A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. A jegybank az emlékérmék kibocsátásával szeretné felhívni a figyelmet közös értékeinkre, és hozzájárulni a méltó megemlékezéshez. Az MNB célja, hogy az emlékérmék amellett, hogy törvényes fizetőeszközként értéket képviselnek, mindannyiunk számára szimbolikus értéket is hordozzanak. Ezért az MNB a 2017. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében bárki véleményt nyilváníthat a kibocsátandó emlékérmék témáját illetően.

Az MNB a 2017-ben kibocsátandó emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is figyelembe véve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására.

A nyilvános konzultáció időpontja:

2016. február 1-29.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több szervezet (a Magyar Nemzeti Múzeum, a Miniszterelnökség, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Balassi Intézet, a Magyar Pénzverő Zrt., a Nemzeti Örökség Intézete – a továbbiakban: NÖRI –, a Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításához.

A beérkezett javaslatok alapján, figyelembe véve a megkezdett gyűjtői sorozatok folytatását is, a 2017. évi emlékérme-kibocsátási program tematikáját az alábbi tartalommal bocsátja a jegybank nyilvános konzultációra:

ARANY EMLÉKÉRME TEMATIKA

Árpád-házi Szent Margit (1242. január 27. – 1270. január 18.) születésének 775. évfordulója

A második honalapítóként is tisztelt Árpád-házi királyunk, IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő lánya, Szent Erzsébet unokahúga. Domonkos rendi apáca.

A vesztes muhi csatát követően a magyar királyi pár Dalmáciába menekült, ahol Klissza várában 1242. január 27-én megszületett leányuk, Margit. Az elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben felajánlották őt Magyarország megmentéséért. Margitot ennek megfelelően hároméves korától a veszprémi domonkos apácák nevelték. Később a Nyulak szigetén apja által építtetett zárdába került át. Itt került sor Margit fogadalomtételére 1254-ben. Később két alkalommal is lehetősége lett volna fogadalma visszavonására, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a római pápától a felmentést a politikailag előnyös házasság megkötése érdekében. Ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is.

A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. Gyakran kínozta magát korbácsolással is. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. 1270. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban. Legendája szerint holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott. 1943-ban avatták szentté.

Az Árpád-házi Szent Margit emlékérmével a „Magyar szentek”gyűjtői sorozat indítását tervezi az MNB.

Habsburg Albert /1437-1439/ aranyforintja

Habsburg Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) mint V. Albert osztrák herceg (1404–1439), mint II. Albert német király (1438–1439), mint I. Albert Magyarország (1437–1439) és Csehország királya (1438–1439). Az első Habsburg a magyar trónon.

Kitűnő diplomáciai érzékkel Luxemburgi Zsigmonddal 1404-ben örökösödési szerződést kötött, amely értelmében, Zsigmond fiúutód nélküli halálát követően 1437-ben rá szállt a magyar trón.

Az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, 1434–1435-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. A főurak és a főpapok szűk csoportja Zsigmond halála után pár nappal Albertet 1437. december 18-án Pozsonyban, szigorú feltételekkel magyar királlyá választotta.

A Magyar királyságban tartós külföldi hadviselései, valamint a főnemesek által diktált koronázási feltételek miatt a hatalmat inkább a főnemesek gyakorolták. Az 1439-es rendi gyűlésen a nemesség a királyra hárította a honvédelmi feladatokat. Így 1439-ben a törökök ellen hadjáratot indított, a seregben dúló vérhasjárvány következtében 1439. október 27-én Albert is életét vesztette Neszmélyben.

Az arany emlékérme kibocsátásával a középkori magyar aranyforintokat bemutató sorozat folytatását tervezi az MNB.

EZÜST EMLÉKÉRME TEMATIKÁK

Aktuális évfordulók, események

Az első magyar egyetem – ma Pécsi Tudományegyetem – alapításának 650. évfordulója (1367. szeptember 1.)

