Kérdések és válaszok az elszámolással kapcsolatban a pénzügyi intézmények részére

1. A 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében semmis szerződéses kikötések alapján meghatározott kamat helyett milyen mértékű kamatot kell alkalmazni, és e kamatmérték mikortól alkalmazandó? (2015.01.21.)

Amennyiben az egyoldalú kamat-, díj-, illetve költségemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés a 2014. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint semmis, a pénzügyi intézménynek ésszerű határidőn belül át kell állnia a 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) 4. § (3) bekezdés szerinti, szerződésben meghatározott kamatra. E kamatmértékre történő átállás technikai lebonyolítására a lehető legkorábban – ha a pénzügyi intézmény által igazolt, rendkívüli körülmények azt indokolttá teszik, legfeljebb 60 napos türelmi idő alatt – kell, hogy sor kerüljön. E határidő kezdőnapja a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény számára nyitva álló perindítási határidő utolsó napja, míg a kereset elutasítása, illetve a per megszüntetése esetén, továbbá a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (2a) bekezdése szerinti esetben a bíróság eljárást befejező határozata jogerőre emelkedésének napja, illetve ha felülvizsgálati kérelem előterjesztésére került sor, a felülvizsgálati eljárás során hozott, eljárást befejező határozat közlésének napja.

A 2014. évi LXXVII. törvény (forintosítási törvény) hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések esetében a fordulónaptól alkalmazandó kamat mértékénél a forintosítási törvényben definiált eredetileg számítható kamatot is figyelembe kell venni. A forintosítási törvényben meghatározott esetekben a fordulónaptól alkalmazandó induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat, azaz az eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabbat. 

2. A fogyasztóval kötött, más szerződés alapján fennálló, lejárt tartozásra elszámolható a fogyasztói követelés? (2015.01.21.)

A fogyasztói követelés elszámolása kizárólag az elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozásra történhet. A pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni, más szerződés alapján fennálló, lejárt követelését csak a fogyasztói kölcsönszerződésből származó követelés megszűnését követően a fogyasztó számára kifizetendő fogyasztói követelésbe számíthatja be.

3. Felülvizsgálható-e utólag az elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződés fogyasztói jellege? (2015.01.21.)

Az elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződés fogyasztói jellege utólag nem vizsgálható felül. A pénzügyi intézmény a szerződéskötést követően birtokába jutott információkat nem használhatja fel annak felülvizsgálata érdekében, hogy a szerződéskötéskor fogyasztóval kötött szerződésnek minősített szerződés a 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e, és ebből következően kiterjed-e rá az elszámolási törvény hatálya. Amennyiben a szerződéskötéskor fogyasztónak minősítette a vele szerződő felet, az adott szerződésre vonatkozóan köteles teljesíteni az elszámolási törvényben előírt kötelezettségeit. A MNB 2014. évi XXXVIII. törvény fogyasztói fogalmának értelmezése tárgyában kiadott állásfoglalása az MNB honlapján a Felügyelet menüpontban a Szabályozás – Állásfoglalások – Pénzpiaci állásfoglalások között megtalálható: http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2426292/down.pdf.

4. Bank által nyújtott, gyűjtőszámlahitelhez hasonló konstrukciót hogyan kell figyelembe venni a fogyasztói követelés elszámolásánál? (2015.01.21.)

Miután gyűjtőszámlahitelhez hasonló banki konstrukciókra nincs speciális rendelkezése az elszámolási törvénynek, a fogyasztói követelés elszámolása – az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását követően – a devizakölcsönre történik.

5. Ha a fogyasztói kölcsönszerződésnek több adósa van, valamennyi adóssal el kell számolni, vagy elegendő csak egy adóssal? (2015.01.21.)

A pénzügyi intézmény az elszámolásról szóló értesítést azon fogyasztó(k) részére köteles megküldeni, amely fogyasztó(k) részére a fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatos időszakos tájékoztatási kötelezettségét – a vonatkozó jogszabályi és szerződéses rendelkezések értelmében – teljesíteni köteles.

6. Hogyan köteles elszámolást küldeni a pénzügyi intézmény ún. ügyletláncok (szerződésmódosítás miatt nyilvántartott több, egymáshoz kapcsolódó ügylet, valamint ugyanazon hitelező által biztosított hitelkiváltás) esetében, illetve ha a fogyasztó ugyanazon pénzügyi intézménynél elszámolással érintett több, egymástól független fogyasztói kölcsönszerződéssel rendelkezik? (2015.01.21.)

Ha a fogyasztó több elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződéssel rendelkezik a pénzügyi intézménynél, a pénzügyi intézmény – az elszámolási törvény 5. § (9) bekezdése szerinti, hitelkiváltás céljából kötött és annak eredményeként megszűnt, ugyanazon elszámolási határidővel érintett fogyasztói kölcsönszerződések kivételével – a fogyasztó valamennyi elszámolással érintett szerződésére vonatkozóan külön elszámolást köteles küldeni a fogyasztó részére. Amennyiben az elszámolási törvény 5. § (9) bekezdése szerinti, hitelkiváltás céljából kötött és annak eredményeként megszűnt fogyasztói kölcsönszerződéseket érintő elszámolásra az elszámolási törvény 13. §-ában meghatározott ugyanazon határidő vonatkozik, a pénzügyi intézmény a két szerződésre vonatkozóan egy elszámolást is küldhet a fogyasztó részére; ez esetben a tisztességtelenül felszámított összegeket a két szerződésre vonatkozóan külön-külön kell feltüntetnie. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés módosításából eredően a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban az adott szerződéshez több ügylet kapcsolódik, a pénzügyi intézmény az érintett szerződéshez tartozó ügyletekről egy egységes elszámolást köteles küldeni a fogyasztó részére a szerződés utolsó módosításának megfelelően irányadó elszámolási határidő figyelembevételével.

7. Köteles-e külföldi címre postázni a pénzügyi intézmény az elszámoláshoz kapcsolódó tájékoztatást? Ha igen, mi számít a kézhezvétel napjának? (2015.01.21.)

A pénzügyi intézmény tértivevényes levelet köteles küldeni az elszámolási törvény 16. § (1) bekezdése szerinti címre abban az esetben is, ha ez külföldi cím. A jogszabály nem tartalmaz rendelkezést a külföldre postázott és sikertelen kézbesítést követően visszaérkezett értesítésekre vonatkozóan. Elfogadható a pénzügyi intézmények részéről az a gyakorlat, ha a külföldi/nemzetközi postai jelzésnek megfeleltethető belföldi postai jelzésre irányadó szabályt alkalmazzák a levél kézbesítésének napjára vonatkozóan.

