Történelmi léptékű gyűjteménygyarapítás az MNB Értéktár Programjának köszönhetően

Az Értéktár Program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos összeget különített el 2018 végéig, ami páratlan értékű műtárgy-gyarapítási keret a magyar múzeumok történetében. Az MNB az Értéktár Programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökségvédelemhez.

Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár Programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, illetve olyan kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése a hazai múzeumok számára, amelyek hiánypótlóak és jelentős mértékben gyarapítják a közgyűjteményeinkben őrzött nemzeti és egyetemes kulturális örökséget. A gyűjtemény létrehozása egyúttal értékálló befektetés, amely kézzel fogható gyarapodást is jelent hazánknak.

Ahogyan azt a jegybank a program elindításakor egyértelművé tette: az MNB társadalmi felelősségvállalásával összhangban elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, így jogszabályi és pénzügyi lehetőségein belül társadalmi-közösségi befektetéssel támogatja azon ügyeket, amelyek az MNB vállalt céljaihoz kapcsolódnak.

Az MNB középtávú társadalmi felelősségvállalási stratégiájának részeként elindított Értéktár Programja tavaly január óta számos nagy értékű műtárggyal növelte a hazai műkincsvagyont. Az Értéktár Programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg.

Gulácsy Lajos
A mulatt férfi és a szoborfehér asszony
1912 körül
Olaj, vászon, 67x47 cm

Gulácsy Lajos a magyar festészet történetének egészen különös, egyedülálló alakja, akinek munkásságában a romantika, a szecesszió, az angol preraffaelita iskola és a szimbolizmus is egyaránt nyomot hagyott. Egész munkásságát, sőt életformáját is a jelenből való elvágyódás jellemezte. Ahogyan ő maga is egy álomvilágban élt, úgy képeinek, verseinek, novelláinak szereplőit is egy mesterséges világ lakóiként ábrázolta. A mulatt férfi és a szoborfehér asszony című festmény Gulácsy rokokó tematikájú képeinek egyik legfontosabb alkotása. A művész legtermékenyebb és legegységesebb korszakában, 1912 körül készült, s egyike a legtöbbet reprodukált, legismertebb Gulácsy-alkotásoknak. Olyan kép, amely a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának is meghatározó darabja lehet.

Orbán Dezső
Fekvő akt
1911 körül
olaj, vászon, 90 x 140 cm

A kép mind a Nyolcak művészcsoport aktkompozícióin belül, mind Orbán Dezső életművében kiemelkedő helyet foglal el. A kép kultúrtörténeti jelentőségét nagyban növeli, hogy az aktos kompozíció modellje valószínűleg Lesznai Anna volt. A hosszú lappangás után 2011-ben felbukkant festmény azt követően mind a Szépművészeti Múzeum, mind a bécsi Kunstforum Nyolcak-kiállításán szerepelt. Művészeti és kultúrtörténeti értékét tekintve képnek kétségkívül helye van a Magyar Nemzeti Galéria festészeti anyagában, ahová az MNB letétjeként kerül.

Vaszary János
Kereszténység
1924
olaj, karton, 74 x 102,5 cm

A Magyar Nemzeti Galériában 2007-ben megrendezett Vaszary gyűjteményes kiállítás katalógusában a festmény még csak reprodukcióként jelent meg, az eredeti mű hollétét nem ismerték a kurátorok. Az időközben külföldi magántulajdonból előkerült és megvásárolt alkotás az életműben betöltött szerepe miatt a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének fontos darabja lesz. Vaszary a húszas évek elején festette azt a színpadi jeleneteket ábrázoló képsorozatát, amelynek a Kereszténység című kompozíció is egy darabja. A nagyszabású festmény élénk színeivel és mozgalmas kompozíciós megoldásaival az első világháború utáni, drámai, sötét tónusú, kissé depresszív háborús képek után az első olyan reprezentatív alkotás a Vaszary-életműben, ami ismét a Vaszaryra jellemző életigenlő mentalitást sugározza.

Tiziano Vecellio
Mária gyermekével és Szt. Pállal
1540 körül
Olaj, vászon, 108 x 96,5 cm

A festmény hosszú éveken keresztül ismeretlen 16. századi velencei mester műveként egy pécsi család tulajdonában volt, majd 2005-ben, a Nagyházi Galéria aukcióján bukkant fel. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ekkor hívta fel a figyelmet, hogy Tiziano egy eddig ismeretlen alkotásáról lehet szó. A képet egy magángyűjtő vásárolta meg, aki a Szépművészeti Múzeumban helyezte letétbe. Az ezt követő technikai vizsgálatok, és annak bizonyítása, hogy a képet a reneszánsz festőfejedelem alkotásaként legalább másfél évszázadon át a modenai hercegi gyűjtemény őrizte, igazolták Tiziano szerzőségét. A festmény azóta több külföldi kiállításon is szerepelt. Művészi értékét tekintve az elmúlt több mint fél évszázadban hazánkban előkerült képek között ez a legjelentősebb. 

A Péterváry-hagyaték

Az MNB vásárlásnak köszönhetően az egri Dobó István Vármúzeumban már láthatóak Péterváry István fegyvergyűjteményének jeles darabjai. A csaknem háromszáz darabból, zömében kora-újkori és újkori fegyverekből álló gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható. Péterváry István az 1970-es évektől folyamatos munkával építette fel kollekcióját, amely az ezredfordulóra az ország egyik legnagyobb ilyen típusú magángyűjteményévé vált. A gyűjtemény talán legértékesebb része a török lőfegyverekből áll, éppen ezért az egri múzeum számára kiemelkedő fontosságú a műtárgyak bemutatása.

