1540 körül
Olaj, vászon, 108 x 96,5 cm
A festmény hosszú éveken keresztül ismeretlen 16. századi velencei mester műveként egy pécsi család tulajdonában volt, majd 2005-ben, a Nagyházi Galéria aukcióján bukkant fel. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ekkor hívta fel a figyelmet, hogy Tiziano egy eddig ismeretlen alkotásáról lehet szó. A képet egy magángyűjtő vásárolta meg, aki a Szépművészeti Múzeumban helyezte letétbe. Az ezt követő technikai vizsgálatok, és annak bizonyítása, hogy a képet a reneszánsz festőfejedelem alkotásaként legalább másfél évszázadon át a modenai hercegi gyűjtemény őrizte, igazolták Tiziano szerzőségét. A festmény azóta több külföldi kiállításon is szerepelt. Művészi értékét tekintve az elmúlt több mint fél évszázadban hazánkban előkerült képek között ez a legjelentősebb.