8. Mi a teendő, ha a fogyasztó elhunyt, de nem ismert az örökös (mert a pénzügyi intézményt erről nem informálták, vagy mert még nincs jogerős hagyatékátadó végzés)? (2015.01.21.)

Ha a fogyasztó elhunyt és a pénzügyi intézmény az elszámolás megküldését megelőzően erről tudomást szerzett, az elszámolást a hagyatéki eljárás, illetve póthagyatéki eljárás befejezését követően hitelt érdemlően igazolt örökös részére, az általa bejelentett címre kell megküldeni. Ha az elszámolás megküldését megelőzően a pénzügyi intézmény nem szerez tudomást a fogyasztó elhunytáról, és az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztó felé, az elszámolási törvény 17. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a jogosult jelentkezéséig elkülönített számlán kezeli a fogyasztói követelés összegét.

9. Mikor minősül teljesítettnek az elszámolás? (2015.01.21.)

Az elszámolás akkor minősül teljesítettnek, ha a pénzügyi intézmény a fogyasztó részére megküldte az elszámolásról szóló értesítést és a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítése is megtörtént.

10. Ha az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztó felé, milyen módon fizethető ki a visszajáró összeg? (2015.01.21.)

Ha az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztó javára, a fogyasztói követelés kifizetése átutalással vagy pénztári készpénzkifizetéssel történhet. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél vagy – ha a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben a fogyasztó adatainak korábbi átadása alapján a pénzügyi intézmény által ismerten – a pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménynél fizetési számlával rendelkezik, a javára fizetendő összeget e fizetési számlán – ha a fogyasztó több fizetési számlával rendelkezik, úgy a fogyasztó számára legkedvezőbb kondíciókkal vezetett fizetési számlán – kell jóváírni. Az elszámolásról küldött értesítésben a pénzügyi intézmény (ha például nem rendelkezik fiókhálózattal), úgy a postai úton történő kifizetést is felajánlhatja a fogyasztó számára arra az esetre, amennyiben a fogyasztó sem az átutalás, sem a pénztári készpénzkifizetés lehetőségével nem kíván élni. Ez esetben a postai úton történő kifizetéssel felmerülő postaköltséget a pénzügyi intézmény akkor vonhatja le a fogyasztónak kifizetendő összegből, ha az elszámolásról szóló értesítésben erről tájékoztatta a fogyasztót.

11. A fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi intézmény a 2014. évi XL. törvény 17. § (1) bekezdése szerinti, postai úton érkező bejelentéssel kapcsolatosan – a csalás kockázatának csökkentése érdekében vagy egyéb okból – a kifizetés feltételeként támaszthat-e a fogyasztóval szemben többletkövetelményt (pl. ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott nyilatkozat megkövetelése, vagy a bejelentett fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató által kiadott, számlatulajdonos személyét tanúsító igazolás csatolása)? (2015.01.21.)

Az elszámolási törvény 8. §-ából eredően a pénzügyi intézmény úgy köteles teljesíteni az elszámolási kötelezettségét, hogy azzal kapcsolatos költségek és kiadások a fogyasztót ne terheljék. A fogyasztó írásbeli kommunikációjára vonatkozóan ezért csak olyan követelmény írható elő, amelynek teljesítése a fogyasztó számára költséggel nem jár. A pénzügyi intézmény által megkívánt esetleges többletkövetelményekről az elszámolásról szóló értesítésben tájékoztatást kell adni a fogyasztók részére.

Az MNB támogatja azt a gyakorlatot, ha fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi intézmény csoporton belüli más pénzügyi intézmény fiókhálózatán keresztül fogadja be a személyesen eljáró fogyasztók nyilatkozatát.

12. Az elszámolási törvényben meghatározott határidő kezdő napját megelőzően is megküldhető-e az elszámolás a fogyasztó részére? (2015.01.22.)

 A pénzügyi intézmény az elszámolási törvényben meghatározott határidő kezdő napja és utolsó napja közötti idő.

13. A pénzügyi intézmény köteles-e elszámolási értesítést küldeni a fogyasztó részére, ha elszámolandó túlfizetés nem keletkezett (pl. azért, mert a semmis szerződéses kikötés alapján nem emelt kamatot a pénzügyi intézmény és árfolyamrésből származó túlfizetés sem keletkezett), vagy az elszámolandó fogyasztói követelés összege nulla? (2015.02.25.)

A pénzügyi intézmény abban az esetben is köteles elszámolási értesítést küldeni a fogyasztó részére, ha elszámolandó túlfizetés nem keletkezett, vagy az elszámolás eredményeként megállapított fogyasztói követelés összege bármely okból nulla. Az 58/2014. MNB (XII. 17.) MNB rendelet módosítása tartalmaz erre az esetre vonatkozóan alkalmazandó levélmintát.

Amennyiben a 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében semmisnek minősülő szerződéses kikötés a fogyasztói kölcsönszerződés részét képezte, azonban az elszámolási törvényben meghatározott túlfizetés a fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában nem keletkezett, a pénzügyi intézmény az elszámolásról szóló értesítésben pusztán erről, ha pedig az elszámolás eredményeként a fogyasztót nem illeti meg fogyasztói követelés, akkor az ok megjelölésével (pl.: az alkalmazott kedvezményekre való utalással), köteles tájékoztatást adni a fogyasztó számára.

Ha a fogyasztó a tájékoztató levél átvételét követően kéri a részletes kimutatást, azt számára biztosítani kell, a kedvezményre vonatkozó részletes adatokat ebből megismerheti.

Abban az esetben, ha ezért nem illeti meg a fogyasztót fogyasztói követelés, mert pl:  forint hitel esetében nem élt egyoldalú kamatemeléssel a pénzügyi intézmény, akkor erre vonatkozóan általános tájékoztatást ad.

A felülvizsgálatra, jogorvoslatra vonatkozó információkat a fenti esetekben is tartalmaznia kell az elszámolásról szóló értesítésnek.

14. Milyen elengedett díjak és költségek vehetők kedvezményként figyelembe az elszámolás során? (2015.02.25.)

Az elszámolási törvény 5. § (6) szerinti kedvezményként azon elengedett díjak vagy költségek vehetők figyelembe, amelyeket az 5. § (8) bekezdése szerint az elszámolás során figyelembe kell venni. A rendszeresen fizetendő díjakon, költségeken kívül csak az elszámolási törvény 5. § (8) bekezdésében meghatározott egyszeri díjak vagy költségek vehetők figyelembe, egyéb egyszeri díjak vagy költségek (pl. tárolási vagy késedelem esetén felszámított díj, költség) nem. A példaként említett és hasonló díjak, illetve költségek akkor sem tekintendők rendszeresen fizetendő díjnak, költségnek, ha huzamosabb ideig, több törlesztési perióduson keresztül köteles azt megfizetni a fogyasztó.

