Budapest, 2020. február 10.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hónapokban számos új tartalmat helyezett el megújult Engedélyezési aloldalán, amelyek az engedélyezési eljárással kapcsolatos kérelmek előterjesztésének megkönnyítését, a kérelmek minőségének javítását célozzák. Az MNB az engedélyezési tapasztalatainak felhasználásával a leggyakrabban felmerülő kérdéseket összegyűjtve Q&A-ket tett közzé, az egyes engedélyezési eljárások során benyújtandó szabályzatok elkészítéséhez segédleteket készített, melyek részletesen ismertetik az egyes szabályzatok kötelező tartalmi elemeit és segítséget nyújtanak a tartalmi elemek jogszabályi előírásoknak történő megfeleltetéséhez.

Az engedélyezési útmutatók folyamatos frissítése és az eljárások előtt igénybe vehető személyes konzultáció lehetősége szintén azt hivatott biztosítani, hogy a kérelmezők minél jobban fel tudjanak készülni a kérelem jó minőségben történő beadására és a jogszabályoknak megfelelő mellékleteket tudjanak csatolni.

Ezzel párhuzamosan az MNB felhívja figyelmet arra, hogy amennyiben – a fenti támogatás biztosítása ellenére – a kérelmezők nem, vagy nem maradéktalanul teljesítik az MNB hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat, illetve a kérelem, a hiánypótlás vagy a csatolmányok minősége az engedélyezési eljárás hatékony lefolytatását nem teszi lehetővé, az MNB élni fog a kérelem elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének lehetőségével.

Hogyan lehet a kérelmet benyújtani az MNB-hez?

Jogi személyek és jogi képviselők: kizárólag elektronikus úton tudnak kérelmet benyújtani az MNB erre fenntartott un. ERA szolgáltatásán keresztül: https://era.mnb.hu/ERA.WEB/

Természetes személy ügyfelek: Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személy kérelmező – amennyiben nem vesz igénybe jogi képviselőt – a kérelmet választása szerint

  • az ERA rendszeren keresztül, az erre rendszeresített elektronikus űrlapon vagy
  • a Központi Ügyfél-regisztrációhoz tartozó tárhelyen elérhető, a kérelemre rendszeresített ÁNYK űrlapon, vagy
  • papír alapon, az MNB által erre rendszeresített formanyomtatványon, az ott meghatározott módon és tartalommal, a jogszabályban előírt melléklet, illetve az MNB által előírt egyéb dokumentummal nyújthatja be. (36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdés, 4. §)

Benyújthatja-e a kérelmet kamarai jogtanácsos vagy ügyvéd?

Igen, de csatolni kell a meghatalmazását, melyet a kamarai jogtanácsos/ügyvéd ellát elektronikus aláírásával és időbélyegzővel is, továbbá az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a jogi képviselők elektronikus eljárásra kötelezettek, akkor is, ha megbízójuk természetes személy.

A kérelmező társaság valamennyi képviseletre jogosult személyének szükséges regisztrálni az ERA rendszerbe?

Nem. Az ERA Külső Aláírás Szolgáltatása biztosítja a lehetőségét annak, hogy az elektronikus ügyintézés során olyan személyek írhassák alá az elektronikus űrlapot, akik az ERA rendszerhez nem rendelkeznek regisztrációval, de aláírásuk szükséges a hatósági ügyintézés során (például cégjegyzési joggal rendelkezők). Az MNB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a kérelmező jogi személy, a kérelem aláírására – amennyiben nem jogi képviselőt vesznek igénybe – a kérelmezőre vonatkozó cégjegyzési szabályoknak megfelelően (önálló, vagy együttes képviseleti jog) kell sort keríteni.

A kérelmet milyen nyomtatványon szükséges benyújtani?

Az elektronikus ügyintézésre köteles jogi személyek és jogi képviselők az ERA rendszerben az adott engedélyezési eljárásra rendszeresített nyomtatványon (űrlapon) keresztül nyújthatnak be kérelmet az MNB-hez. Az űrlaphoz csatolni szükséges mellékletként a vonatkozó engedélyezési eljárásban szükséges dokumentumokat is (az egyes engedélyezési eljárások esetében szükséges mellékleteket lsd. honlap Engedélyezési tárgyak bokszában).

Az ERA rendszerben publikált engedélyezési űrlapok tételes listáját és elérhetőségéről itt tájékozódhat.

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személy kérelmező a formanyomtatványokat az alábbi helyen éri el.

Nagyméretű dokumentumok esetében mi a teendő?