Bachman Gábor építészeti és design gyűjteménye

Az építészeti modellekből, építészeti festményekből, rajzokból álló gyűjtemény megvásárlásával a Magyar Építészeti Múzeum olyan műtárgy-együtteshez jut, amely növeli a gyűjtemény nemzetközi súlyát és kapcsolatrendszerét. A gyűjtemény egyszerre képvisel művészeti, történeti és edukativ értéket. A kollekció többek között az 1996-os Biennále magyar pavilonjában, a Semmi Építészete címmel bemutatott projekt anyagát, az 1998-ban a stuttgarti és bonni IFA galériában bemutatott műtárgyak egy válogatását tartalmazza, valamint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországnak és a világ különböző országainak  készült építészeti és design  modellekből ad egy reprezentatív válogatást. 

Munkácsy Mihály
Krisztus Pilátus előtt
1881
olaj, vászon, 417 x 636 cm

A Munkácsy Trilógia darabja a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen jelentőségű műve, magyar tulajdonba kerülése vitán felül nemzeti érdek. A volt tulajdonos (Art Gallery of Hamilton, Kanada) és az MNB megállapodásának köszönhetően a festmény sorsa megnyugtatóan rendeződött és az eddigi őrzési helyére, a debreceni Déri Múzeumba kerül hosszú távú letétként. A Trilógia képei közül a bibliai események sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt című alkotás, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy, és 1882-ben állították ki először Magyarországon.

XIV-XVII. században Erdélyben vert ezüst tallérok – érmegyűjtemény

A 216 darabos, jó részt tallérokból, köztük számos unikális darabból álló gyűjtemény az erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, valamint néhány ezüst emlékéremből áll. A három generáció alatt összegyűjtött kollekció jelenleg az egyik legnagyobb ismert, szisztematikusan összeállított erdélyi tallérgyűjtemény a világon, amely mennyiségében, teljességében és jelentőségében csak a legnagyobb közgyűjteményekben fellelhető anyagokhoz mérhető. A műtárgyak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülnek.

A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdélyi Tájegységének bemutatása

Az MNB támogatása a Skanzen ún. Erdély Tájegységének létrehozását és megvalósítását segíti.  A múzeum az összeget többek között műtárgyvásárlásra, majdani állandó kiállítás helyszínéül szolgáló lakó-, köz- és gazdasági épületek megvásárlására, lebontására, áttelepítésére, ezen kívül tudományos kutatóprogramok, kiszállások, felmérő táborok finanszírozására, a megvásárolt műtárgyak átszállítására, konzerválására, restaurálására, digitalizálására és raktározására fordítja.  A Skanzen tervei szerint 2016 végére e támogatás segítségével a tervezett 116 épületből mintegy 50 építménnyel és 10-12 ezer műtárggyal gyarapodhat majd a gyűjtemény.

Moholy-Nagy László korai alkotásainak és az életművéhez kapcsolódó dokumentumoknak a gyűjteménye

A hat korai alkotást és 2253 dokumentumot (többek között fotókat, kiadványokat, leveleket, könyveket, forgatókönyveket, személyes iratokat) tartalmazó gyűjtemény Moholy-Nagy László életművét, szerteágazó alkotói és elméleti tevékenységét dolgozza fel. Ez a gyűjtemény a művész munkásságnak Magyarországon fellehető legfontosabb adattára. A kollekció Moholy-Nagy sokrétű életművének (képzőművész, fotográfus, filmes, szcenikus, designer, tanár, teoretikus) számos területét felöleli és dokumentálja. A gyűjteményben fellelhető alkotások kvalitása és a dokumentumok ritkasága miatt hiányt pótló anyag kerül a magyar állam tulajdonába.

Az MNB Értéktár Programjának köszönhetően rövidesen közgyűjteményekbe kerülő kollekciók:

Kövesi István festménygyűjteménye

A maga nemében, létrejöttének körülményeiben és a gyűjtő személyében páratlan gyűjtemény a magyar festészet 1870-1970 közti korszakának kiemelkedő darabjait tartalmazza. A 115 művet számláló gyűjtemény 2013-ig gyakorlatilag rejtve maradt a nyilvánosság elől. A gyűjtemény eredet-, állapot- és értékmérését a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei végezték és dokumentálták. A tulajdonosok, Kövesi Katalin és Kövesi János eladási feltétele az volt, hogy az anyag egyben maradjon. A gyűjtemény letétként kerül a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárába, állandó kiállítás formájában.

Klaniczay Júlia és Galántai Görgy: Artpool Művészetkutató Központ 1965-1991 közötti gyűjteménye

Az Artpool Művészetkutató Központ a 60-as évektől megjelenő új művészeti mozgalmaknak, irányzatoknak, törekvéseknek, köztük az ún. nem hivatalos művészeti törekvéseknek (underground, szamizdat) egyedülálló dokumentum-gyűjteménye. A 650 folyóméternyi és a 2300 órányi digitalizált archívumi anyagban csaknem 7500 művész, művészcsoport, intézmény kutatható. Szinte minden képző- és iparművészeti ágazat alkotásaira kiterjed, a teljes spektrumot lehetetlen bemutatni, vagy a benne helyet foglaló művészeket felsorolni. Inkább kordokumentum-tár, mint művészeti gyűjtemény, ideális kutatóhely egy korszak szellemi mozgásainak megismerésére. Az páratlan anyag a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe kerül letétként.

Az MNB az Értéktár Program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állított fel. Az Értéktár Programot a Testület elnökeként Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti. A Testület tagjai Baán László, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója; Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója; Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója; Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója; Nagy Mihály, az EMMI kultúráért felelős államtitkárságának főtanácsadója, valamint Árvai-Józsa Kitty művészettörténész.

Az Értéktár Program elindítása óta az alábbi festmények és gyűjtemények megvásárlásával gyarapodott a hazai műkincsvagyon: