Az MNB mindig is kiemelt figyelmet fordított a nemzetközi kétoldalú szakmai kapcsolataira, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetekkel és pénzügyi intézményekkel való együttműködésre. A 2010-es években a globális nemzetközi kapcsolatrendszer átalakulása és a geopolitikai változások miatt szükségessé vált a jegybank hagyományos nemzetközi kapcsolatokat érintő politikájának felülvizsgálata, valamint az új, a megváltozott világrendnek megfelelő nemzetközi jegybanki kapcsolatrendszer kialakítása.
Ennek a célnak az elérése érdekében egy nyugat-kelet közötti egyensúlyra épülő külkapcsolati stratégia került kialakításra. Az új megközelítés ugyan nem változtatott azon a korábbi gyakorlaton, hogy a meglévő európai uniós és intézményi kapcsolatok továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak, illetve megerősítésük és fejlesztésük továbbra is az egyik fő irány a kapcsolatépítésben, viszont ezzel párhuzamosan sor került a jegybank kelet irányába történő nyitására is, mintegy egyensúlyt teremtve a nyugat-kelet irányú nemzetközi kapcsolatrendszerben. Végezetül cél a nyugat és kelet között elhelyezkedő és mintegy az összekötő híd szerepét betöltő közép-kelet-európai térség jegybankjaival mind szorosabb kapcsolatépítés, egy közös gondolkodási platform létrehozása.
Mindezek mellett fontos célkitűzéssé vált, hogy nemzetközi szerepvállalása keretében az MNB minél szélesebb körben elismertté váljon, a magyar jegybanki munkát pedig minél nagyobb mértékben sikerüljön becsatornázni a nemzetközi szakmai vérkeringésbe. Célként került meghatározásra, hogy minél több jegybanki kötődésű nemzetközi program, konferencia, fórum, esemény házigazdája legyen Budapest, amivel megmutathatjuk az MNB-ben folyó szakmai munkát.
Korábbi nemzetközi tevékenységét fenntartva az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít multilaterális, illetve bilaterális nemzetközi szakmai kapcsolataira, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetek és pénzügyi intézmények (többek között az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szakmai fórumain való aktív részvételre. Ezt az elkötelezettséget jól tükrözi, hogy az MNB vezetői és szakértői több mint 320 nemzetközi testület (bizottság, albizottság, munkacsoport stb.) munkájában vesznek részt, és képviselik Magyarország és a jegybank érdekeit. Uniós jegybankként az MNB a legszorosabb szakmai kapcsolatokat az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszeréhez (KBER) tartozó nemzeti jegybankokkal ápolja.
A fenti intézményekkel és az EU-tagállamok központi bankjaival folytatott intenzív kapcsolatok mellett az MNB komoly hangsúlyt fektet az unión kívüli feltörekvő országok jegybankjaival való együttműködésre. Ennek egyik formája a kétoldalú technikai segítségnyújtási programokban való részvétel, aminek keretében az MNB rendszeresen fogadja az EU-n kívüli jegybankok delegációit egy-egy szakterület tanulmányozására, illetve az MNB is küld szakértőket külföldre szakmai tanácsadás céljából.
A magyar jegybanki jó gyakorlatok és az intézményben koncentrálódó tudás széles körben való bemutatása érdekében az MNB 2023-ban sikeresen elindította technikai segítségnyújtási (technical assistance – TA) programját, amely 2024-ben is folytatódott. Az MNB TA program keretei között az elsősorban EU-n kívüli partnerjegybankok szakértői 3,5 napos szemináriumokon vehetnek részt, kiemelt érdeklődésre számot tartó témákban. A kezdeményezésben 2024-ig összesen 8 szeminárium került megrendezésre változatos témakörökben, amelyeken közel 25 országból több mint 200 jegybanki szakértő vett részt.
Emellett 2013-tól az MNB az ország gazdasági fellendülése, versenyképessége és pénzügyi stabilitása érdekében megkezdte a pénzügyi kapcsolatok keleti nyitását, majd a nyitást holisztikus szemlélettel kiterjesztette az innováció, az oktatás és a kultúra területére is. Így az MNB is részt vállal a keleti nyitás politikájában is, amellyel a jegybanki elemzői munka is kiterjesztésre került a vizsgált reláció pénzügyi, gazdasági, kül- és belpolitikai, geopolitikai aktualitásainak feldolgozására, bemutatására.