Ha a benyújtani kíván dokumentumok mérete - akár összesen akár egyesével - meghaladja a 12 MB-ot, ajánlott az ún. Nagyméretű Állományok Küldése (NAK) szolgáltatási igénybe venni. https://era.mnb.hu/ERA.WEB/contents/sugo).

Külföldi kérelmező esetén és/vagy idegen nyelvű iratok, benyújtása esetén szükséges-e azok magyar nyelvű fordítása?

Alapítási, részesedésszerzési és tevékenységi engedélyezési eljárásban az ügyfél mindenkor köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani. [Mnbtv. 50. § (1) és (3) bekezdés, valamint a Magyar Nemzeti Bank által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekről szóló 28/2013. (XII.16.) MNB rendelet] Egyéb esetekben az MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásáról. Az MNB ebben az esetben előírhatja, (vagy ágazati jogszabályok kötelezővé is teszik), az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítését.

Külföldön kiállított közokirat csak felülhitelesítéssel ellátva nyújtható be engedélyezési eljárásban?

Nem. Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az MNB felhívja az ügyfelet a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására. [Mnbtv. 49. § (11) bekezdés]

Minden szükséges mellékletet hitelesíthet ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos?

Nem, a közokiratok (pl.: hatósági erkölcsi bizonyítvány, végzettséget igazoló dokumentum) - annak érdekében, hogy megtarthassák közokirat mivoltukat - elektronikusan csak közjegyző által készített elektronikus hiteles másolat formájában fogadhatók el.

Mennyi ideig tart az eljárás?

Főszabály szerint az ügyintézési határidő 3 hónap, azonban hiánypótlás teljesítése esetén a határidő újra kezdődik, illetve lehetőség van határidő hosszabbításra is. A 3 hónapos ügyintézési határidejű ügyekben az MNB 45 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki (amennyiben erre szükség van). Ha az MNB a kérelmező ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó. Egyes engedélyezési ügyekben az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. [Mnbtv. 49. § (3)-(4) bekezdés, 61. § (1) bekezdés]

A fenti főszabálytól eltérően egyes hatósági eljárások esetében (pl: kibocsátói engedélyezési tárgykörök, állományátruházások, befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó eljárások, stb) az eljárási határidő a fentitől eltér. Az egyes eljárásokra vonatkozó konkrét határidők vonatkozásában a honlap Engedélyezési tárgyak bokszában az egyes engedélyezési útmutatókhoz fűzött Q&A-ben található bővebb felvilágosítás.  ???????

Van-e lehetőség a kérelem benyújtását megelőzően konzultálni az MNB-vel?

Igen, van lehetőség személyes egyeztetésre a kérelem benyújtását megelőzően. Az erre irányuló szándékot az alábbi elérhetőségen lehet jelezni.

Van-e díja az MNB engedélyezési eljárásainak?

Igen, a 32/2023 (VII.19.) MNB rendelet alapján egyes engedélyezési eljárások díjkötelesek, amely díjat az eljárás megindításával egyidejűleg kell megfizetni az MNB 19017004–01673000–30900007 számú számlájára és az ezt alátámasztó dokumentumot az eljárás megindítására vonatkozó kérelem mellékleteként be kell nyújtani. Az egyes eljárások esetében fizetendő pontos díjtételek az #Engedélyezési tárgyak bokszon keresztül érhetőek el. Az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljárást kezdeményező ügyfél nevét, adószámát vagy adóazonosító jelét, adószámmal nem rendelkező ügyfél esetén az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megindítását követően az MNB által - az ügyfél kérelmére - kiadott azonosító kódot, valamint az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megnevezését.

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése iránti hiánypótlási felhívás teljesítése esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a hiánypótlási felhívás ügyszámát és az ügyfél adószámát vagy adóazonosító jelét, adószámmal nem rendelkező ügyfél esetében az MNB által kiadott azonosító kódot.

Ha szükséges, maga a kérelmező is kérheti az eljárás meghosszabbítását?

Igen, lehet kérni az eljárás meghosszabbítását, ha annak indoka áll fenn, továbbá a kérelmező az eljárás szünetelését is kérheti egy alkalommal az MNBtv.49.§ (8) bekezdése alapján. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy hat hónapi szünetelés után – amennyiben az eljárás folytatására nem kerül sor – az eljárás megszűnik!

A kérelmező kérheti a hiánypótlásra biztosított határidő meghosszabbítását?

Igen, a kérelem benyújtásának megfelelő szabályok alapján a kérelmező maga is kérheti a hiánypótlás teljesítésére biztosított határidő meghosszabbítását.