1) A Monetáris Tanács a 2016. május 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. május 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki kamatláb | Korábbi érték (százalék) | Változás (bázispont) | Új érték (százalék) |
| Jegybanki alapkamatláb | 1,05 | -15 | 0,90 |
| Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába | 1,30 | -15 | 1,15 |
| Egynapos jegybanki betét kamatlába | -0,05 | Nem változott | -0,05 |
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. június 8-án 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint átmeneti megtorpanást követően folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció tartósan a jegybanki cél alatt alakul.
2016 áprilisában az éves infláció és a maginfláció is emelkedett. Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. A hazai inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedése az év elején gyorsult, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.
2016 első negyedévében éves összevetésben a vártnál visszafogottabban bővült a hazai gazdaság kibocsátása. A GDP az előző év végéhez képest csökkent, amelyben erős egyedi hatások játszottak szerepet. Az EU-források elmúlt éveknél alacsonyabb lehívása erőteljesen fékezte az építőipari kibocsátást, míg az ipari termelést időszakos gyárleállások fogták vissza. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom márciusban is tovább bővült, és összességében az elmúlt hónapokban stabilan alakult. A foglalkoztatottsági ráta nőtt, ezzel párhuzamosan folytatódott a munkanélküliségi ráta csökkenése. A gazdasági növekedést az év egészében várhatóan erős kettősség jellemzi. A mérsékeltebb dinamikát mutató első félévet követően az év második felében a növekedés érdemi erősödésére számít a Monetáris Tanács. Az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés újbóli élénkülését eredményezik. A Növekedéstámogató Program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását.
Az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a jövő évi költségvetési törvényjavaslat keresletösztönző hatása előretekintve a gyorsabb záródás irányába hat. A javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években jelentősen támogatja a gazdaság növekedését.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban enyhén romló hangulat jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, amit főként a piaci várakozásoktól elmaradó egyesült államokbeli és euroövezeti makrogazdasági adatok, illetve az olajpiaci hírek befolyásoltak. A kockázati étvágy nemzetközi romlásával összhangban a hazai hosszú állampapírhozamok emelkedtek az előző kamatdöntés óta. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A Fitch nemzetközi hitelminősítő újra befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarország adósbesorolását. A lépés hozzájárulhat hazánk kockázati megítélésének további javulásához. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatású. A márciusi Inflációs jelentés előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az infláció várhatóan 2018 első felében ér a 3 százalékos cél közelébe.
A beérkezett béradatok alapján csökkent az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázata. Emellett a megismert jövő évi költségvetési törvényjavaslat is a kibocsátási rés záródásának irányába hat. A Monetáris Tanács értékelése szerint a 15 bázispontos csökkentéssel az irányadó ráta 0,9 százalékos szintje biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. A Monetáris Tanács az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon tartotta, míg az egynapos hitelkamat az alapkamat 15 bázispontos csökkentésével 1,15 százalékra mérséklődött. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2016. május 24.