15. Miként érinti az elszámolást a fogyasztóval mint adóssal szemben folytatott végrehajtási eljárás? Hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel, illetve a fogyasztói követelés végrehajtó általi lefoglalásával végrehajtás alá vonható-e a fogyasztói követelés? (2015.02.25.)

Az elszámolási törvényben meghatározott fogyasztói követelés az elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződésből származó követelés megszűnéséig kizárólag e követelésre számolható el. Az elszámolási törvény speciális rendelkezéseiből eredően csak a fogyasztói kölcsönszerződésből származó követelés megszűnését követően fennmaradó, fogyasztó számára kifizetendő fogyasztói követelés vonható végrehajtás alá. Az elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződésből származó követelés megszűnését megelőzően a fogyasztói követelés terhére hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján teljesítendő átutalási megbízás nem teljesíthető, illetőleg a fogyasztói követelés végrehajtó által nem foglalható le.

16. Milyen formában köteles a pénzügyi intézmény a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az elszámolás teljes körű levezetését és az ahhoz felhasznált adatokat (részletes kimutatás)? (2015.02.25.)

A pénzügyi intézmény az elszámolásról készített részletes kimutatást a fogyasztó erre irányuló kérelmére – a fogyasztó választása szerint – elektronikus úton vagy nyomtatott formában köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Elektronikus formában történő adatszolgáltatás választása esetén a pénzügyi intézmény oly módon is eleget tehet kötelezettségének, hogy internetes szolgáltatói felületén, vagy az adatvédelmi rendelkezéseket figyelembe véve egyéb internetes felületen (pl: jelszóval, stb… védett microsite) teszi hozzáférhetővé a részletes kimutatást a fogyasztó számára. A pénzügyi intézmény kommunikációja irányulhat az elektronikus formában történő adatszolgáltatás előnyben részesítésére, azonban a fogyasztó erre irányuló kérésére a részletes kimutatást köteles nyomtatott formában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

17. A forintosítási törvény szerinti szerződésmódosulás lényegi elemeiről szóló összefoglalónak milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie? (2015.02.25.)

A 2014. évi LXXVII. törvény (forintosítási törvény) 5. § (2) a) pontjában előírt, a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített összefoglalót a - módosított - 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 1. mellékletének II. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően köteles elkészíteni a pénzügyi intézmény.

18.     A szerződésmódosulással érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében szükséges-e az elszámolással együtt a teljes módosított szerződést is megküldeni a fogyasztó részére? (2015.02.25.)

A forintosítási törvény 5. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézménynek csak a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezéseinek szövegét kell a fogyasztó számára megküldenie, nem köteles a törvény értelmében módosult rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt teljes fogyasztói kölcsönszerződést megküldeni a fogyasztó részére.

19.     Ki nyújthat be kérelmet a pénzügyi intézményhez a részletes elszámolás megküldése iránt? (2015.02.25.)

19.a) Az 58/2014. MNB (XII. 17.) MNB rendelet 2.§ (8) bekezdése szerinti, az elszámolás részletes adatait tartalmazó kimutatás megküldését az elszámolásról szóló értesítő levél címzettje kérheti. (2015.02.25.)

19.b) A 2015. évi LII. törvény kiterjesztette az elszámolás vitatására jogosultak körét, erre tekintettel a válasz az alábbiak szerint módosul:

Az 58/2014. MNB (XII. 17.) MNB rendelet 2.§ (8) bekezdése szerinti, az elszámolás részletes adatait tartalmazó kimutatás megküldését az elszámolás vitatására jogosult személyek kérhetik. (ld. 20. pont) (2015.05.28.)

19.c) Az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 2015. július 23-án hatályba lépett módosítására tekintettel a válasz az alábbiak szerint módosul:

Az 58/2014. MNB (XII. 17.) MNB rendelet (MNB r.) 2. § (8) bekezdése szerinti, az elszámolás részletes adatait tartalmazó kimutatás (részletes elszámolás) megküldését az elszámolás vitatására jogosult személyek kérhetik. (ld. 20. pont) A részletes elszámolást azon esetekben is köteles az arra jogosult rendelkezésére bocsátani a pénzügyi intézmény, ha elszámolási kötelezettségét az adott fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában az MNB r. 2. § (3a) bekezdése szerinti közlemény közzététele útján is teljesítheti. (2015.08.06.)

20.     Ki nyújthat be panaszt a pénzügyi intézményhez? (2015.02.25.)

20.a) Az elszámolással, forintosítással összefüggésben a pénzügyi intézményhez az a fogyasztó nyújthat be panaszt, aki az elszámolásról szóló értesítés és tájékoztatás címzettje volt, vagy címzettjének kellett volna lennie. (2015.02.25.)

20.b) A 2015. évi LII. törvény kiterjesztette az elszámolás vitatására jogosultak körét, erre tekintettel a válasz az alábbiak szerint módosul:

Az elszámolással, forintosítással összefüggésben a pénzügyi intézményhez az a fogyasztó nyújthat be panaszt, aki az elszámolásról szóló értesítés és tájékoztatás címzettje volt, vagy címzettjének kellett volna lennie, továbbá panasztételre jogosult az is, akinek közvetlenül nem köteles elszámolást küldeni a pénzügyi intézmény, azonban az elszámolással érintett szerződésben hitelfelvevőként (adósként, adóstársként) vagy lízingbevevőként szerepel.

Lényeges kérdés, hogy az elszámolás vitatására jogosult személyek milyen határidőben nyújthatják be a panaszt. Az elszámoláson címzettként nem szerepelt, elszámolás vitatására jogosult személy vonatkozásában is abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni az elszámolást, amely időpontban az elszámolás az elszámoláson címzettként megjelölt fogyasztó számára kézbesítettnek tekintendő, ily módon e személynek is az elszámolás címzettje számára nyitva álló határidőn belül van lehetősége panasztételre. E jogosult akkor is benyújthat panaszt, ha a címzett már megkapta az elszámolást, és a panasz benyújtására nyitva álló határidő 2015. május 18. napján megkezdődött, vagy esetleg le is telt. Ilyen esetekben a 30 napos panaszbeadási határidőt 2015. május 18. napjától kell számítani. (2015.05.28.)

21.     Hogyan kezelendő az olyan fogyasztói panasz, amely az elszámolási törvény és a forintosítási törvény hatálya alá tartozó panaszon kívül egyéb tárgyú fogyasztói panaszt is tartalmaz? (2015.02.25.)