V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei oklevelében engedélyezte I. Nagy Lajos magyar királynak felsőfokú oktatási intézmény alapítását Pécsett. Az egyetem 3 (orvosi, jogi és filozófiai) fakultással indult, és bár rövid időre korlátozódott fennállása, a magyar művelődéstörténet új korszakát jelentette.

A középkori egyetemek autonómiát élveztek az önkormányzat, bíráskodás és pénzügyek terén. Alapításuk szigorú feltételekhez kötött, világi és egyházi engedély is szükségeltetett. A pécsi egyetem bolognai mintára szerveződött, és megteremtette a magyarországi felsőoktatást. A püspöki székhelyen történő megalapítása arra az igényre reflektált, hogy egyre több magyar diák jelentkezett külföldi egyetemekre, hiszen magasabb rangú világi és egyházi pozíciók betöltésének feltétele volt a felsőfokú végzettség. Ugyanakkor a környező országokban is sorra alakultak az egyetemek.

A pécsi egyetemen folyó oktatás színvonala magas volt. Neves külföldi tanárok oktattak. Nagy Lajos halálát követően az egyetem világi támogatottsága csökkent, és az óbudai egyetem 1395. évi megalapítása is hátrányosan érinthette, így fokozatosan megszűnt.

A pécsi egyetem alapítása a magyar felsőoktatás kezdetét jelentette. Az évforduló jelentősége okán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

A reformáció 500. évfordulója (1517. október 31. - Luther 95 tézisének közzététele)

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára, 95 pontból álló vitairatát, célul kitűzve a katolikus egyház megújítását. A vitairatban hitet tett az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélte a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. Ezzel kezdetét vette a reformáció. Rendkívül gyorsan terjedt a reformáció, széles társadalmi támogatottsággal.

A 16. század közepére a reformáció térnyerése hazánkban is megkezdődött. A három részre szakadt országban mintegy a katolikus Habsburgokkal szembeni ellenállás nemzeti üggyé tette az új tanok terjedését. A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom fejlődéséhez, hiszen a reformáció egyik alapgondolata, hogy mindenkihez a saját nyelvén jusson el a biblia. A reformáció eredményeképp új kulturális központok alakultak, illetve a Biblia első, teljes magyar nyelvű fordítását is kinyomtatták Vizsolyban.

A reformáció több ágra szakadt: a lutheránus, azaz evangélikus, kálvinista, azaz református, unitárius és anabaptista.

Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.) születésének 200. évfordulója

Arany János magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja.

1833-ban a debreceni református kollégiumban tanult, de egy évvel később vándorszínésznek állt. Ifjúkori vándorszínész kalandja kudarccal végződött, és mivel hazatérve idős szüleit súlyos betegen találta, életét mintegy vezeklésként rendezte be, példás hivatalnokká vált szülővárosában, Nagyszalontán.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. A Toldi hozta meg az irodalmi elismerést és Petőfi barátságát. Terjedelmes levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum.

A forradalom és szabadságharcot követően tanárként helyezkedett el, de ez nem elégítette ki. A bürokratikus, elnyomó Bach-korszak hozta meg lírájának virágkorát.

Az 1860-as években részt vett az irodalmi élet megszervezésében. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1865-től titkára, 1870-től főtitkára lett. A Kisfaludy társaság igazgatójaként számos kiadványt felkarolt, köztük Madách: Ember tragédiáját, illetve támogatásával jelentős fordítások, (köztük Shakespeare és Moliere műveinek) születtek.

Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

A kiegyezés 150. évfordulója - 1867. május 29-én a magyar országgyűlés megszavazta a kiegyezésről rendelkező 1867. évi XII. törvénycikket.

A kiegyezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlásokat és abszolutizmust követően a konszolidáció időszakát hozta. A kiegyezés révén létrejött a dualista szemléletű alkotmányos monarchia, Osztrák-Magyar Monarchia néven. A két ország belpolitikailag független államként működött, de közös az uralkodójuk, illetve dualista szemléletben közös irányítás alatt állt a külügy, a hadügy és az ezzel kapcsolatos pénzügyek. A két országnak egymástól független, önálló törvényhozó, végrehajtó és közigazgatási szerve volt, így az 1848-as márciusi pontok közül 10 megvalósulhatott. Ugyanakkor erős uralkodói kontroll jellemezte.

