A deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintosítása következtében jelentősen javult az ország és a pénzügyi rendszer stabilitása. Az árfolyamkockázat már nem terheli többé a fogyasztókat és áttételesen a bankszektort sem. A forintosítás mellékhatásaként azonban a bankrendszerben érdemi likviditási kockázatok jelennek meg. A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai – jellemzően betétek formájában – éven belüli lejáratúak.
A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM). Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk.
Az új előírásnak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Előzetes becslésünk alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Ezen jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.
Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását.
Az MNB rendelet szövege várhatóan 2015. június folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.