Emlékérme-kibocsátás a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

Budapest, 2024. június 18. – Két érmével bővíti a magyar származású Nobel-díjasokat és munkásságukat bemutató emlékérme-sorozatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A 2012-ben indított sorozat 8. és 9. tagja ezúttal az első Nobel-díjas magyar nő, Karikó Katalin biokémikus, valamint a fizikai Nobel-díjjal elismert Krausz Ferenc előtt tiszteleg. Mindkét emlékérme 7 500 Ft névértékű ezüst, valamint 3 000 Ft névértékű színesfém változatban kerül kibocsátásra. A „Karikó Katalin” emlékérméket Szilos András iparművész és Fritz Mihály szobrászművész, míg a „Krausz Ferenc” emlékérméket Bitó Balázs iparművész tervezte.

Az ünnepélyes érmekibocsátáson Matolcsy György jegybankelnök kiemelte, hogy a 14 magyar Nobel-díjas minden magyar példaképe, de a társadalomtudomány területén - így a közgazdaságtudomány területén dolgozóknak – még inkább azok. Mint elmondta, az MNB évek óta arra törekszik, hogy a közgazdaságtudományt a természettudományok szintjére emelje, ezért az új fenntartható közgazdaság nagyon sok példát vehet a természettudomány területéről. A mai rendezvényt Matolcsy György a 100 éves MNB legnagyobb ünnepének nevezte, hiszen mi is lehetne nagyobb megtiszteltetés a jegybank számára, minthogy egy pénzhez kötődő eseményt a tudósaink körében ünnepelhet.

Karikó Katalin első magyar kutatónőként 2023-ban Drew Weissmannal megosztva nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért – amely többek között a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. További kutatásainak középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rákos betegségek elleni vakcináció áll. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, 10 akadémia, köztük az MTA tagja, továbbá a Széchenyi-díj és a Magyar Szent István-rend birtokosa. A Nobel-díj mellett eddig több mint 130 magyar és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott a biokémia területén végzett úttörő és világviszonylatban is jelentős tevékenységének elismeréseként. A professzor asszony köszöntő beszédében elmondta, hogy bár a férje az, aki gyűjti az érméket, ő maga pedig inkább a kutatására koncentrál, viszont utóbbihoz is pénzre van szükség. Karrierjére visszatekintve elmesélte, hogy többször is elvesztette az állását és többször kifogyott a pénzből, de a kesergés helyett mindig az újabb, sorsfordító döntések meghozatalára koncentrált. Tanácsként a hallgatóságnak azt mondta, hogy mindig az eredményeket hozó döntésekre kell koncentrálni, hiszen a saját életútjára is ilyen döntések meghozatalának a sorozataként tekint.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2023-ban megosztva ítélte oda a fizikai Nobel-díjat Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek, valamint Anne L’Huilliernek az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért. Eredményeik olyan gyors és rövid időtartamú jelenségek megfigyelését és mérését teszik lehetővé, amelyeket korábban nem lehetett pontosan tanulmányozni. Krausz Ferenc az elméleti és kísérleti fizika területén egyaránt elismert. A Nobel-díj mellett 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat. Jelenleg a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, illetve a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. Krausz Ferenc 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Krausz elmondta, hogy megindító, megható és zavarba ejtő, ha valakinek az arcképe egy pénzérmére rákerül, pláne, ha olyan magyar Nobel-díjas elődöket követően kerül oda, akire egész életében felnézett. Véleménye szerint szerencsés nemzet vagyunk, hogy ennyi kitűnő tudósunk volt eddig is, és kiemelte, hogy ha azokat is odaszámítjuk, akik ugyan nem kapták meg a díjat, de megérdemelték volna, akkor a potenciális Nobel-díjak esetében a 20-as szám közelebb áll a valósághoz. Beszéde végén kitért rá, hogy a legfontosabb, hogy az ember egy jó csapattal dolgozhasson együtt, mert a kiemelkedő eredményeknek ez a záloga.

