Több mint 400 vendég részvételével zajlott az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Lamfalussy Lectures Conference. Az idei rendezvény egyben emlék-konferencia is volt, amellyel a jegybank a 2015-ben elhunyt Lámfalussy Sándor életműve előtt tisztelgett.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének köszöntője - köszöntő videója
Matolcsy György valamennyi meghívott köszöntése utáni előadásában kifejtette: elsősorban a pénzügyi stabilitás és a strukturális reformok végrehajtása vezethet fenntartható növekedéshez a világban. A jegybankelnök beszámolt róla, hogy néhány hete egy ázsiai gazdasági fórumon szinte minden előadó az év elején tapasztalt piaci turbulenciáról beszélt, és azt emelték ki, hogy jelenleg a világgazdaság minden fontosabb központja gyengélkedik, így nincs igazi növekedési motor. Véleménye szerint a hétfői esemény fő üzenete az, hogy a pénzügyi stabilitás kiemelkedően fontos a világgazdaságban. Az MNB elnöke szerint azt tanulhattuk meg Lámfalussy Sándortól, hogy a gazdasági instabilitás könnyen válsághoz vezethet, így fenntartható gazdasági növekedés a pénzügyi stabilitással és strukturális reformokkal együtt érhető el.
Luiz Awazu Pereira da Silva, a BIS vezérigazgató-helyettesének előadása: Old and new challenges for 2016 and beyond
A jelenlegi volatilis gazdasági környezet és az alacsony növekedés oka a bizalom hiánya. A piacok bizonytalanok abban, mi a fenntartható növekedés, mi a megfelelő kockázatvállalási szint. A piac "lehorgonyzott", a legkisebb hírverés is azonnal bénító hatású - mondta. A brazil szakember a hitelezés megfelelő szintjéről szólva elmondta: Lámfalussy Sándornak is egyik legnagyobb aggodalma az volt, hogyan lehet kontrollálni a nagy fellendüléseket, a hitel-boomokat. A tőkekövetelmények, a prudenciális szabályok feltétlenül szükségesek, és alkalmasak arra, hogy kontroll alatt tartsák a gazdaság működését - mondta a szakember.
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnökének előadása: From Euro to banking Union – what can we learn from Mr. Lamfalussy?
Ewald Nowotny, Lámfalussy Sándort idézve hangsúlyozta: a válságok rámutatnak a bátor reformok szükségességére. Hozzátette: Lámfalussy professzor a makroprudenciális felügyelet koncepciójának feltalálójaként rámutatott, hogy az integrált pénzügyi piacokat csak integrált felügyeleti rendszerek mellett lehet megfelelően kezelni. Az osztrák jegybank elnöke a legnagyobb gazdasági kihívásnak a pénzügyi volatilitást és a gyenge gazdasági növekedést nevezte. Véleménye szerint a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország viszonylag jól átvészelte a pénzügyi válságot, az EKB mennyiségi enyhítése pedig nagy hatással volt a gazdasági növekedésre, hatékonyabb lehetett volna azonban, ha a fiskális politika is ebbe az irányba haladt volna. Nowotny szerint meg kell győzni az euróövezeten kívüli államokat a bankunió előnyeiről. A bankunió pozitívumai között említette a hozzáférést a jövőben kialakuló fiskális támogató mechanizmusokhoz, azt, hogy több és jobb információt lehet kapni a bankokról, a magasabb szintű felügyelet megvalósítását, és hogy emelkedik a nemzetközi és nemzeti bankrendszerekbe vetett bizalom.
Benoît Coeuré, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjának előadása: Towards completing economic and monetary union
Tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére, hogy fenntartható legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Unió – fejtette ki a francia pénzügyi szakember. Kitért arra, hogy az olyan globális kihívások, mint a migráció, a terrorizmus, és a klímaváltozás szorosabb együttműködésre kell, hogy késztessék az uniós országokat. Megijeszti a közvéleményt és a piacokat az, hogy Európa gyakran nem tud egységesen fellépni bizonyos kérdésekben. Ha sikerül együtt fellépni egy ügyben, akkor ez más esetekben is segítheti a kooperációt - mondta. Hangsúlyozta: a fenntartható gazdasági konvergencia csak politikai konvergenciával együtt lehetséges, jelenleg azonban nincs megfelelő konszenzus a tagállamok között a monetáris politika céljáról, így a közös szabályokat nem tartják kellőképpen tiszteletben. Az integráció nem folytatódhat technokrata, szakmai kérdésként, a politikai vezetésnek kell átvennie a stafétabotot - mondta.
Jan Smets, a Belga Nemzeti Bank elnökének előadása: Navigating in uncharted waters, Alexandre Lamfalussy. the Euro and a genuine Economic and Monetary Union
A belga jegybankelnök szerint a válság egyértelműen megmutatta, hogy az eurózónában szorosabb integrációra van szükség, intézményi reformok kellenek, hogy ne fordulhassanak elő olyan problémák, mint a görög eset volt - vagy akár a többi olyan ország ügye, ahol mentőprogramra volt szükség. A szakember aláhúzta: kockázatmegosztó mechanizmusra van szükség, amely az egyes tagokat érő sokkokat segít közösen kezelni. Európában kétféle állam van: a kicsik, és azok, akik még nem jöttek rá, hogy kicsik. Vagyis külön nem tudnak már boldogulni Európa országai, egymásra vagyunk utalva – tette hozzá a végén.
