A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hónapokban témaelemzést és témavizsgálatot végzett a befektetési vállalkozások körében az online kereskedési platformok kapcsán, azok magas kockázata miatt. A jegybank rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 22 befektetési vállalkozásnál, 4 befektetési vállalkozásnál pedig helyszíni vizsgálatot is végzett.
Az utóbbi években a hazai befektetési vállalkozások (alkalmazkodva a piaci igényekhez) egyre gyakrabban továbbítják külföldi online kereskedési platformot üzemeltető cégek szolgáltatásait saját ügyfeleik részére, jellemzően – saját arculatuknak megfelelő – külön márkanév alatt. Az online platformok térnyerésével a magyar kisbefektetők könnyen elérhetik a nagy kockázatú, magas tőkeáttételes termékeket akár a fent említett módon, a hazai szolgáltatókon keresztül, vagy akár közvetlenül a külföldi szolgáltatónál történő számlanyitást követően.
Mint a jegybanki témaelemzés megállapította, 4 olyan külföldi szolgáltató van (Saxo Bank A/S, Interactive Brokers LLC., Gain Capital Ltd., Forex Capital Markets Ltd. (FXCM)), amelyekkel a hazai befektetési vállalkozások jellemzően szerződést kötöttek. Az online kereskedési platformokon kötött ügyletek több hazai befektetési vállalkozás esetében – részben a magas tőkeáttétel miatt is – a forgalmuk meghatározó részét (70-80 százalék) adják. Az üzleti modell jellegéből adódóan akadnak olyan szolgáltatók is, ahol ez az arány megközelíti, vagy akár el is éri a 100 százalékot.
Mindezek miatt az elmúlt években jelentősen megnőtt a külföldi szolgáltatóknál, mint harmadik fél letétkezelőknél elhelyezett megbízói pénzeszközök, letétek nagysága, ami a legutolsó adatok szerint meghaladta a 41 milliárd forintot. A különböző online platformokon kereskedő, s magas tőkeáttételes ügyletet kötő ügyfelek száma ezzel szemben viszonylag alacsony az ilyen szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásoknál. Összességében az ügyfeleik kb. 6 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást.
A Magyarországra irányuló határon átnyúló szolgáltatást végző külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. A külföldi platformszolgáltatók gyakran kevésbé szigorú felügyelettel rendelkező EU-s tagállamban rendelkeznek engedéllyel, sok esetben pedig engedély nélküli jogosulatlan tevékenység végzése is megállapítható.
A jegybanki témaelemzés főbb, összefoglaló megállapításait a közlemény melléklete tartalmazza.
Az MNB a témavizsgálat során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az ügyfelek eszközeinek védelmét szolgáló eljárások, rendszerek és nyilvántartások mindenben megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásnak. A jegybank folyamataudittal mérte fel az alkalmazott kereskedési platformok működését, a kereskedési és nyilvántartási rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatokba épített kontrollpontok megfelelőségét, a nyilvántartási rendszerben kialakított számlastruktúra felépítését; sor került a kapcsolódó adatszolgáltatási táblák nyilvántartásokkal való összhangjának áttekintésére is. Az MNB emellett – az ügyfélkövetelések védelmére vonatkozó jogszabályi előírások kapcsán – vizsgálta az ügyfelek pénz- és értékpapír követeléseinek naprakész kimutatását, fedezettségét.
Az MNB megállapította, hogy a nyilvántartások nem minden esetben voltak teljes körűek és naprakészek, a befektetési szolgáltatók nem adtak teljes körű tájékoztatást a befektetőknek a kapott ösztönzőkről. Az MNB a témához kapcsolódóan a jövőben meghatározza prudenciális elvárásait, és továbbra is kiemelten kívánja ellenőrizni az online kereskedési platformok rendeltetésszerű, prudens és jogszerű használatát.
Az MNB azért is hívja fel a figyelmet ismételten a kockázatokra, mert 2015. január 15-én egyetlen nap alatt a hazai befektetési vállalkozások ügyfelei – a magas tőkeáttétel miatt – lezárt pozícióikon összességébe bő 11 milliárd forint veszteséget szenvedtek el. A lezárt pozíciókon egy ügyfelet átlagosan közel 6 millió forint veszteség ért, a nyitott pozíciókon ennél is nagyobb, közel 7 millió forint átlagos ügyfél veszteség volt kimutatható. Sok ügyfélnél a rendelkezésre bocsátott pénz/értékpapír letét nem volt elégséges a veszteségek fedezésére, a szolgáltatók így pótbefizetések teljesítésére kérték őket, s kényszerlikvidálások váltak szükségessé. Az ügyfelek pótbefizetéseinek teljesítése sok esetben elmaradt, ezért jelentős összeggel tartoznak a hazai befektetési vállalkozásoknak. |
Magyar Nemzeti Bank
Az online kereskedési platformok működése tárgyában végzett témavizsgálat összefoglaló elemzése