Az MNB nagy hangsúlyt helyez a magyar–kínai kapcsolatok építésére, kiemelt figyelmet szentelve a személyes kapcsolatok és bizalom felértékelődő fontosságának. Az MNB egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatait a kínai jegybankkal (People’s Bank of China). Mindemellett az MNB az elmúlt években Kína legfontosabb kutatóintézeteivel (mint a kínai Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjával (Development Research Center of the State Council – DRC), a Kínai Társadalomtudományi Akadémiával (Chinese Academy of Social Sciences, CASS), a China Development Institute-val és a Center for China and Globalization-val (CCG)) épített ki szakmai kapcsolatokat és együttműködést annak érdekében, hogy a közös kutatások mellett a Magyarországon folyó szakmai munka eredményeit is becsatornázza a kínai politika szakmai háttérintézményeibe. A kínai pénzügyi intézményekkel való kapcsolatépítés is eredményes, hiszen Kína négy legnagyobb kereskedelmi bankja közül kettő már képviselteti magát hazánkban (Bank of China, China Construction Bank), ezenfelül számos további szereplővel (pl. Industrial and Commercial Bank of China, China Development Bank, Asian Infrastructure Investment Bank, Silk Road Fund) aktív kapcsolatot ápol az MNB.
A kiterjedt kínai kapcsolati hálón felül az MNB természetesen valamennyi ázsiai régióban számos intézményi kulcspartnerrel rendelkezik. A dél-koreai (Bank of Korea, BOK), a szingapúri (Monetary Authority of Singapore, MAS), egyesült arab emírségekbeli (Central Bank of the United Arab Emirates, CBUAE) monetáris hatóságokkal aktív szakmai kapcsolatot alakított ki a magyar jegybank, ezenfelül a közép-ázsiai térség jegybankjaival (National Bank of Kazakhstan, Central Bank of Uzbekistan, Bank of Mongolia) és a kazah, mongol felügyeleti társhatóságokkal is kifejezetten eredményes kapcsolatot ápol az MNB.
Az MNB nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítését és a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás új csatornáinak kiépítését szolgálja a nemzetközi kutatóközpontokkal, think tankekkel (ilyen például az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF), az International Institute of Finance (IIF), a Group of Thirty (G30), a The European Money and Finance Forum (SUERF) és a European Association for Banking and Financial History (eabh)) való együttműködés is, amelyen keresztül az MNB elemzői hozzáférhetnek a különböző kutatóintézetek és agytrösztök által felhalmozott információkhoz, tudásbázishoz, ami a jegybankban folyó szakmai munkát támogatja. Ezen felül a külföldi szellemi műhelyek eredményei becsatornázhatóvá válnak az MNB oktatási programjaiba is külföldi szakértők, előadók meghívása, valamint közös kutatások, rendezvények, publikációk révén.
A nemzetközi kapcsolatrendszer mélyítésének fontos alapkövét jelentik az MNB által szervezett nemzetközi konferenciák és szakértői fórumok.
- A 2014-ben útjára indult Lámfalussy Lectures Conference mára az MNB egyik legjelentősebb nemzetközi éves konferenciájává vált, amellyel a névadó példaértékű életművének megfelelően sikerült egy olyan közös gondolkodást elindítani, amely összhangban van a világ jegybankjainak új típusú szerepfelfogásával, ugyanakkor szilárd értékeink platformjáról nem mozdul el.
- A globális gazdasági, pénzügyi, geopolitikai folyamatokat felmérve az MNB 2019-ben döntött úgy, hogy önálló rendezvénysorozatot indít Budapest Eurasia Forum címmel. A Fórum célja, hogy az eurázsiai együttműködés révén megerősítse Magyarország összekötő szerepét Kelet és Nyugat között, elősegítse a különféle kultúrák és eltérő karakterisztikákkal rendelkező országok közötti párbeszédet és lefektesse a hosszú távú fenntartható közgazdaság elméleti alapjait.
- Ezen felül 2015 óta a Jegybanki Renminbi Program keretében a Budapest Renminbi Kezdeményezés Konferencia is évente megrendezésre kerül.