Budapest, 2022. február 23. – A Magyar Nemzeti Bank a mai nappal nyilvános konzultációt indít a jövő évi emlékérme-kibocsátási program tematikáiról. A jegybank 2023-ban is kiemelkedő eseményekre, évfordulókra, hazai és nemzetközi jelentőségű eredményekre, valamint személyiségekre kívánja felhívni a figyelmet. A jegybank ezúttal szavazási lehetőséget is biztosít, azonban további véleményüket és javaslataikat 2022. március 9-ig levélben, illetve elektronikus úton is elküldhetik.
Az MNB az emlékérmék kibocsátásával szeretné felhívni a figyelmet közös értékeinkre, és hozzájárulni a méltó megemlékezéshez. Az MNB célja, hogy az emlékérmék amellett, hogy törvényes fizetőeszközként értéket képviselnek, mindannyiunk számára szimbolikus értéket is hordozzanak, példaképeket állítsanak. Ezért az MNB a 2023. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében várja a hozzászólásokat, illetve szavazatokat a konzultációra bocsátott tematikákban.
Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több intézmény és szervezet (a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Örökség Intézete, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a Magyar Pénzverő Zrt.) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításakor. A már beérkezett javaslatok, valamint a korábban megkezdett gyűjtői sorozatok figyelembevételével a jegybank 17 tematikát bocsát konzultációra, melynek eredményét is figyelembe véve, 13-14 témában kerülhet véglegesítésre a jövő évi emlékérme-kibocsátási program. Az MNB 9 fix témát hirdet meg, és további 8-at bocsát közönségszavazásra, melyek közül 4-5 tematikát a szavazás során kialakuló népszerűségi rangsor alapján emel be a programba.
IDE KATTINTVA SZAVAZHAT A 2023. ÉVI EMLÉKÉRME-KIBOCSÁTÁSI PROGRAM TEMATIKÁIRÓL
A kibocsátásra tervezett 9 emlékérme-tematika:
ARANY EMLÉKÉRME TEMATIKA
I. András (1046-1060) – „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat (2. elem):
Az MNB a 2021-ben indult Árpád-házi uralkodókat bemutató sorozat folytatását tervezi 2023-ban. A sorozat második elemeként I. András magyar király előtt állítana emléket a jegybank. István halála után pogány lázadások törtek ki. I. András anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-Római Birodalom hűbéresévé vált volna. 1055-ben alapította a Tihanyi Apátságot, melynek alapítólevele az első olyan nyelvi emlék, amelyben szórványosan megjelennek magyar szavak.
A sorozat tematikai jelentőségére tekintettel azonos érmeképpel alacsony példányszámban megjelenő arany, az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magas példányszámú ezüst és színesfém emlékérmék kibocsátását tervezi az MNB, a 2021. évi I. Szent István emlékérmét követve.
EZÜST EMLÉKÉRME TEMATIKÁK
Petőfi Sándor (1823. január 1. – 1849. július 31.) költő, forradalmár születésének bicentenáriuma összekapcsolva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójával
A magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakjának, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából emlékérme kibocsátását tervezi az MNB. Az emlékérme egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója előtt is tiszteleg.
A nemzetközileg is elismert költő rövid életében közel ezer verset írt magyarul, költeményeit számtalan idegen nyelvre lefordították. A „márciusi ifjak” egyik vezetője. Egyik legismertebb műve a Nemzeti dal, amely az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Országos Mentőszolgálat megalapításának 75. évfordulója:
1948. május 10-én jött létre Magyarország legnagyobb mentő és egészségügyi intézménye, melynek működése az ország egész területére kiterjed. Az intézmény megalapításának 75. évfordulója alkalmából emlékérme kibocsátását tervezi a jegybank.
Magyar Nemzeti Levéltár felállításának 300. évfordulója:
A nemzeti kincseknek számító iratokat őrző állami közgyűjteményi intézet. Az Árpád-házi királyok korában, a 12. század végétől kezdődően folyamatosan alakult ki a királyi archívum, amelynek iratanyaga a 16. században, Magyarország nagy részének török megszállása és az ország három részre (a Habsburg uralom alá került ún. Királyi Magyarországra, az Erdélyi Fejedelemségre és a török hódoltságra) szakadása idején megsemmisült, illetve szétszóródott. Az 1723. évi 45. törvénycikk elrendelte, hogy az ország köziratait az ország levéltárában kell elhelyezni. Az intézmény alapításának 300. évfordulója alkalmából emlékérme kibocsátását tervezi az MNB.