A politikai kiegyezést 10 évente felülvizsgálandó gazdasági kiegyezés egészítette ki, melynek következtében Vámunió jött létre, a közös költségekre kvótát állapítottak meg (70:30 arányban).

A kiegyezés révén kibontakozhatott Magyarország gazdasági felvirágzása és polgári átalakulása, ugyanakkor nem rendezte a birodalmon belüli nemzetiségek illetve a különböző vallási felekezetek helyzetét, ami végül az alkotmányos monarchia végéhez vezetett.

Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

Bükki Nemzeti Park - magyarországi nemzeti parkok sorozat folytatásaként

A Bükki Nemzeti Park belső hegységeinek nemzeti parkká nyilvánítására 1977. január 1-jén került sor. Ezzel hazánk egyik első nemzeti parkja lett, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. Az Országos Kéktúra útvonala is itt húzódik, területén több, mint 1100 barlang, köztük az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang található.

A 2010-ben indított, magyarországi nemzeti parkokat bemutató ezüst emlékérme-sorozat 4. elemeként jelenne meg a Bükki Nemzeti Parkot bemutató érme. A sorozat eddigi tagjai: Őrségi Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park.

SZÍNESFÉM EMLÉKÉRME TEMATIKÁK:

Aktuális évfordulók, események:

Fiumei úti temető - Nemzeti emlékhelyek sorozat folytatásaként

A NÖRI aktív közreműködésével 2014-ben indult a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat, amely indítása óta évente egy taggal bővül. (2014. Somogyvár-Kupavár, 2015. Mohács, 2016. Rákoskeresztúri Újköztemető).

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilágáról is ismert.[1]

Az emlékérme kibocsátásának apropóját 2 évforduló is adja: a pesti városvezetés 170 éve döntött a sírkert létrehozásáról, és 150 éve, a kiegyezést követően kezdődött meg a sírkert panteonná válása.

Az emlékérme a sorozat részeként bronzpatinázott színesfém kivitelben jelenne meg.

Irinyi János (1817. május 18. – 1895. december 17.) születésének 200. évfordulója - Magyar felfedezők, találmányok sorozat

Irinyi János az egyik legtehetségesebb magyar vegyész, általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, de munkásságának jelentőségét a kémia újszerű szemléletének terjesztésében meghatározó szerepe adja. Berlinben folytatott tanulmányai alatt elsajátította a kémiát forradalmasító eszméket, amelyeket Lavoisier és követői terjesztettek.

Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára, amelyet hosszú kísérletezést követően 1836-ban szabadalmaztatott. Ő alapította meg az első magyar gyufagyárat Pesten, amelyet azonban a városvezetés hamar ellehetetlenített.

A 1848-49-es forradalom aktív részese volt. 1849-ben Kossuth megbízta az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. A nagyváradi lőporgyár vezetője volt, a hagyomány szerint ő fogalmazta meg a márciusi pontokat.

A mezőgazdaságban is igyekezett a legmodernebb technikákat bevezetni, ennek költségei azonban nagy adósságba verték, kénytelen volt könyvelői állást vállalni.

A magyar kémiai szaknyelv kialakításában is jelentős szerepet játszott Bugát Pállal és Nendtvich Károllyal.

Az emlékérme kibocsátásával a 2006-ban indult, a magyar felfedezőket és találmányok bemutató színesfém sorozat folytatását tervezi az MNB.

Amennyiben a 2017. évi emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot kíván tenni, azt legkésőbb 2016. február 29-ig teheti meg, a következő módokon:

Levélben:

Magyar Nemzeti Bank

Kommunikációs és pénzügyi ismeretterjesztési igazgatóság

1850 Budapest

Elektronikus levélben:

emlekermekonzultacio@mnb.hu

Az MNB mérlegeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat, és azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz. Az MNB az észrevételekre egyedileg nem reflektál.


[1] Forrás: nori.gov.hu