1) A Monetáris Tanács a 2016. december 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. december 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. január 11-én 14 órakor jelenik meg. 

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év végétől folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik. Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki célt.

2016 novemberében az infláció a jegybanki várakozásnak megfelelően emelkedett. Az alapfolyamatot jellemző mutatók lényegében nem változtak. A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és az új bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme előretekintve tovább emelkedik. Mindez a lakossági fogyasztás élénkülésén keresztül növeli a maginflációt. Ugyanakkor a tartósan alacsony globális infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak fokozatosan nő. Előrejelzésünk szerint az infláció 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

2016 harmadik negyedévében a hazai gazdaság 2,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedést elsősorban a háztartások fogyasztásának dinamikus bővülése eredményezte. Októberben a kiskereskedelmi forgalom tovább élénkült, míg az ipari termelés mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A kkv hitelállomány a harmadik negyedévben 7 százalék körüli ütemben bővült, és már a teljes vállalati hitelállomány alakulásában is a fordulat jelei mutatkoznak. A háztartások hitelállománya tovább növekedett. A magánszektor beruházási aktivitása nőtt, míg az európai uniós források felhasználásával szorosan összefüggő állami beruházási aktivitás jelentősen visszaesett. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. A versenyszféra bérnövekedése gyorsult. A növekvő bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának további élénkülése várható, amelyet a korábbi évek elhalasztott fogyasztási kiadásainak realizálódása is támogat. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására előretekintve alacsonyabb lehet. A Monetáris Tanács a következő években 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban többnyire kedvező volt a globális pénzpiaci hangulat. A figyelem középpontjában az olajpiaci hírek és az euroövezeti bankrendszer stabilitásával kapcsolatos várakozások álltak. A Fed és az EKB decemberben eltérő irányultságú monetáris politikai döntéseket hozott. A Fed a várakozásokkal összhangban kamatemelésről határozott, és előretekintve is egy szigorúbb pálya felé mozdult el. Az EKB ezzel szemben az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött. Ennek eredményeként a hazai monetáris politika szempontjából leginkább meghatározó, laza euroövezeti monetáris kondíciók várhatóan hosszabb ideig maradnak fenn. A fejlett piaci tőzsdeindexek többsége emelkedett, míg a kötvényárfolyamok csökkentek. A forint árfolyama gyengült az euróval szemben. Az állampapírpiaci hozamok a hozamgörbe teljes szakaszán mérséklődtek.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács az elmúlt félévben kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli. A három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A Monetáris Tanács decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát. A Monetáris Tanács várakozása szerint az eddigi, fokozatos lépések sorába illeszkedő döntés további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 márciusában dönt a 2017. második negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, míg az infláció fokozatosan célra emelkedik. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan megszűnik. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2016. december 20.