Budapest, 2016. március 23. – Az elmúlt egy év adatai alapján az MNB adósságfék szabályozása támogatta a felelős hitelezést és nem járt érdemi negatív hitelezési hatással. Az MNB áttekintette a túlzott lakossági eladósodás megakadályozását célzó előírások alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait és felülvizsgálta a szabályozást. A módosítások a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok mértékeit nem érintették, azonban támogatják az alacsonyabb kamatkockázatú, hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek elterjedését, valamint mérséklik az ügyfelek adminisztratív terheit. Az új előírások 2016. május 1-én lépnek hatályba.
A túlzott lakossági eladósodás megakadályozása érdekében 2015. január 1-én életbe léptek az MNB adósságfék előírásai. Az elmúlt egy év adatai alapján a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet a megfelelően kalibrált limiteknek köszönhetően támogatta a felelős hitelezést és nem járt érdemi negatív hitelezési hatással. Az MNB megvizsgálta az adósságfék szabályok alkalmazásával kapcsolatos piaci tapasztalatokat és a fogyasztók adminisztratív terheinek csökkentése, a felelős hitelezés támogatása és a hitelezési folyamatok könnyítése érdekében módosította az előírásokat.
A módosítások a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok mértékeit nem érintették, azonban három érdemi területen történt változás. A jövőben a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészletei kedvezményesen, 85 százalékos súllyal vehetők figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóban, ezáltal is támogatva az alacsonyabb kamatkockázatú, hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek elterjedését. Emellett a három éven belüli, naptári évenként első alkalommal, az ügyfél kérésére megvalósuló hitelkeret-emelések esetén nem kell majd jövedelemigazolást benyújtani a problémamentes ügyletek esetében, ezzel is mérsékelve a fogyasztók adminisztratív terheit. Végül sor került az ún. „de minimis” összeghatár emelésére is: a jövőben kétszázezer forintról háromszázezer forintra emelkedik az a hitelösszeg, ami alatt nem szükséges a rendeletet alkalmazni. Ez a módosítás szintén a fogyasztók adminisztratív terheit csökkenti.
A 2016. május 1-jén hatályba lépő módosításokról a jegybank a piaci szereplők mellett egyeztetett az Európai Központi Bankkal is. Az MNB a rendelet módosítását nem igénylő kérdésekben az egységes piaci gyakorlat elősegítése érdekében a honlapján hamarosan elérhető „Kérdések és válaszok” formájában nyújt iránymutatást.
Az MNB rendelet szövege várhatóan 2016. március végén jelenik meg a Magyar Közlönyben.
Magyar Nemzeti Bank