A pénzügyi intézmény ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben és honlapján köteles elérhetővé tenni az elszámolással, illetve forintosítással kapcsolatos panasz benyújtására szolgáló, MNB által közzétett formanyomtatványt. Az elszámolással és forintosítással kapcsolatos kommunikációban törekedni kell arra, hogy a fogyasztó lehetőség szerint e formanyomtatványon tegyen panaszt, azonban a pénzügyi intézmény az ettől eltérő formában benyújtott írásbeli panaszt is köteles befogadni. Ha a fogyasztó írásbeli panasza az elszámolási törvény és a forintosítási törvény hatálya alá tartozó panaszon kívül egyéb tárgyú panaszt is tartalmaz, a panasz pusztán erre hivatkozással nem utasítható el. Tekintettel arra, hogy az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos panasz kezelésére, valamint a panasszal kapcsolatos jogorvoslatra eltérő szabályok vonatkoznak, a pénzügyi intézménynek az egyéb tárgyú fogyasztói panaszt elkülönítve, az általános szabályok szerint kell kezelnie, és a fogyasztót erről legkésőbb a panaszbeadvány legkorábbi megválaszolása során tájékoztatnia kell. Amennyiben az egyéb tárgyú panasz külön történő kezeléséhez szükséges, a pénzügyi intézmény hiánypótlás keretében hívhatja fel a fogyasztót a hiányzó információk közlésére, illetőleg arra, hogy a fogyasztó a pénzügyi intézmény által megküldött formanyomtatványon tegyen egyéb tárgyú panaszt.

22.     A pénzügyi intézményhez benyújtott, elszámolással kapcsolatos panasz elutasítása esetén ki nyújthat be kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez? (2015.02.25.)

22.a) A pénzügyi intézményhez benyújtott, elszámolással kapcsolatos panasz elutasítása esetén kizárólag az a fogyasztó kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, aki az elszámolásról szóló értesítés és tájékoztatás címzettje volt, vagy címzettjének kellett volna lennie. (2015.02.25.)

22. b) A 2015. évi LII. törvény kiterjesztette az elszámolás vitatására jogosultak körét, erre tekintettel a válasz az alábbiak szerint módosul:

A pénzügyi intézményhez benyújtott, elszámolással kapcsolatos panaszuk elutasítása esetén mindazok kezdeményezhetik a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, akik panasz benyújtására jogosultak (ld. 20. pont). (2015.05.28.)

23.     Mit kell tartalmaznia az MNB rendelet által meghatározott tájékoztatólevél mintákban a „Kifizetendő összeg” mezőnek? (2015.02.25.)

Az 58/2014. MNB (XII. 17.) MNB rendelet 1-3. mellékleteinek I. pontjában szereplő táblázatban a „Kifizetendő összeg” mezőben akkor kell adatot feltüntetni, ha az elszámolással érintett fogyasztói követelés az elszámolást megelőzően megszűnt vagy az elszámolás következtében szűnik meg, és az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztóval szemben. A „Kifizetendő összeg” mezőben a pénzügyi intézményt az elszámolás alapján terhelő fizetési kötelezettség teljes összegét, tehát az elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződésből, illetőleg az ahhoz kapcsolódó gyűjtőszámlahitelből, áthidaló kölcsönből vagy a pénzügyi intézmény által hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésre történt elszámolást követően fennmaradt fogyasztói követelés teljes összegét kell feltüntetni. Amennyiben e fizetési kötelezettségét részben vagy egészben beszámítás útján teljesíti a pénzügyi intézmény, a fogyasztó erről történő tájékoztatására a tájékoztató levél pénzügyi intézmény által kialakítandó szövegrészeiben van lehetőség. A „Kifizetendő összeg” mezőben a fogyasztói követelés beszámítást megelőző összege tüntetendő fel.

24.     Az elszámolásról szóló értesítésben tájékoztatható-e a fogyasztó arról, ha a pénzügyi intézmény a vele kötött, más szerződés alapján fennálló, lejárt követelését beszámítja a fogyasztó részére ténylegesen kifizetendő fogyasztói követelés meghatározásakor? (2015.02.25.)

Ha a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, más szerződés alapján fennálló, lejárt követelését beszámítja a fogyasztó részére kifizetendő fogyasztói követelésbe, erről az 58/2014. MNB (XII. 17.) MNB rendelet 1-3. mellékleteinek I. pontjában szereplő táblázatok után, a tájékoztatásra kijelölt, szabadon szövegezhető részben tájékoztathatja a fogyasztót. A beszámítással kapcsolatos tájékoztatásban javasoljuk annak részletezését, hogy a szerződésszámmal pontosan megjelölt szerződés(ek) alapján fennálló milyen összegű lejárt követelés kerül beszámításra a fogyasztói követelésbe, milyen árfolyamon történik az átváltás, amennyiben a beszámított követelés devizaneme eltér, és a beszámítást követően a tájékoztató levél „Kifizetendő összeg” mezőjében feltüntetett összegből mekkora összeg kerül ténylegesen kifizetésre a fogyasztó részére.

25.     Hogyan illeszthetőek bele a pénzügyi intézmény által alkalmazni kívánt szövegrészek az MNB rendelet által meghatározott tájékoztatólevél mintákba? (2015.02.25.)

Az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 1-3. mellékleteiben szereplő mintalevelek struktúrájától, a szövegrészek sorrendjétől a pénzügyi intézmény nem térhet el, és a táblázatokat, szövegrészeket nem alakíthatja át, azonban a pénzügyi intézmény által kialakítandó (addicionális) tájékoztatásra kijelölt, szabadon szövegezhető részekben tetszőlegesen tüntethet fel a fogyasztó számára magyarázatokat, további táblázatokat, amennyiben azok a mintákban megadott adattartalomnak és információknak nem mondanak ellent.

26.     Milyen elvek mentén kell feltűntetni a törlesztőrészlet csökkentés mértékére vonatkozó tájékoztató szöveget? (2015.02.25.)

Az 58/2014. MNB Rendelet módosítása alapján a meghatározott esetben az alábbi szöveget kell feltűntetni:

„Az Ön fizetendő törlesztőrészlete az elszámolás és szerződésmódosulás eredményeképpen (összeg) forinttal csökkent.”

Egyes kölcsönszerződések esetén a szöveg feltűntetésének és értelmezésének módja az MNB Rendelet szellemiségét és a fogyasztók pontosabb tájékoztatását figyelembe véve kerülhet módosításra a következők szerint:

    1.       Forintosítással nem érintett deviza alapú kölcsönszerződések esetében

A „Várható havi törlesztőrészlet” a „szerződésmódosulás előtt” mezőben a január hónapban előírt törlesztőrészlet kerül feltűntetésre a pénzügyi intézmény által alkalmazott árfolyamon forintra váltva. Ezen sor „szerződésmódosulást követő” mezőjébe a devizában meghatározott törlesztési kötelezettség 2015.02.01-jén érvényes MNB árfolyamon kerül forintra váltásra és forintban kerül feltűntetésre.

