A Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, mely 190 tagországot számlál (2023. augusztus 30. óta). A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak.
A Valutaalap szervezeti felépítésének élén a Kormányzótanács áll, amelynek valamennyi tagország kormányzója a tagja (Magyarországon az MNB elnöke). Ők évente egyszer, az IMF-Világbank éves közgyűlésén ülnek össze, míg a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) és a Fejlesztési Bizottság (DC) évente két alkalommal ülésezik. A Valutaalap napi munkáját a 2024. november 1-jétől 26 tagúvá bővülő ügyvezető igazgatóság (25 ügyvezető igazgató és a vezérigazgató) irányítja, őket segíti a szakértői stáb, amelynek élén a vezérigazgató és négy helyettese áll.
Megalakulása óta a Valutaalap fő célja – a nemzetközi monetáris rendszer stabilitásának biztosítása – nem változott, működése viszont a világgazdasági helyzethez igazodva alakult. Tevékenységének három fő pillére (i) a gazdaságpolitikai felügyelet - amelynek keretében a gazdasági- és pénzügyi folyamatok vizsgálatára, illetve gazdaságpolitikai tanácsadásra kerül sor -, (ii) a szakértői segítségnyújtás és tréningek, illetve (iii) a hitelnyújtás. A gazdaságpolitikai felügyelet során a Valutaalap többek között rendszeres párbeszédet folytat tagországaival az általában évente esedékes, az Alapokmány IV. cikkelye szerinti gazdaságpolitikai konzultáció keretében, és ajánlásokat fogalmaz meg részükre.
Az IMF 1996-ban hozta létre az ún. különleges adatok közzétételére vonatkozó szabványt (SDDS), amelynek célja, hogy növelje az átfogó, megbízható statisztikai mutatók számát és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a kormányok ésszerű, egészséges gazdaságpolitikára törekedjenek, illetve elősegítse a pénzügyi piacok jobb működését. Ennek keretében a tagországok vállalják, hogy a monetáris, költségvetési, külgazdasági és reálszektorokra vonatkozó 21 adatkategóriában biztosítják az adatközlés tartalmának, gyakoriságának és határidejének szabványban meghatározottak szerinti teljesítését. Az adatközlést érintő 1996-os SDDS kezdeményezéshez Magyarország az elsők között csatlakozott, és teljes mértékben teljesíti is a követelményeket.
A válságmegelőző tevékenység és a nemzetközi pénzügyi rendszer megerősítése keretében került előtérbe az IMF tevékenységének áttekinthetőbbé tétele, illetve a helyes gyakorlat elvei és szabványai kidolgozása és alkalmazásának felmérése a tagországokban. A Valutaalap 12 területre hagyott jóvá ilyen szabványokat, így az adatközlésen túl a költségvetési transzparencia, a monetáris és pénzügyi áttekinthetőség terén is. Ezek alapján - részben a Világbankkal közösen - az egyes területek helyes gyakorlatát, elveit tartalmazó szabványoknak történő megfelelést bemutató jelentéseket készít a Valutaalap.
A magyar gyakorlat a következő területekre vonatkozó helyes gyakorlat és szabványok alapján került átvilágításra:
- adatközlés (Data ROSC),
- monetáris és pénzügypolitika áttekinthetősége (Code of Good Practices on Transparency in Monetary and Financial Policies),
- bankfelügyelet (Basel Core Principles for Effective Banking Supervision),
- értékpapír-felügyelet (IOSCO Objectives and Principles of Securities Regulations),
- biztosítás-felügyelet (IAIS Insurance Supervisory Principles),
- fizetési rendszerek (CPSS Core Principles for Systemically Important Payment Systems),
- vállalatirányítás (OECD Principles of Corporate Governance), és
- költségvetés áttekinthetősége (Fiscal Transparency).
- pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem (AML/CFT)
Az átvilágításról készült jelentések megtalálhatók az IMF és a Világbank honlapján.
A szakértői segítségnyújtás során a Valutaalap szakmai támogatást, tanácsokat ad tagországainak gazdaságpolitikájuk hatékonyságának javítása céljából. Ez a tevékenysége az oktatástól a továbbképzésen át a konkrét problémák megoldására tett javaslatokig a legváltozatosabb formákat öltheti. Számos területre, így költségvetési, monetáris és árfolyam-politikára, a bank- és pénzügyi szektor felügyeletére és szabályozására, statisztikai adatszolgáltatásra stb. terjedhet ki.
A Valutaalap pénzügyi segítséget nyújt fizetési mérleg finanszírozási problémákkal küzdő országoknak. Ennek keretében egyrészt átmeneti hitelt ad, illetve ezzel párhuzamosan támogatja a fizetési gondok orvoslását szolgáló gazdasági programot. A hitelt valamelyik szabvány hitel-megállapodás keretében folyósítják. Ez rögzíti a fizetési mérleg gondok leküzdését célzó gazdaságpolitikát és intézkedéseket, amelyek megvalósítását az ország elvállalta. A hitel-megállapodás alapját képező gazdasági programot az egyes országok a Valutaalappal folytatott párbeszéd során készítik el.
Fentieken túlmenően az IMF a Világbankkal karöltve fontos szerepet játszik az alacsonyjövedelmű országok életszínvonalának emelésében, illetve a szegénység visszaszorításában. Ennek keretében számos kezdeményezés indult, így a Valutaalap kedvezményes hitelt nyújt a legszegényebb országoknak az ún. Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató (PRGT) alapjából; adósság elengedésben részesíti a Súlyosan Eladósodott, Legszegényebb Országok (HIPC) programban résztvevő országokat, és kiveszi részét a multilaterális adósság-elengedésben. Az egészséges gazdaságpolitika támogatását szolgálja a Policy Support Instrument (PSI), melyhez ugyan nem kapcsolódik finanszírozás, sikeres program végrehajtás mellett azonban, szükség esetén gyorsított formában biztosít hitelhez jutást. Magyarország, osztozva az alacsonyjövedelmű országok támogatását célzó nemzetközi erőfeszítésekben, 2023 októberében, a Nemzetközi Valutaalap és Világbank közös, Marrákesben megrendezett éves közgyűlésén történelmi bejelentést tett, vállalva, hogy egy, az IMF-nél elhelyezett specifikus befektetés nettó hozamán keresztül 11 millió SDR (Special Drawing Rights), azaz kb. 14 millió euro értékű felajánlással járul hozzá az IMF Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató (PRGT) alapjához. A magyar felajánlásról szóló megállapodást 2024 tavaszán írta alá az MNB elnöke és az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva. Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1940 millió SDR (2024. októberi állapot). Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap eszközeit készenléti, illetve kiterjesztett, valamint kompenzációs hitel-megállapodások formájában. Taggá válásunktól kezdve Magyarország összesen nyolc hitelmegállapodást írt alá az IMF-fel, legutóbb 2008-ban, a pénzügyi válság kezelése érdekében.