Az MNB a 2016-ban kibocsátandó emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is figyelembe véve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására.

A nyilvános konzultáció időpontja:

2015. április 6-17.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több szervezet (a Magyar Nemzeti Múzeum, a Miniszterelnökség, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Balassi Intézet, a Magyar Pénzverő Zrt. stb.) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításához.

A beérkezett javaslatok alapján, figyelembe véve a megkezdett gyűjtői sorozatok folytatását is, a 2016. évi emlékérme-kibocsátási program tematikáját az alábbi tartalommal bocsátja a jegybank nyilvános konzultációra:

ARANY EMLÉKÉRME TEMATIKA

Pázmány Péter esztergomi érsekké kinevezésének 400. évfordulója

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Nagyváradon 1570. október 4-én született, ősi magyar családból. Hatalmas szónoklatai és vitái sokakat visszavezettek a protestantizmusból az elhagyott egyházba, így Forgách Miklós és Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst. 1616. április 25-én turóci préposttá és ugyanaz év szeptember 28-án az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké nevezték ki. Pázmány Péter volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival. 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított. 1635-ben 100.000 forintnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani és bölcseleti karral; ez utóbbit kiegészítve, az ország fővárosába helyezték át. Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát; Érsekújváron és Körmöcön a ferencrendieknek kolostort alapított. Pázmány Péter elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése, akit mint a szó mesterét a "magyar bíboros Cicero" névvel tisztelt meg nemzete. 1637. március 19-én hunyt el Pozsonyban.

Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulója

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Márton apja jutalmul Itáliában földbirtokot kapott, így a család Itáliába költözött. Gyermekkorát Márton Ticinum (Pavia) városában töltötte. Alig 12 éves, amikor már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy keresztény lesz és remeteként éli le életét. 339-ben, 22 évesen megkeresztelkedett. Életét csodák kísérték. Isten így nyilvánította ki, hogy Márton az ő kiválasztottja. 371-ben Mártont Tours püspökévé választották. A püspöki hivatalt alázatossággal viselte, bár megválasztása ellen tiltakozott. Márton szerénysége, egyszerűsége és az általa véghezvitt csodák következtében különös tiszteletnek örvendett. Szent Mártont, a középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avatták szentté. A IV. században a mai Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, a betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.

Az emlékérme kibocsátása kiemelt jelentőséget kap, ha a még hivatalosan meg nem erősített hírek szerint Ferenc pápa az évforduló alkalmából valóban Magyarországra látogat. Ez esetben az érme sorozatként – arany, ezüst és színesfém változat – való kibocsátása is felmerülhet.

EZÜST EMLÉKÉRME TEMATIKÁK

Aktuális évfordulók, események

Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulója

Az arany emlékérmék tematikái között leírtaknak megfelelően.

70 éves a forint pénzrendszer

1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot. A pénzcsere sikeres volt, az új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. A vállalkozások, a mezőgazdasági termelők a korábbinál jóval nagyobb árumennyiséggel jelentek meg a piacon, az emberek pedig látták, hogy az új pénzért megkapják mindazt, amire szükségük van. Ez jótékonyan hatott a gazdaságra, és megszűnt az addigi hiperinfláció, az árak stabilizálódtak.

Az első bankjegysor két címletből állt: a 10 és 100 forintosból. Az 1947-től megjelenő új sorozat új ábrázolást hozott magával. Az 1970-es években a bankjegyábrázolásban is érzékelhetővé vált a nyitás a kultúra, az irodalom, illetve a zene felé. A magyar történelem egy-egy jeles alakja mellett Ady Endrét, illetve Bartók Bélát is ábrázolták a forintbankjegyeken. A magyar papírpénzek történetében az 1990-ben bevezetett 5000 forintos tartalmazott először biztonsági szálat, illetve a vakok/gyengénlátók számára Braille-írásos értékjelzést. A rendszerváltás eredményeként 1993-tól az érmék, 1997-től a bankjegyek új sorozata jelent meg. Az érmék hátoldali motívumai a jellegzetes magyar állat- és növényvilághoz kapcsolódnak. A bankjegyek előoldalán magyar történelmi személyek, hátoldalán az alakokhoz köthető helyszínek láthatóak. Az utolsó kiadott címlet a 20 000 forintos, melyet 2001-től használunk. 2014-ben az új 10 000 forintos bankjegy bevezetésével megkezdődött a bankjegyek megújítása, a korszerűség és a biztonság fokozása szellemében.

Fazekas Mihály születésének 250. évfordulója

 1766. január 6-án született jómódú debreceni kézműves polgárcsaládban. 1782 áprilisától beállt önkéntes közlegénynek, majd harcolt több háborúban. 1789-ben előléptették, hadnagyként folytatta pályafutását. 1796-ban ismét előléptették, ezúttal főhadnaggyá, de erről a tisztségről nem sokkal később lemondott. Ugyanebben az évben visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Visszavonultan élt, kertészkedett és gazdálkodott, emellett verseket írt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Kiadta a Magyar Füvészkönyv-et. Megírta a Lúdas Matyi első változatát, majd később átdolgozta és kiadta Bécsben. Kazinczy Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast választotta maga mellé szerkesztőtársnak; az ebből keletkezett Árkádia-perben, amely a Hazai és Külföldi Tudósításokban évekig tartott, a debreceni közvéleményt Fazekas képviselte, s ő harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. 1828-ban tüdőbajban hunyt el Debrecenben.