A törlesztőrészlet csökkenésre vonatkozó szövegrészt követően az alábbi tájékoztató szöveget kell elhelyezni:

„Az elszámolást és szerződésmódosulást követő, várható törlesztőrészlet forintban kifejezett értéke tájékoztató jelleggel a 2015. február 1-jén érvényes MNB árfolyamon került feltűntetésre. Az esedékes törlesztőrészletet Önnek a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kell megfizetnie.”

    2.       Forintosítással nem érintett deviza kölcsönszerződések

A „Várható havi törlesztőrészlet” a „szerződésmódosulás előtt” mezőben a január hónapban előírt törlesztőrészlet, míg a „szerződésmódosulást követő” mezőben a tájékoztatást követő törlesztőrészlet kerül feltűntetésre a törlesztés devizanemében (devizában).

A fentieknek megfelelően ez esetben a törlesztőrészlet csökkenésére vonatkozó szövegrészt az alábbiak szerint kell feltüntetni a tájékoztató levélben:

„Az Ön fizetendő törlesztőrészlete az elszámolás és szerződésmódosulás eredményeképpen (összeg) törlesztőrészlet csökken.”

     3.       Forintosításra kerülő deviza alapú és deviza kölcsönszerződések

A „Törlesztőrészlet összege” az „elszámolást és forintosítást megelőzően” mezőben a január hónapban előírt törlesztőrészlet kerül feltűntetésre a pénzügyi intézmény által alkalmazott árfolyamon forintra váltva. Ezen sor „elszámolást és forintosítást követően” mezőjébe a forintosítást követő első törlesztőrészlet kerül feltűntetésre.

A fentieknek megfelelően a törlesztőrészlet csökkenésére vonatkozó szövegrész a Rendeletnek megfelelően:

„Az Ön fizetendő törlesztőrészlete az elszámolás és forintosítás eredményeképpen (összeg) forinttal csökkent.”

27.     Abban az esetben, ha az elszámolás során a fogyasztói kölcsönszerződés alapján fennálló késedelmes tartozás teljes mértékben megfizetésre kerül, az elszámolással kapcsolatos tájékoztató tartalmát szükséges-e kiegészíteni a KHR rendszerben nyilvántartott késedelmes adatok törlésére irányuló értesítéssel, illetve az elszámolási értesítővel együtt megküldhető-e a KHR rendszerben nyilvántartott késedelmes tartozással kapcsolatos értesítő levél? (2015.02.27.)

A 2014. évi LXXVII. törvény Országgyűlés által elfogadott módosítása (T/3117) alapján a pénzügyi intézmények a lejárt tartozás megszűnésére vonatkozó, KHR-be történő adattovábbításról nyújtandó tájékoztatást az elszámolásról szóló tájékoztatással egy időben kötelesek megküldeni a fogyasztók részére. (A válasz közzététele napján az elfogadott törvény még a köztársasági elnök aláírására vár.)

28.     A harmadik személy (nem fogyasztó) általi teljesítés (pl. biztosítási összegből vagy lakás-előtakarékossági szerződés alapján történt törlesztés) hogyan érinti az elszámolási kötelezettséget? (2015.03.02.)

A harmadik személy általi teljesítés alkalmával keletkezett túlfizetést is a fogyasztó javára köteles elszámolni a pénzügyi intézmény. Az elszámolás szempontjából a harmadik személy általi teljesítés ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a fogyasztó általi teljesítés, amennyiben a szerződés a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül, és a törlesztés alkalmával a 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében semmis szerződéses kikötést alkalmaztak.

29.     Gyűjtőszámla hitel esetén a pénzügyi intézmény miként veheti figyelembe kedvezményként a mentesített követelésrészt, illetve azt a kamatot, amit korábban a pénzügyi intézmény a törvény előírása folytán nem érvényesíthetett? (2015.03.19.)

A pénzügyi intézmény a fogyasztói túlfizetésnek csak azon részét csökkentheti az őt megillető kedvezmény mértékével, amely rész meghaladja a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás összegét. Ha tehát a fogyasztói túlfizetés összege azonos, vagy kisebb mint a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, akkor a fogyasztói túlfizetés mértékét nem csökkentheti kedvezmény érvényesítésével a pénzügyi intézmény.

A fogyasztói követelés gyűjtőszámlahitel tartozást esetlegesen meghaladó része csökkenthető a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódóan adott kedvezménnyel. Ilyen kedvezménynek azonban nem a mentesített követelésrész egésze számít, hanem annak 50%-a.

Végül a pénzügyi intézmény nem veheti figyelembe kedvezményként a mentesített követelésrész után korábban fel nem számított kamatot, mivel azt nem a fogyasztóval, hanem az állammal szemben nem érvényesíthette, így a kamat meg nem fizetése nem a fogyasztó fizetési kötelezettségét csökkentette.

30.    Az 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ában foglaltak szerint végtörlesztett fogyasztói kölcsönszerződések esetében a fogyasztó milyen módon nyújthatja be az elszámolás iránti kérelmét a pénzügyi intézményhez, és milyen módon fizetheti meg az elszámolási törvényben meghatározott 10 000 forintos díjat? (2015.03.24.)

Az 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ában foglaltak szerinti végtörlesztéssel megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztó mind a pénzügyi intézmény ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, mind postai úton, illetve ha annak technikai feltételei fennállnak, azonosított elektronikus úton is benyújthatja az elszámolás iránti kérelmét. A kérelem mind személyesen, mind képviselő útján benyújtható.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 63. § (3) bekezdése szerint fizetési mód kötelező alkalmazását csak törvény vagy kormányrendelet írhatja elő. Tekintettel arra, hogy az elszámolási törvény a 10 000 forintos díj megfizetésének módjára vonatkozó korlátozást nem tartalmaz, e fizetési kötelezettségét a fogyasztó bármely fizetési mód választásával teljesítheti.

Ha mind az elszámolási törvény 10. § (3) bekezdése szerinti kérelem benyújtására, mind a 10 000 forintos díj megfizetésére, illetve a megfizetés mentesülésének igazolásához szükséges nyilatkozat, okirat beérkezésére törvényben rögzített határidőn belül – akár egyidejűleg, akár eltérő időpontokban – sor kerül, a kérelem nem utasítható el.

A pénzügyi intézménytől elvárt, hogy a díj átutalás útján történő megfizetéséhez szükséges adatokat (számlaszám, valamint az átutalás beazonosításához feltüntetendő közlemény) a fogyasztók számára a honlapon, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben elérhetővé tegye.