Erdős Pál (1913. március 26. – 1996. szeptember 20.) – „Magyar származású Wolf-díjasok" sorozat (2. elem):
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa. Életében a kombinatorika kutatásának és alkalmazásának az egyik leginkább elismert egyénisége hazai és nemzetközi szinten is. Tagja volt a magyar, az amerikai, az angol, az indiai és más tudományos akadémiáknak. 1983-ban a számelmélet, kombinatorika, valószínűségszámítás, halmazelmélet és analízis terén elért számos eredményéért, valamint a világ matematikusaira személyesen kifejtett hatásáért matematikai Wolf-díjban részesült. A díj elnyerésének 40. évfordulója apropóján a „Magyar származású Wolf-díjas matematikusok” elnevezésű emlékérme-sorozat második elemeként tervezi emlékérme kibocsátását az MNB.
Raoul Bott (1923. szeptember 24. – 2005. december 20.) – „Magyar származású Wolf-díjasok" sorozat (3. elem):
Raoul Bott magyar-osztrák származású amerikai matematikus Budapesten született 1923. szep-tember 24-én. Felsőfokú tanulmányai végeztével a michigani egyetemen, majd a Harvardon tanított. Elsősorban a geometria különböző területein elért eredményeinek köszönthetően vált ismertté, több matematikai elv a nevét viseli. 2000-ben a mély topológiai és differenciálgeometriai felfedezéseiért matematikai Wolf-díjban részesült. Születésének 100. évfordulója alkalmából tervezi az MNB emlékérme kibocsátását, a „Magyar származású Wolf-díjasok” sorozat keretében.
SZÍNESFÉM EMLÉKÉRME TEMATIKÁK
A só – „Magyar népmesék rajzfilmsorozat” (3. elem):
A só című népmesében az öreg király nehéz döntés előtt áll: három lánya közül annak szeretné adni a legszebb országát, aki őt a legjobban szereti. A legkisebb lány válaszára: úgy szeretem édesapámat, mint az emberek a sót, a király úgy megdühödik, hogy elűzi lányát. A szomszédos ország ifjú királya vadászat közben rálel a gyönyörű királylányra, akit azon nyomban feleségül vesz. Ráadásul kis furfanggal az öreg királyt is sikerül megbékíteniük. A témaválasztást a népmesei archetípusok ábrázolása mellett az örökérvényű mondanivaló támasztja alá.
A kibocsátással három tagúvá válik a „Magyar népmesék rajzfilmsorozat” megnevezésű színesfém emlékérme-sorozat.
Erdélyi kopó – „Magyar pásztor- és vadászkutya fajták” sorozat (5. elem):
Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb Magyarországról származó kutyafajta. Hajtóvadászatra kiválóan használható, vadászati és kultúrtörténeti értéke miatt a fajta fenntartása egyfajta kötelességünk. A teljes eltűnésből a kiutat az ismertségének növelése, vadászati használhatósága, újabb feladatkörök megtalálása jelentheti. Az erdélyi kopó az egyik legelegánsabb kutyafajta, egész megjelenése nemességet, harmóniát tükröz. Használatából adódóan teste atletikus felépítésű, szikár, izmos, mozgása kiegyensúlyozott. Természete bátor, szívós, ugyanakkor játékos és gyermekszerető. A „Magyar pásztor- és vadászkutya fajták” című sorozat folytatásaként színesfém emlékérme kibocsátását tervezi a jegybank.
Neumann János (1903. december 28. – 1957. február 8.) - "Magyar felfedezők és találmányaik" sorozat (13. elem):
Neumann János a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt. A matematika majd minden ágában új eredményeket ért el, neve a Manhattan-projekttel és a modern elektronikus számítógéppel is összekapcsolódott. Neumann tevékenységének nyoma a matematika mellett ott maradt a kvantumfizikán, a statisztikán, a közgazdaságtanon, a tudomány számítási módszerein, a hidrodinamikán, a számítógép tudományon, a meteorológián és a játékelméleten. Neumann János születésének 120. évfordulója alkalmából az MNB színesfém emlékérme kibocsátását tervezi.
A szavazásra bocsátott 8 emlékérme-tematika:
A Himnusz megírásának 200. évfordulója:
Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású költeményét 1823-ban írta a nemzeti újjászületés hajnalán, szatmárcsekei magányában. Az eredeti címén „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” – mai helyesírással röviden „Himnusz” – című vers Magyarország nemzeti himnusza.
