Mely szervezetek vesznek részt a forintbankjegyek gyártásában?
A forintbankjegyek nyomtatását az MNB megrendelésére az MNB 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, a Pénzjegynyomda Zrt. végzi. A bankjegyek előállításához szükséges papírt a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonában álló Diósgyőri Papírgyár Zrt. gyártja. Mindkét szervezet hosszú ideje vesz részt a készpénz gyártásában. A Diósgyőri Papírgyárnak, mint az ország legrégebbi, ma is működő papírgyárának a hagyományai több mint 200 évesek. A Pénzjegynyomda Zrt. pedig az 1920-as évektől kezdődően gyárt bankjegyeket, így természetesen már az első forintbankjegyek is náluk készültek el.
Mely szervezet gyártja a forintérméket?
A forintérmék verését az MNB megrendelésére az MNB 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, a Magyar Pénzverő Zrt. végzi. A cég e tevékenységét az 1920-as évektől kezdődően végzi, így már az első forintérmék is náluk készültek el.
A jegybank készpénzzel kapcsolatos tevékenysége
A gazdaság készpénzellátásának biztosítása és a készpénzfizetésekbe vetett bizalom fenntartása a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai közé tartozik. Ennek érdekében a jegybank:
- A gazdaság készpénz-keresletének kielégítése érdekében dönt a forint címletkínálatáról, bankjegyeket, érméket gyártat és hoz forgalomba, valamint készpénzkészleteket tart;
- Folyamatosan ellenőrzi a forgalomban lévő készpénz minőségét, kiselejtezi az elhasználódott fizetőeszközöket;
- Gondoskodik a forintbankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelméről;
- Szabályozza, ellenőrzi és szakmailag támogatja a jegybankon kívüli készpénzforgalmazás és -feldolgozás folyamatait.
1. Az MNB a pénzkibocsátás kizárólagos jogosultjaként végzi a készpénz előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos teendőket. A forgalom bővülése és az elhasználódott fizetőeszközök pótlása miatt szükséges új bankjegyeket és érméket kétoldalú szerződések alapján jelenleg a Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. gyártják. A bankjegyek és érmék elsősorban a jegybank nagybani forgalmazási tevékenységén keresztül kerülnek forgalomba. A forgalmazás alapjául az szolgál, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi számlát vezet a hitelintézetek és a posta számára, melyek – jellemzően készpénzlogisztikai közvetítő vállalkozások közreműködésével – számlájuk terhére készpénzt vesznek fel a jegybanktól, illetve számlájuk javára készpénzt fizetnek be.
A címletskála módosítására bár nem túl gyakran, de szükség van. Ilyen intézkedés volt legutóbb az 1 és 2 forintos címletek megszüntetése és a 200 forintos bankjegy érmére cserélése. A jegybank mindkét esetben a gazdaság egészét figyelembe véve döntött és ezek a döntések jelentős megtakarításokat eredményeztek.
A jegybank a készpénzforgalom mindenkori zavartalanságának biztosítása, ill. az esetleges rendkívüli helyzetek kezelése érdekében tartalék készpénzkészleteket is tart.
2. A forgalomban lévő készpénz megfelelő minőségének megőrzése érdekében az MNB a hozzá beérkezett bankjegyeket korszerű bankjegyfeldolgozó gépek segítségével feldolgozza, vagyis számszerű ellenőrzés után valódiság és forgalomképesség szerint osztályozza. A forgalomképtelen, selejtnek minősített bankjegyeket a jegybank a bankjegy-feldolgozási folyamat részeként folyamatosan megsemmisíti, a jó minőségűeket pedig a gazdaság szereplőinek szükségletei szerint visszaforgatja. Statisztikailag minden esztendőben valamennyi forgalomban lévő bankjegy legalább egy ízben megfordul a jegybankban.
3. A jegybank végzi a fizetőeszközök védelmi elemeinek folyamatos fejlesztését, kutató-fejlesztő munkában feltárja a bankjegybiztonsági elemek korszerű, nemzetközileg is bevált és költséghatékony megoldásait, valamint az előforduló hamisgyanús forint-, illetve külföldi bankjegyek és érmék szakértői vizsgálatát. A hamisítás elleni küzdelem jegyében együttműködik a bűnüldöző szervekkel, illetve a bankjegyvédelmi technológiai fejlesztéseket végző nemzetközi szervezetekkel. E tevékenység a készpénzbe vetett bizalom szempontjából kiemelt jelentőségű.
4. A jegybank részt vesz a hazai készpénzforgalom szabályozásában és ellenőrzésében: MNB rendeleteket bocsát ki, ajánlásokat fogalmaz meg, ismeretterjesztő tevékenységet végez. 2008-ban az MNB megújította készpénzes stratégiáját. Ennek keretében több területen is átfogó változások indultak el, melyek nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb, ugyanakkor megbízhatóbb készpénzellátáshoz és a készpénzes szféra működéséhez jobban illeszkedő szabályozási környezethez vezetnek. A már említett címletskála racionalizálás mellett így a készpénzes szféra hazai gyakorlatának sajátosságai miatt az aktuális szabályozási környezet megújítása időszerűvé vált: Magyarországon a hitelintézetek, a posta illetve az általuk megbízott készpénzlogisztikai szolgáltatók (pénzfeldolgozó szervezetek) jogosultak a bankjegyek és érmék minőségének ellenőrzésére és – a megfelelő minőségűek – forgalomba történő visszaforgatására. A készpénz megfelelő minőségének biztosítása érdekében az MNB felülvizsgálta a bankjegy-visszaforgatásra vonatkozó szabályozási környezetet: rendeleteiben a korábbi, jellemzően adminisztratív előírásokat – európai mintára – szigorú szakmai és technológiai kritériumokkal váltotta fel.
A készpénz-visszaforgatásban érintett szervezetek számára az MNB műszaki, szakmai támogatást nyújt, továbbá a hitelintézeti, pénzfeldolgozói szféra számára állandó konzultatív fórumot tart fenn, ahol a készpénzzel kapcsolatos témák kerülnek megvitatásra, illetve a szféra kifejtheti véleményét az egyes jegybanki intézkedésekkel kapcsolatban.