Csokonai után ő a legjelentősebb alakja annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. Fontos alakja volt a XIX. század első negyede hazai költészetének, akit egyben-másban a romantika, majd Petőfi népiessége elindítójának is tekinthetünk.

2016. XXXI. Nyári Olimpia Játékok - Brazília

 Az MNB 1980 óta minden nyári olimpia alkalmából kibocsátott ezüst emlékérmét, ezt a hagyományt szeretnénk folytatni. Az olimpia tematika érmék esetében nemzetközi gyűjtőprogramot jelent, emiatt jelentős külföldi érdeklődés is várható az érme iránt.

Korányi Sándor születésének 150. évfordulója

 Korányi Sándor, báró (Pest, 1866. jún. 18. – Bp., 1944. ápr. 12.) belorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja. Egyik legkimagaslóbb orvostudósunk. Oklevelét Budapesten 1888-ban szerezte. A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi egyetem doktora. 1936-ban nyugdíjazták és klinikáját feloszlatták. Korányi a modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert egyik megalapítója; a veseelégtelenség fogalmát ő határozta meg elsőként és vezette be az annak megállapítására alkalmas vizsgáló eljárást, a vér és a vizelet fagyáspontcsökkenésének mérését. Ezzel megszilárdította a funkcionális szemléletet. Egyike az elsőknek, akik fizikai-kémiai módszereket alkalmaztak az orvostanban. Fontos vizsgálatokat végzett a fertőző betegségek gyógyítására vonatkozóan, így a tuberkulózis kérdésében is.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója

 Az 1956-os forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. 1956 őszén megélénkült a politikai élet, különösen az értelmiség és az egyetemi, főiskolai diákság követelte hangosan a változásokat. Többek között a szovjet csapatok azonnali kivonását, Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezését, a Rákosi-korszak vezető politikusainak felelősségre vonását, a többpárt-­rendszer visszaállítását, az alapvető szabadságjogok biztosítását, a Kossuth-­címer visszaállítását, a Sztálin-szobor lebontását.

SZÍNESFÉM EMLÉKÉRME TEMATIKÁK

Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulója

Az arany emlékérmék tematikái között leírtaknak megfelelően.

A budapesti Állatkert megnyitásának 150. évfordulója

Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. Az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje. A Pesti állatkertet ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre. Az állatkert megnyitását többször elhalasztották, s végül 1866 augusztusára tűzték ki. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben, amely állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptéreken figyelhetett meg. A megnyitáskor átadott épületek közül csupán a bagolyvár maradt fenn, de az is részben áthelyezve, s jelentősen átépítve, így az eredeti épületből úgyszólván semmi sem maradt meg.

Magyarok szerepe a világ műszaki-tudományos fejlődésében színesfém emlékérme sorozat folytatása

Asboth Oszkár születésének 125. évfordulója

 Asboth Oszkár (Pankota, 1891. március 31. – Budapest, 1960. február 27.) mérnök, gyárigazgató, magyar helikopter konstruktőr. Már fiatal korában elkezdett érdeklődni a főként Franciaországból egyre gyakrabban érkező repülési hírek iránt. Hosszabb tanulmányutat tett 1911-12-ben a bécsújhelyi és 1913-ban a San Stefanó-i repülőtereken. Tanulmányai végeztével 1909 és 1913 között Aradon, Szabadkán, majd Bécsújhelyen repülőgép-építéssel foglalkozott. Pilóta nélküli motorkerékpár-vontatású kísérleti repülőgép-sárkány szerkezetet épített, mellyel több sikeres repülést hajtott végre. Ezért az első világháború alatt a császári és királyi repülőcsapatok fischamend-i kísérleti telepére került, ahol 1916. elejéig gépészként dolgozott, utána pedig a Légcsavar Kísérleti Intézetet vezette Budapesten. 1916-tól tervbe vették, hogy az ellenség megfigyelésére használatos léggömböket a helikopterek fejlesztésén fáradozó magyar mérnökcsoport Kármán Tódor és Zsurovecz Vilmos által fejlesztett repülő alkalmatosságok váltsák fel. A helikopter működéséhez nélkülözhetetlen emelőlégcsavar vagy propeller megtervezése és elkészítése Asbóth feladata volt.

Nemzeti Emlékhelyek-sorozat - Rákoskeresztúri Újköztemető nemzeti emlékhely

 A NÖRI aktív közreműködésével 2014-ben elindult és 2015-ben is folytatódott a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat. A Somogyvár-Kupavár érme 2014 szeptemberében jelent meg, a jelenleg tervezési/zsűrizési szakaszban járó mohácsi emlékérme kibocsátásának várható dátuma 2015. augusztus 29. Az ’56-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Rákoskeresztúri Újköztemető nemzeti emlékhely emlékérme kibocsátása lehetne a sorozat következő eleme. Az 1950-es években politikai okokból kifolyólag, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása során kivégzett személyeket is az Új Köztemető bejáratától távolabb eső parcellákban hantolták el, köztük 1961-ben Nagy Imre miniszterelnököt is. 1989. június 16-án Nagy Imrét mártírtársaival együtt ünnepélyes keretek között újratemették.

Amennyiben a 2016. évi emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot kíván tenni, azt legkésőbb 2015. április 17-ig teheti meg, a következő módokon:

Levélben:

Magyar Nemzeti Bank
Kommunikációs és protokoll főosztály
1850 Budapest

Elektronikus levélben:
emlekermekonzultacio@mnb.hu

Az MNB mérlegeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat, és azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz. Az MNB az észrevételekre egyedileg nem reflektál.