31.    Meghatalmazott útján is tehet nyilatkozatot a fogyasztó az elszámolási törvényben és a forintosítási törvényben meghatározott azon esetekben, amikor jogainak gyakorlásához a fogyasztó részéről nyilatkozattétel szükséges? (2015.03.26.)

Mindazon esetekben, amikor az elszámolási törvény és a forintosítási törvény rendelkezései alapján jogai gyakorlásához a fogyasztó részéről nyilatkozattétel szükséges (pl. elszámolás iránti kérelem előterjesztése, fizetési számla számának bejelentése, panasz benyújtása), a fogyasztó meghatalmazott útján is tehet nyilatkozatot. A pénzügyi intézmény a fogyasztó jogainak gyakorlását nem nehezítheti el túlzott, indokolatlan adminisztratív terhek előírásával. Nem támaszthat olyan alaki követelményt, amely sem jogszabályból, sem a fogyasztóval kötött szerződésből nem következik, továbbá a meghatalmazott által ellátott ügy megjelölését illetően nem követelheti meg az ügy tárgyának egyértelmű megjelöléséhez nem szükséges, egyéb adatok meghatalmazásban való feltüntetését. Ha a fogyasztó az elszámolási törvény 17. § (1) bekezdése szerinti bejelentést (fizetési számla számának bejelentése, illetve a készpénzben történő kifizetés igénylése) meghatalmazott útján teszi, a pénzügyi intézmény csak az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 7. § (3) bekezdésében előírt formai követelményeknek megfelelő meghatalmazást fogadhat el, azonban az MNB rendeletben foglaltakra hivatkozással ezen alaki követelményeket egyéb fogyasztói nyilatkozatok esetében nem követelheti meg a fogyasztótól.

32. Gyűjtőszámla hitel esetén a pénzügyi intézmény miként veheti figyelembe kedvezményként a mentesített követelésrészt, illetve azt a kamatot, amit korábban a pénzügyi intézmény a törvény előírása folytán nem érvényesíthetett? (2015.04.15.)

A pénzügyi intézmény a fogyasztói túlfizetésnek csak azon részét csökkentheti az őt megillető kedvezmény mértékével, amely rész meghaladja a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás összegét. Ha tehát a fogyasztói túlfizetés összege azonos, vagy kisebb mint a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, akkor a fogyasztói túlfizetés mértékét nem csökkentheti kedvezmény érvényesítésével a pénzügyi intézmény.

A fogyasztói követelés gyűjtőszámlahitel tartozást esetlegesen meghaladó része csökkenthető a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódóan adott kedvezménnyel. Ilyen kedvezménynek azonban nem a mentesített követelésrész egésze számít, hanem annak 50%-a.

Végül a pénzügyi intézmény nem veheti figyelembe kedvezményként a mentesített követelésrész után korábban fel nem számított kamatot, mivel azt nem a fogyasztóval, hanem az állammal szemben nem érvényesíthette, így a kamat meg nem fizetése nem a fogyasztó fizetési kötelezettségét csökkentette.

33. Az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 8. melléklete szerinti, jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatót szükséges-e csatolni az elszámolás teljesítésére irányuló fogyasztói kérelem elutasítása miatti, illetőleg az elszámolási kötelezettséget érintő bármely olyan fogyasztói panaszt elutasító válaszhoz, amely panaszt amiatt terjesztett elő a fogyasztó, mert a pénzügyi intézmény tájékoztatása szerint a pénzügyi intézményt nem terheli elszámolási kötelezettség a fogyasztóval szemben? (2015.04.29.)

Az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 8. § (1) bekezdése előírja, hogy az elszámolással összefüggésben benyújtott panasz részbeni vagy teljes elutasítása esetén a fogyasztónak küldött elutasító válaszhoz a pénzügyi intézmény a jogorvoslatra vonatkozóan a rendelet 8. mellékletét képező tájékoztatást csatolja. E tájékoztató a fogyasztói kölcsönszerződések adósaival történő elszámolás és szerződésmódosulás (forintra történő átváltás, kamatmódosulás) kapcsán keletkező jogvita szabályaira vonatkozó lényeges információkat tartalmazza. A hivatkozott rendelkezés az elszámolás teljesítésére irányuló fogyasztói kérelem elutasítása miatti, illetőleg az elszámolási kötelezettséget érintő bármely olyan fogyasztói panasz elutasítása esetén is alkalmazandó, amely panaszt amiatt terjesztett elő a fogyasztó, mert a pénzügyi intézmény tájékoztatása szerint a pénzügyi intézményt nem terheli elszámolási kötelezettség a fogyasztóval szemben. Tekintve, hogy a fenti tárgyú fogyasztói panasz az elszámolással összefüggésben benyújtott panasznak minősül, az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 8. melléklete szerinti, jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatót az ilyen panaszt elutasító válaszhoz is mellékelnie kell a pénzügyi intézménynek. A tájékoztatás abban az esetben sem mellőzhető, ha az intézmény álláspontja szerint ügyfele nem minősül fogyasztónak, így a létrejött ügylet – megítélése szerint – nem fogyasztói kölcsönszerződés. A tájékoztatás megadása ilyen esetekben nem minősül az intézmény részéről a fogyasztói minőség elismeréseként.

34. Igényt tarthat-e az elszámolás megküldésére a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, engedményezett követelés pénzügyi intézménynek nem minősülő jogosultja? (2015.04.29.)

Az elszámolási törvény rendelkezései szerint az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztó részére köteles megküldeni az elszámolást, míg azon adós, kezes vagy zálogkötelezett, aki részére a pénzügyi intézmény az elszámolást nem köteles közvetlenül megküldeni, kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg.

Fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, engedményezett követelés pénzügyi intézménynek nem minősülő jogosultja az elszámolás, illetve annak másolata megküldésére az elszámolási törvény alapján nem tarthat igényt. Tekintettel arra azonban, hogy az elszámolás kihatással lehet a fogyasztóval szemben érvényesített követelés összegére, a követelés jogosultja az engedményezett követelés összegében utóbb beállt változás megismeréséhez fűződő jogi érdekére hivatkozással megkísérelheti, hogy az engedményezés időpontjában fennállt követelés elszámolás eredményeként esetlegesen módosult összegére vonatkozóan tájékoztatást kérjen az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől.

35. Mely határidőn belül köteles az elszámolás teljeskörű levezetését, valamint az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot (részletes elszámolás) megküldeni a pénzügyi intézmény a panaszt előterjesztő fogyasztó részére? (2015.05.11.)

Amennyiben a „Panasz bejelentő a fogyasztói kölcsönszerződés elszámolással, forintosítással, valamint a kamatmódosítással kapcsolatban” elnevezésű, MNB által ajánlott formanyomtatvány erre kialakított II. pontjában, vagy bármely egyéb formában benyújtott panasz esetében kifejezetten a panasz részbeni vagy teljes elutasítása esetére kéri a részletes elszámolás megküldését a fogyasztó, a pénzügyi intézmény – a panasz részbeni vagy teljes elutasítása esetén – válaszlevele mellékleteként köteles megküldeni a részletes elszámolást a fogyasztó részére.