A Magyar Nemzeti Bank „Karikó Katalin” és „Krausz Ferenc” megnevezéssel 7500 forint névértékű ezüst és 3000 forintos címletű színesfém emlékérmét bocsát ki 2024. június 19-én. A 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett tudósok tiszteletére megjelenő emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.

Az ovális alakú emlékérmék a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató emlékérme-sorozat 8. és 9. elemeként jelennek meg, éremképileg követve a sorozat tematikai koncepcióját. Az érmék egyik oldalán a Nobel-díjjal kitüntetett személy ábrázolása jelenik meg a NOBEL-DÍJ felirattal, valamint a díj odaítélésének évszámával, míg a másik oldalon az a kutatási eredmény, illetve mű kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat odaítélték.

Ennek szellemében a „Karikó Katalin” emlékérmék előlapján központi motívumként egy módosított messenger (hírvivő) ribonukleinsav molekula (mRNS) spirál stilizált ábrázolása látható. Az ábrázolás alatt, bal oldalon, három egymás alatti sorban a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „7500” vagy „3000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel, illetve a „2024” verési évszám olvasható. Az előlap jobb szélén, lent az előlapot tervező Szilos András fémműves formatervező iparművész mesterjegye található.

„Karikó Katalin” megnevezésű emlékérmék előlapja

A „Karikó Katalin” emlékérmék hátlapján a Nobel-díjas kutatónő portréja látható. A portrétól jobbra, három egymás alatti sorban a „Nobel-” és a „díj” felirat, valamint – a Nobel-díj odaítélésének évét jelölő – „2023” évszám olvasható. A hátlap bal oldali szélén, fent – a perem ívét követve –, a „KARIKÓ KATALIN” felirat olvasható, lent a hátlapot tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjegye látható.

„Karikó Katalin” megnevezésű emlékérmék hátlapja

A „Krausz Ferenc” emlékérmék előlapján az attoszekundumos méréstechnika alapvető eszközét jelentő, úgynevezett „Attosecond Streaking” segítségével „letapogatott” fényimpulzus stilizált ábrázolása látható. Az előlapon találhatók meg az emlékérmék kötelező alaki kellékei: az előoldal szélén – a perem ívét követve – jobbra fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, jobbra lent a „7500” vagy „3000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, balra lent a „BP.” verdejel, valamint a „2024” verési évszám olvasható.

„Krausz Ferenc” megnevezésű emlékérmék előlapja

A „Krausz Ferenc” emlékérmék hátlapján a Nobel-díjas tudós portréja látható. A portrétól balra, két egymás alatti sorban a „NOBEL-DÍJ” felirat és a Nobel-díj odaítélésének évét jelölő 2023-as évszám olvasható, valamint – a perem ívét követve – a „KRAUSZ FERENC” felirat olvasható. A hátoldal jobb szélén az emlékérmét tervező Bitó Balázs iparművész mesterjegye látható.

„Krausz Ferenc” megnevezésű emlékérmék hátlapja

A „Karikó Katalin” és „Krausz Ferenc” emlékérmék – a sorozat többi tagjához hasonlóan – ovális alakúak, tengelyük 30 x 25 mm-es, szélük sima. A 7 500 forintos címletű emlékérmék egyaránt 925 ezrelék finomságú ezüstből, míg a 3 000 forintos címletű színesfém változatok réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készülnek. A 12,50 gramm súlyú ezüst érmék tükörfényes (proof), a 10,30 gramm súlyú színesfém érmék selyemfényes (BU) kivitelben készülnek. A bemutatott „Karikó Katalin” és „Krausz Ferenc” emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 6000-6000 ezer darab készíthető belőlük.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Karikó Katalin” és a „Krausz Ferenc” ezüst emlékérmék — a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változatok pedig egy évig névértéken vásárolhatók meg 2024. június 19-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában (https://www.penzvero.hu/).