Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 1961-ben jött létre az OEEC (Organisation for European Economic Co-operation – Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet) jogutódjaként, amelyet eredetileg 1948-ban a Marshall-segély kezeléséreés a háború utáni európai gazdasági konszolidáció elősegítésére hoztak létre. Az európai újjáépítés lezárultával 1961-ben a szervezet átalakult, és kibővült az Egyesült Államokkal, valamint Kanadával. Jelenleg (2024 októberében) 38 ország (köztük Magyarország) az OECD tagja. A szervezethez legutóbb Costa Rica csatlakozott 2021 tavaszán, továbbá 2022-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Argentínával, Brazíliával, Peruval, Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával. Az OECD székhelye Párizsban van, a szervezet alapokmánya az OECD Konvenció.
Az OECD tevékenysége
A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet a tagországok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai szakmai fóruma. A kialakított elemző, kutató bázis sajátos tudásával, a globális gazdasági folyamatok folyamatos elemzésével és a szakpolitikai irányok kijelölésével segíti a tagországok nemzeti gazdaságpolitikájának formálását és megújítását, szükség esetén új típusú válaszok kialakítását. Tevékenységét tekintve koordinatív szervezet, döntéseit konszenzussal hozza, semmilyen szankcionálási joga nincs. Az OECD fő céljai között szerepel a zöld és fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése, a magas szintű foglalkoztatottság elérése, a liberális kereskedelem és tőkemozgás előmozdítása, a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem, az életszínvonal növelése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése, és mindezeken keresztül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése.
Az OECD szervezeti felépítése
Az OECD legfőbb irányító szerve a tagországok állandó képviselőiből álló nagyköveti szintű Tanács (Council), amelyet a szervezet főtitkára elnököl. A Tanács döntéseit a Végrehajtó Bizottság (Executive Committee) készíti elő. A Tanács általában évente egyszer miniszteri szinten is összeül (Ministerial Council Meeting), hogy a tagországok politikai szinten is irányt tudjanak szabni a szervezet számára, és jóváhagyhassák a szervezet legfőbb stratégiai célkitűzéseit. Az OECD munkája több mint 300 szakbizottság és munkacsoport keretében zajlik, felölelve a tagországok kormányzati politikájának csaknem teljes spektrumát. Így a gazdaságpolitikán és a pénzügyi piacokon túlmenően az adózás, a kereskedelempolitika, a környezetpolitika és klímaváltozás, a munkaerőpiaci politika, az egészségpolitika, az agrárpolitika és halászat, a vidékfejlesztés, az innováció és tudományos kutatás, az energiapolitika, az oktatáspolitika, a közlekedés, a hivatalos segélypolitika terén és számos egyéb témában is aktívan tevékenykedik az OECD a tagországok kormányzati, üzleti és tudományos képviselőinek bevonásával. Az OECD szakbizottságai révén olyan hálózatot jelent a tagországok kormányzati szereplői számára, ahol az OECD Titkárság szellemi kapacitásait is felhasználva a részt vevő országok megoszthatják egymással szakpolitikai problémáikat, tapasztalataikat, és közösen igyekezhetnek az új globális vagy regionális kihívásokra megfelelő szakpolitikai válaszokat kialakítani.
Az OECD rendszeresen nyomon követi és elemzi tagországainak gazdaságpolitikáját, és ajánlásokat fogalmaz meg számukra a többi tagország bevonásával. Rendszeresen készülnek szakpolitikai értékelések is a tagországok által követett politikákról, különösen a környezetpolitikáról, az energiapolitikáról, az oktatáspolitikáról és a kutatás-fejlesztési politikáról. Ezek a tanulmányok, elemzések és ajánlások a szakmai vitát követően nyilvánossá válnak, és optimális esetben beépülnek az adott ország nemzeti szakpolitikáiba.
Az OECD és Magyarország
Magyarország hivatalosan először a rendszerváltást követően, 1991-ben létesített kapcsolatot a szervezettel, Lengyelországgal és Csehszlovákiával egyidejűleg a “Partnerek az átmenetben (PIT)” című program keretében. A program során kiemelt hangsúlyt kapott az OECD és tagországai tapasztalatainak felhasználása a korszerű hazai piacgazdaság jogi és intézményi kereteinek megteremtésében, így többek között a forint konvertibilitása feltételrendszerének és a pénzpiacok kereteinek kialakításában, valamint a költségvetési folyamat reformjában. A piacgazdaság kereteit biztosító új jogszabályok, törvények megalkotásánál (pl. a devizatörvény, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a biztosítási törvény, a csődtörvény, a számviteli törvény stb.) olyan szakmai-technikai segítséget nyújtott az OECD, amely lehetővé tette, hogy a tagországokban felhalmozódott ismeretanyag a lehető legjobban hasznosuljon a magyar jogalkotási folyamatban. Magyarország 1996. május 7-én vált hivatalosan is az OECD tagjává.
Az MNB és az OECD
Az MNB kezdettől fogva rendszeresen részt vesz a számára fontos és releváns OECD bizottságok (nagyjából 12-14) munkájában. Ezek elsődlegesen a világgazdaság legfontosabb folyamatait értékelő és a globális fő irányokat megvitató Gazdaságpolitikai Bizottság (Economic Policy Committee), valamint annak rövid távú előrejelzéseket készítő ún. Rövid Távú Gazdasági Kilátások Munkacsoportja (Working Party on Short-Term Economic Prospects), az egyes tagországok nemzeti gazdaságpolitikáját és fejleményeit értékelő Gazdasági Fejlődést Vizsgáló Bizottság (Economic and Development Review Committee), valamint a nemzeti és nemzetközi pénzügyi piaci folyamatokat vizsgáló Pénzügyi Piacok Bizottsága (Committee on Financial Markets). Az MNB emellett rendszeresen részt vesz az OECD-ben való magyar részvételt koordináló OECD Nemzeti Tanács ülésein. Az MNB e munkafolyamat keretében nagyban hozzájárul az évente kétszer megjelenő OECD Economic Outlook előkészítéséhez, valamint közreműködésével készül el az általában kétévente megjelenő magyar országtanulmány (Economic Survey) is, amelyben az OECD illetékes szakbizottsága a gazdaság egészét átfogó értékelő jelentést készít hazánkról. Az MNB szorosan együttműködik az OECD-vel a pénzügyi kultúra terjesztésével és erősítésével kapcsolatos feladatainak teljesítésében is.
Az OECD honlapja: https://www.oecd.org/