Minden egyéb esetben – így akkor is, ha a részletes elszámolás iránti igényét a fogyasztó a panaszában fogalmazza meg, azonban e kérelem nem korlátozódik a panasz elutasítása esetére – az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 2. § (8) bekezdésében foglaltak szerint, a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a részletes elszámolást a fogyasztó részére.

36. A fogyasztó milyen módon nyújthatja be a részletes elszámolás iránti kérelmét a pénzügyi intézményhez? (2015.05.21.)

A fogyasztó elsősorban az 58/2014. (XII.17.) MNB rendelet (Rendelet) 1-3. mellékletében foglaltak szerint, azaz személyesen, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, illetve – ha annak technikai feltételei fennállnak – elektronikus szolgáltatói felületen nyújthatja be a részletes elszámolás iránti kérelmét a pénzügyi intézményhez, azonban tekintettel arra, hogy a Rendelet 2. § (8) bekezdése a kérelem benyújtásának módját nem határozza meg (a postai út igénybevételét nem zárja ki), a fogyasztónak a részletes elszámolás iránti kérelem benyújtására postai úton is lehetősége van.

37. A végrehajtást kérő a teljes elszámolást mellékelni köteles az elszámolás megküldésének a végrehajtó részére történő bejelentéséhez, vagy elegendő annak a kivonatát csatolni? A forintosítási törvény 15. § (1) bekezdése alapján forintra átváltott tartozások esetén a forintosításra vonatkozó adatokat is meg kell küldeni a végrehajtó részére? (2015.05.27.)

Az elszámolási törvény 41. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást kérő az elszámolás adós részére történő megküldését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a végrehajtónak az elszámolás megküldésének megtörténtét, és a bejelentéshez a teljes elszámolást mellékelni köteles. A forintosítási törvény 4. § (5) bekezdése szerint a végrehajtást kérő az elszámolási törvény 41. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg a 15. § (1) bekezdése alapján forintra átváltott tartozások forintosítási törvény szerinti módosulását is köteles bejelenteni a végrehajtónak.

38. Mennyi időn belül kell megfizetni az elszámolás alapján visszajáró összeget a fogyasztó részére? (2015.05.27.)

Ha a fogyasztói követelés megfizetése az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által vezetett fizetési számlán történő jóváírással történik, a jóváírásnak az elszámolás postára adásától számított 15 napon belül teljesülnie kell. Amennyiben a fogyasztó ilyen fizetési számlával nem rendelkezik, és a fogyasztó az általa bejelentett fizetési számlára kéri átutalni az elszámolásban szereplő összeget, a pénzügyi intézmény az átutalás iránt a fizetési számlaszám bejelentésétől számított 15 napon belül köteles intézkedni. A pénzügyi intézmény e kötelezettségének azzal tesz eleget, ha a fenti határidőn belül a pénzforgalmi rendelkezéseknek megfelelő módon kezdeményezi a fizetési műveletet. A fogyasztó fizetési számláján történő jóváírásnak a vonatkozó pénzforgalmi rendelkezésekben meghatározott teljesítési határidőn belül, de legkésőbb a fizetési számlaszám bejelentésétől számított 15 munkanapon belül kell teljesülnie. Amennyiben a fogyasztó az elszámolásban szereplő összeget készpénzkifizetés útján kívánja átvenni, a pénzügyi intézmény a fogyasztó erre irányuló bejelentésétől számított 15 munkanapon belül köteles biztosítani a készpénzben kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a fogyasztó számára.

39. Az olyan panaszt is el kell bírálnia pénzügyi intézménynek, amiben a fogyasztó pusztán az elszámolás eredményeként részére visszajáró összeget kifogásolja, de ennek indokát nem adja, és számítási hibára, helytelen adatra nem hivatkozik? (2015.05.27.)

A pénzügyi intézmény az elszámolás vitatására jogosult személy által benyújtott, elszámolás vitatására irányuló bármilyen panaszt az elszámolási törvény panaszkezelésre vonatkozó rendelkezései alapján köteles elbírálni. Az elszámolási törvény 18. §-a szerinti panaszként kell kezelni az olyan panaszt is, amelyben a fogyasztó pusztán az elszámolás eredményeként részére visszajáró összeget kifogásolja, de ennek indokát nem adja, és számítási hibára vagy helytelen adatra nem hivatkozik. Ilyen esetben a pénzügyi intézmény akkor jár el helyesen, ha teljes körűen ellenőrzi az elszámolás megfelelőségét, majd ennek eredménye alapján dönt a panasz elutasításának kérdésében.

40. Az elszámolással kapcsolatos mely panaszokra vonatkozik az elszámolási törvényben meghatározott 60 napos válaszadási határidő? Hogyan kezelendő az olyan fogyasztói panasz, amely az elszámolással kapcsolatos, azonban nem minősül az elszámolási törvény 18. és 19. §-a szerinti panasznak? (2015.06.11.)

Az elszámolási törvényben meghatározott 60 napos válaszadási határidő kizárólag az elszámolási törvény 18. és 19. §-a szerinti panaszok esetében irányadó, azonban egységesen az elszámolással összefüggésben benyújtott valamennyi panaszra e határidő nem alkalmazható. Az elszámolási törvény 18. §-a szerinti panasznak az olyan panasz minősül, amelyben a fogyasztó az elszámolás megküldését követően az elszámolás összegszerűségét, az abban szereplő helytelen adatot vagy a pénzügyi intézmény által elvégzett számítást vitatja. Az elszámolási törvény 19. §-a szerinti panasznak az olyan panasz tekinthető, amelyben a fogyasztó az elszámolás megküldésének elmaradását kifogásolja azt követően, hogy a pénzügyi intézmény közzétette, hogy valamennyi érintett fogyasztóval elszámolt. E panaszok elutasítása esetén – a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó általános szabályaitól eltérően – a fogyasztó kizárólag a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a panaszában foglaltakat továbbra is fenntartja. Ezen eljárásokban az elszámolási törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályokat.

Az elszámolással összefüggésben benyújtott, fentiekben nem említett, bármely egyéb panasz a Hpt., valamint a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet általános szabályai szerint kezelendő. Ennek megfelelően a pénzügyi intézmény 30 napon belül köteles megválaszolni az írásbeli panaszt, és a panasz elutasítása esetén a válaszban a panasz tárgyától függően az általános szabályok szerint köteles tájékoztatást adni a fogyasztó számára a fogyasztó által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről.