Edmond Alphandéry, Franciaország volt gazdasági miniszterének előadása: What lessons from Greece can be drawn for EMU?
Az Euro50 Group elnöke felidézte, hogy a görög adósságválság azért tudott olyan nagy hullámokat verni, mert a valutaunió országai közötti súlyos egyenlőtlenségeket nem tudta kezelni az EU. Emlékeztetett: az euróövezet első éveiben a szegényebb államok iránt érzett bizalom erős volt a befektetők körében, és ebben komoly szerepet játszott az az egyszerű tény, hogy tagjai a valutauniónak. Ám amint beütött a válság, szinte menekülni kezdtek ezekből a magas deficittel küzdő országokból a pénzügyi befektetők. Ez pedig végzetes spirált idézett elő: az eleve túl magas adósság finanszírozása a nagyobb kockázatok miatt még drágábbá – a görögök esetében gyakorlatilag fenntarthatatlanná – vált.
Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ügyvezető igazgatójának előadása: Lessons from the Euro crisis
Magyarország nem tagja az eurózónának, de egy nagy hozzájárulást máris tett hozzá Lámfalussy Sándor személyében – mondta az ügyvezető igazgató, aki kitért arra, hogy a válság számos tanulsággal járt, a válság után a monetáris unió erősebb lett, ahogyan az európai bankrendszer és a fiskális szolidaritás is az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (EMU) országai között. Kiemelte: az euróövezet államainak el kell kerülniük a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot, ezzel együtt folyamatosan menedzselniük kell az államadósságukat. Az országoknak egyértelműen 3 százalék alá kell csökkenteniük az államháztartási deficitet - mondta. Úgy vélte, szükség van az aktív monetáris politika folytatására, erre jó példa az EKB tevékenysége.
Panelbeszélgetés
Moderátor: Szapáry György, nagykövet, az MNB elnöki főtanácsadója
Részvtevők:
- Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának vezetője
- Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója, vezető közgazdásza
- Niels Thygesen, a Koppenhágai Egyetem professzora
Palotai Dániel elmondta: a 2008-as pénzügyi válság abban különbözött a korábbi válságoktól, hogy a kicsi, nyitott gazdaságok nem "exportálhatták ki" magukat a válságból, mivel minden ország hasonló kihívással szembesült. Rámutatott: a magyar kormány felismerte, hogy növekedés nélkül nem lehet kilábalni a válságból, így gazdasági növekedést kellett elérni. Magyarországnak 2013-ban sikerült kikerülnie az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól a gazdasági növekedés és a makrogazdasági egyensúly együttes megteremtésével - tette hozzá. Az MNB-nek jelenleg olyan az alapkamata, amit néhány éve senki sem tudott volna elképzelni, és a monetáris tanács úgy gondolja, ezt a szintet legalább 2017 végéig fenn kell tartani - jelentette ki. Palotai Dániel beszámolt arról, hogy az MNB-nek sikerült nyereségesen működnie anélkül, hogy veszélybe került volna az inflációs cél, és sikerült elkerülnie, hogy a központi költségvetés segítségére szoruljon. A piac elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, azonban a nemzetközi hitelminősítők még nem, ám nekik is figyelembe kellene venniük a realitásokat - szögezte le.
Niels Thygesen, a Koppenhágai Egyetem professzora szerint a 90-es évek elején a politikai döntéshozók a leginkább megfelelő időben határoztak arról, hogy létre kell hozni a monetáris uniót. Rámutatott: ugyan nagy volt a bizonytalanság, főleg politikai okok miatt, ám a legvégső érv az volt, hogy végre létre kell hozni egy egységes piacot Európában. Megjegyezte: akkoriban nemcsak az üzleti világ szereplői, hanem a szakszer-vezetek is amellett érveltek, hogy egy egységes piac, egy közös európai valuta mellett lehet megőrizni Európában a magasabb béreket.
Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának vezetője elmondta: az európai pénzügyi rendszernek a bankok jelentik az alapját, az a fontos a gazdaság fellendítése szempontjából, hogy alacsonyak legyenek a kamatok. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a piaci finanszírozás az elsődleges. A szakértő szerint Európában a nemzetállamok érdekei különböznek az Európai Központi Bank (EKB) által bevezetett mennyiségi enyhítés során, úgy vélte, a hitelező országok veszítenek, az adósok nyernek vele.
Matolcsy György a konferencián elmondott zárszavában kiemelte: a konferencia előadói között konszenzus alakult ki abban, hogy az eurózónában égetően szükség van a politikai stabilitásra, a strukturális reformokra a monetáris unió további fejlődése érdekében. Számos uniós államban fenntarthatatlan az adórendszer, kétszámjegyű a munkanélküliség, és hiányzik a bizalom - mondta. Véleménye szerint az EU országainak új kereteket kell kialakítaniuk, vissza kell nyerni a bizalmat, és bátor strukturális reformokat kell végrehajtani.