Lámfalussy Sándor – Az euró bölcse

A Mathias Corvinus Collegium a NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM, A felsőoktatásban működő minősített szakkollégiumok támogatása (NTP-SZKOLL-13) pályázatnak köszönhetően megjelentette védnökének, Lámfalussy Sándornak az életútját feldolgozó interjúkötetet.

1949-ben a fiatal magyar emigráns, Lámfalussy Sándor egy bőrönddel a kezében és néhány dollárral a zsebében érkezett Belgiumba. Nem egészen ötven évvel később pedig ő nyújtotta át a nyomdának a második legjelentősebb nemzetközi valuta, az euró első bankjegyterveit. Az euró atyjaként ismert Lámfalussy Sándor kétség kívül napjaink nemzetközi pénzügyi életének egyik legmeghatározóbb alakja. Az Oxfordi Egyetemen szerzett közgazdaságtani doktori fokozatot, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen és az amerikai Yale Egyetemen oktatott. Részt vett az Európai Gazdasági és Monetáris Unió alapjait kidolgozó Delors-bizottság munkájában, és 1994-1997 között ő lett az Európai Monetáris Intézet első elnöke. Meghatározó szerepet játszott az Európai Központi Bank megalapításában. 2000-ben az Európai Tanács felkérte, hogy a „Bölcsek Tanácsának” elnökeként tegyen javaslatokat az európai szabályozással összefüggő dön-téshozatali mechanizmus egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére. A testület javaslatait 2003-ban fogadták el, segítségükkel sikerült némi rendet teremteni az addigi kaotikus szabályozási környezetben.

De hol van Lámfalussy, az ember? Ki ő valójában? E kérdésekre a könyv lapjain párbeszéd formá-jában megjelenő visszaemlékezésből kapunk méltó választ. Lámfalussy Sándor 2010 és 2012 kö-zött otthonában mesélt életéről a szerzőknek: Christophe Lamfalussynak, Ivo Maesnek és Sabine Pétersnek.

A Mathias Corvinus Collegium hallgatóinak recenziói a kötetről:

A Mathias Corvinus Collegium és az MNB közös szervezésében került sor a Lámfalussy Sándor, Az euró bölcse című könyv bemutatójára, amelynek fő gondolatait kerekasztal-beszélgetés formájában is megvitatták a meghívott vendégek.

Újabb színvonalas kötet kiadását jegyezheti a Mathias Corvinus Collegium, amelynek bemutatójára igen prominens szakemberek is ellátogattak. Martonyi János, volt külügyminiszter, Madarász László, az MNB felügyelőbizottságának volt tagja, Balog Ádám, az MNB alelnöke és John Stevens, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Tanácsának volt alelnöke beszélgettek az európai integrációról, az eurozónában rejlő lehetőségekről és az euró magyarországi bevezetéséről.

Lámfalussy Sándorról hazánkban kevesen tudják, hogy részt vett az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, illetve az Európai Monetáris Intézet elnökeként ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért, így külön öröm, hogy a francia, skót és angol megjelenés után magyar nyelvre is lefordították az „euró atyjával” készült interjúkötetet. A kötet kiadásának kapcsán aktuálissá vált az euró és az Európai Unió, valamint az euró és Magyarország témákról beszélgetni.

Abban a beszélgetőpartnerek mindannyian egyetértettek, hogy az euró az Európai Unió egyik legnagyobb „sikere” amellett, hogy garantálja a békét és megteremti a közös piac lehetőségeit. A közös valuta túlélte a válság okozta próbatételeket, és még mindig fontos szerepet tölt be a világgazdaságban. Martonyi János volt külügyminiszter elmondta, hogy az euró a mai formájában már teljesen más, mint a válság előtti az intézményi reformok miatt, így az is kérdéses, hogy azokra a tagállamokra, amelyek úgy csatlakoztak, hogy kötelezően vállalták az euró bevezetését, milyen szabályok vonatkoznak.

Előkerült az euró Magyarországon való bevezetésének kérdése is, amellyel kapcsolatban a volt külügyminiszter elmondta, hogy a magyar gazdaság versenyképessége vitathatatlan, így az egyensúlyi feltételeknek a gazdaságunk már megfelel, és képes lesz arra, hogy csatlakozzon az eurózónához. Céldátumot mindenestre egyikük sem tűzött ki, viszont abban egyetértettek, hogy Magyarország hamarosan az eurózóna tagjává válhat.