Budapest, 2016. január 5. – A külső egyensúlyi mutatók 2015 harmadik negyedévében is tovább javultak. A GDP 9 százaléka fölé emelkedő külső finanszírozási képesség mellett a külföldiek FDI-befektetése is növekedett, miközben a gazdasági szereplők nagymértékben fizették vissza külföldi hiteleiket. A hiteltörlesztés hatására a külső adósságráták jelentősen csökkentek, mérsékelve ezzel a magyar gazdaság külső sérülékenységét. A rövid lejáratú külső adósság számottevő mértékben, 22 milliárd euro alá süllyedt, így Magyarország tartalékmegfelelése továbbra is kedvező.
2015 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg éves többlete a GDP 4 százaléka fölé emelkedett. Emellett a tőkemérleg éves többlete is megközelítette az 5 százalékot, amiben az EU-transzferek újabb csúcsot elérő felhasználása tükröződött. A 9 százalékot meghaladó külső finanszírozási képesség jelentősen felülmúlja a régiós országok hasonló mutatójának értékét.
A külső finanszírozási képesség növekedéséhez több tényező is hozzájárult. A külkereskedelem többletét az importot továbbra is meghaladó exportnövekedés mellett a cserearányok javulása is növelte. Az EU-transzferek éves felhasználása meghaladta a 7 milliárd eurót, így a transzferegyenleg korábban nem tapasztalt mértékben javította a külső pozíciót. Folytatódott a jövedelemegyenleg hiányának enyhe mérséklődése, ami a csökkenő adósságráták és hozamok miatt mérséklődő kamatkiadásra, illetve a vállalati profitok korrekciójára vezethető vissza.
A jelentős mértékű külső finanszírozási képesség mellett növekedett az FDI-beáramlás, miközben kiugróan nagy volt a külföldi hitelek visszafizetése. A nettó külső adósság 3,5 milliárd eurós csökkenése elsősorban a bankok hiteltörlesztéséhez köthető, amiben továbbra is a forintosításhoz kapcsolódó folyamatok játszottak fontos szerepet, de a bankokra vonatkozó jegybanki szabályozások év közepén bejelentett szigorítása is a külső adósság mérséklődése irányába hatott. A szektorok megtakarításait vizsgálva a külső finanszírozási képesség emelkedése az állam igen alacsony finanszírozási igényét, illetve a magánszektor pénzügyi megtakarításainak emelkedését egyaránt tükrözi.
A harmadik negyedévben a nettó és a bruttó külső adósságráta is jelentősen csökkent, így mérséklődött az ország külső sérülékenysége. A külföldi hitelek nagymértékű törlesztése és a nominális GDP növekedésének hatására a nettó külső adósságráta már csak a GDP 27,5 százalékát tette ki. A bruttó külső adósság nagymértékben, a GDP 79 százaléka alá esett vissza, amiben szerepet játszottak az MNB programok is. A rövid lejáratú külső adósság számottevő mértékben, 22 milliárd euro alá süllyedt, így Magyarország tartalékmegfelelése továbbra is kedvező.