Budai Várnegyed – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat (10. elem):
Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín a Budai Várnegyed. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar államigazgatási és politikai központ. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint számos ország külképviselete is itt volt. Napjainkban a magyar állam kulturális és reprezentációs központjának tekinthető. 2023-ban Budapest egyesítésének 150. évfordulóját ünnepeljük, ezért az MNB ezzel a budapesti vonatkozással is bíró színesfém emlékérme kibocsátásával tervezné folytatni a „Nemzeti emlékhelyek” sorozatot.
Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.) költő születésének 250. évfordulója:
Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője. Kortársaihoz képest elképesztő tájékozottság jellemezte Csokonait, aki rendkívül jól ismerte a kor irodalmi, politikai irányzatait. A tanárai által a jövő tudósaként emlegetett költő leghíresebb alkotásai közé „A reményhez”, az „Édes keserűség”, illetve „A szépek szépe” című versei tartoznak.
Hortobágyi Nemzeti Park – „Nemzeti parkok" sorozat (6. elem):
A Hortobágyi Nemzeti Park alapításának 50. évfordulója alkalmából az MNB emlékérmék kibocsátását tervezné 2023-ban. Hazánk első nemzeti parkja 1999 óta része az UNESCO világörökségének. A Hortobágyi Nemzeti Park megközelítőleg 82 000 hektárnyi területe Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján 4 tájvédelmi körzetből és 19 önálló természetvédelmi területből áll.
Karmelita kolostor – „Nemzeti Hauszmann Program” sorozat (2. elem):
A karmelita templom helyén eredetileg a 13. századi ferences kolostor temploma állt 1541-ig. A középkori, Szent Jánosnak szentelt templomot a török megszállás alatt átalakították, majd 1686-ban, Buda visszafoglalásakor lerombolták. 1693-ban a Budán megtelepedett karmelita barátok vették birtokba a telket. A karmeliták rendjét 1784-ben II. József feloszlatta, az épületet ismételten átalakították. Kempelen Farkas tervezésével Buda első kőszínháza 1787 októberében itt nyílt meg, 1790-ben az első magyar nyelvű előadás színhelye volt. A hajdani Várszínházban számos neves magyar és nemzetközileg is elismert művész és zeneszerző fordult meg. Az összesen hét elemből álló „Nemzeti Hauszmann Program” megnevezésű emlékérme-sorozat második elemeként jelenne meg a Karmelita kolostor emlékérme 2023-ban, a 2022-ben kibocsátásra kerülő Szent István terem emlékérmét követően.
Madách Imre (1823. január 20. – 1864. október 5.) író, költő születésének 200. évfordulója:
A magyar irodalom és drámaköltészet egyik kiemelkedő alakja, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Madách Imre életében már fiatal korától fontos szerepet játszott az irodalom, 16 évesen írta első drámai művét. Verseket, novellákat is írt. Madách Imre fő műve Az ember tragédiája című dráma, amely egy főesemény keretén belül jeleníti meg az emberiség egész történetét.
UEFA Európa-Liga döntő:
2023-ban a Puskás Ferenc Stadion ad helyet az UEFA Európa-Liga döntőjének, amely az európai labdarúgás második számú kupasorozatának számít az UEFA-bajnokok ligája után. A klubcsapatok számára évente szervezett kontinensviadal hazai rendezésű végjátéka alkalmából az MNB színesfém emlékérme-kibocsátását tervezné a jövő évben.
Veszprém megye, Veszprém – „Magyar megyék és megyeszékhelyek" sorozat (2. elem):
Az MNB 2022-ben induló magyar megyéket és megyeszékhelyeket bemutató emlékérme-sorozatának második elemeként Veszprém megyéről, illetve székhelyéről Veszprémről készülhet emlékérme. Bár mérete szerint Veszprém megye közepesnek tekinthető, az ország 3. legerdősebb megyéje. A megyeszékhely Magyarország egyik legrégebben alapított városa, mely szinte egyidős a magyar államisággal. Veszprém egyetemi város, a királynők városa. A kibocsátás apropóját az adja, hogy 2023-ban Veszprém-Balaton lesz Európa kulturális fővárosa.
Az MNB a 2023-ben kibocsátandó forint emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is figyelembe véve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának véglegesítésére, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására. Amennyiben a 2023. évi emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot kíván tenni, azt legkésőbb 2022. március 9-ig teheti meg, a következő módokon:
Levélben:
Magyar Nemzeti Bank
Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság
1850 Budapest
Elektronikus levélben:
emlekermekonzultacio@mnb.hu
Az MNB mérlegeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat, és azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz. Az MNB az észrevételekre egyedileg nem reflektál.