Újabb taggal bővül a Középkori magyar aranyforintok – „Zsigmond aranyforintja” emlékérme-kibocsátás

Mindhárom emlékpénz törvényes fizetőeszköz, azonos érmeképpel jelenik meg, csak a színesfém változat értékjelzése különbözik. Az előlap fő motívuma a Zsigmond király által kibocsátott első aranyforintok előlapjából kiemelt címerpajzs, amit egy gyöngysor vesz körbe. Az aranyforintok történetében érmeképi újítást jelentett a négyosztatú, hasított és vágott címerpajzs megjelenése az előlapon. A címerpajzson a magyar vágások, illetve a brandenburgi sas váltakozott, ezzel egyszerre utalva az országra valamint az uralkodóházra. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező érmeképi elemek is: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban az 50 000 illetve a 2000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a felső és az alsó köriratot bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2016” kibocsátási évszám választja el.

A 2016-os emlékérme-program újdonsága az emlékérmék előlapján biztonsági elem alkalmazása. Az érméket gyártó Magyar Pénzverő Zrt. verdejelére (BP.) felvitt, mikroírással készült további „B” illetve „P” betűk szabad szemmel nem láthatóak, minimum tízszeres nagyítással vehetők ki, biztonsági elemként az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálják.

Az emlékérmék hátoldalán fő motívumként egy Zsigmond király pénzverésének kései korszakában megjelent aranyforint hátlapja került ábrázolásra, melyen a jobbjában bárdot, baljában országalmát tartó Szent László álló alakja, kétoldalt M–O betűk, Jemnisti Mikes budai kamaraispán jegye látható. A hátlapi Szent László-alak két oldalán lévő jegyek, amelyek lehettek akár betűk, akár címerek, a pénzverde helyére, illetve a pénzverésért felelős kamaraispán személyére utaltak. Így alakult ki Zsigmond korában a magyar jellegű verdejegy–mesterjegy-rendszer. Az emlékérmén ábrázolt aranyforint különleges veretnek számít a szent lábainál látható 13-as arab számjegy miatt. A szám valószínűleg emissziós jelölés, egyes kibocsátásokat arab számokkal különböztettek meg, de a számok jelentésének végleges megfejtése további kutatást igényel.

Az emlékérme hátlapján felső köriratban ponttal elválasztva az uralkodó nevére és uralkodásának idejére utaló „ZSIGMOND •1387 – 1437”, alsó köriratban pedig az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot jobb oldalon a tervező, Soltra E. Tamás kis méretű mesterjegye választja el.

Az 50 000 forintos címletű arany emlékérmék 986 ezrelék finomságú aranyból készültek, a normál veret súlya 3,491 gramm (1 dukát), a piedfort veret súlya 13,964 gramm (4 dukát). A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből készült, súlya 2,7 gramm. A normál veretű arany és a színesfém érme széle sima, a piedfort változatot különleges latin nyelvű peremfelirat „† SIGISMVNDI • D • G • R • VNGARIE” díszíti, amelynek jelentése Zsigmondé, Isten kegyelméből Magyarország királyáé. Mindhárom érmetípus átmérője azonos, 20 mm.

2014-től a nemesfémből készült emlékérmék mindegyikét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsátja az MNB. Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajta szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg.

Az arany emlékérméből verdefényes kivitelben 2000 normál veret, 500 piedfort veret, míg a színesfém emlékpénzből selyemfényes (BU) kivitelben 5000 darab készíthető.