Amennyiben a fogyasztó által előterjesztett panaszbeadvány az elszámolási törvényben szabályozott speciális, valamint az általános szabályok szerinti eljárásrendben kezelendő panaszt egyaránt tartalmaz, úgy a panaszokat elkülönítve kell kezelni, és a fogyasztót erről, valamint az egyes panaszok tekintetében irányadó válaszadási határidőről legkésőbb a panaszbeadvány legkorábbi megválaszolása során tájékoztatni kell.

A 18., illetve 19. § szerinti tárgyban, azonban idő előtt benyújtott panaszt az általános panaszkezelési szabályok szerint kell kezelni, és a válaszban arról is tájékoztatni szükséges a fogyasztót, hogy az elszámolás megküldésére, valamint az elszámolási törvény 16. § (3) bekezdése szerinti közzétételre a törvény szerint mikor kerül sor, továbbá az elszámolási törvényben foglaltak szerint milyen esetekben, mely speciális szabályok szerint illeti meg panasztételi, illetőleg további jogorvoslati lehetőség a fogyasztót.

Amennyiben a panasz elutasítása esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás megszerkesztése során a pénzügyi intézménynek figyelemmel kell lennie arra, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületnél postai úton, írásban általános eljárást a H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172. levelezési címen, míg az elszámolással kapcsolatos ügyekre vonatkozó eljárást a 1539 Budapest BKKP Pf.: 670. levelezési címen kezdeményezhet a fogyasztó.

41. Amennyiben kezes vagy zálogkötelezett nyújt be panaszt az elszámolással összefüggésben, a válaszban milyen tájékoztatás adható a jogorvoslatra vonatkozóan? (2015.06.11.)

Az elszámolással összefüggésben panaszt benyújtó kezes vagy zálogkötelezett részére adott válaszban a pénzügyi intézménynek arról kell tájékoztatnia a panaszost, hogy az elszámolással kapcsolatos igényének érvényesítése érdekében a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

42. A 2014. évi XXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti forint alapú vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói kölcsönszerződések esetén köteles-e elszámolási értesítést küldeni a pénzügyi intézmény a fogyasztó számára, ha az adott pénzügyi szolgáltatás-típus tekintetében 2010. november 26-át követően nem került sor egyoldalú kamat-, díj,- illetve költségemelést eredményező szerződésmódosításra, és a pénzügyi intézmény az elszámolási törvény 32/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint erre vonatkozó nyilatkozatot nyújtott be az MNB-hez? (2015.06.19.)

Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti forint alapú vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében 2010. november 26-át követően nem élt egyoldalú kamat-, díj,- illetve költségemeléssel a pénzügyi intézmény, és az elszámolási törvény 32/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint erre vonatkozó nyilatkozatot nyújtott be az MNB-hez, akkor nem köteles elszámolási értesítést küldeni a fogyasztó számára.

43. Az elszámolási törvény 5. § (9) bekezdésében foglaltak szerint, az elszámolással érintett hitel kiváltása céljából ugyanazon pénzügyi intézménnyel kötött szerződésből eredő tartozásra kell-e elszámolni a fogyasztói követelést, ha a hitelkiváltás céljából kötött szerződés a fogyasztó és a pénzügyi intézmény között a 2014. évi XXXVIII. törvény hatálybalépését követően jött létre? (2015.06.19.)

Az elszámolási törvény 5. § (9) bekezdése kizárólag abban az esetben alkalmazandó, ha az elszámolással érintett hitel kiváltása céljából ugyanazon pénzügyi intézménnyelkötött szerződés is a 2014. évi XXXVIII. törvény és az elszámolási törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül. Amennyiben az elszámolással érintett hitel kiváltása céljából kötött kölcsönszerződés a 2014. évi XXXVIII. törvény hatálybalépését követően jött létre – ily módon arra nem terjed ki a 2014. évi XXXVIII. törvény és az elszámolási törvény hatálya –, az elszámolás nem az 5. § (9) bekezdésében foglaltak szerint, hanem a megszűnt fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően történik.

44. Amennyiben az MNB által megindított közérdekű per befejezésére 2015. augusztus 1. napját követően kerül sor, akkor a 2014. évi XL. törvény alapján egyetlen egységes határidő lesz-e irányadó a perekkel érintett forint és deviza-deviza szerződések vonatkozásában, vagy a folyamatban lévő közérdekű per eltérő elszámolási határidőket keletkeztet a különböző, elszámolással érintett szerződések tekintetében? (2015.06.24.)

Az Elszámolási tv. 13. § (2) bekezdése értelmében főszabály szerint a pénzügyi intézménynek a forint alapú, és deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén az elszámolást 2015. augusztus 1. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell a fogyasztó részére megküldenie. Ha a pénzügyi intézmény vagy az MNB által a 2014. évi XL. törvény vagy a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap.

Az MNB a 2014. évi XXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján hivatalból közérdekű keresettel pert indított/indíthat a forint és a deviza-deviza szerződések 2010. november 26-át követően közzétett ÁSZF-jeinek vagy a korábbi ÁSZF-ek 2010. november 26-át követően közzétett módosításai tekintetében.

Az MNB álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy az elszámolási határidőt az adott szerződés, illetve adott elszámolás szempontjából releváns per lezáródásának alapul vételével kell meghatározni, tehát egy 2015. augusztus 1. napját követően lezáródó (közérdekű) per kizárólag abban az esetben hat ki az elszámolási határidőre, ha ugyanazon pernek az eredménye – figyelembe véve a szerződéskötés időpontját is – hatással lehet a vizsgált szerződésből eredő elszámolás tartalmára. Amennyiben tehát az MNB által indított közérdekű per 2015. augusztus 1. napjáig nem fejeződik be, akkor a pénzügyi intézmény a különböző, elszámolással érintett forint és deviza-deviza szerződésekre két eltérő határidő alapul vételével lesz köteles elszámolni, első ütemben 2015. szeptember 30. napjáig a közérdekű per által nem érintett szerződések tekintetében, második ütemben pedig a közérdekű per befejezésétől számított 60 napon belül az egyéb elszámolással érintett forint és deviza-deviza szerződések vonatkozásában.

45. A részletes elszámolás iránti kérelem előterjesztésétől a kérés pénzügyi intézmény általi teljesítéséig terjedő időtartam meghosszabbítja-e az elszámolással kapcsolatos panasz előterjesztésére nyitva álló határidőt? (2015.07.30)

Az elszámolással összefüggésben előterjeszthető panasz határidejét az elszámolási törvény 18. §-a rögzíti: a panasz a pénzügyi intézménynél az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető, ettől eltérő határidő-számítás kivételesen, így a kézbesítés meghiúsulása, illetve a fogyasztó akadályoztatása esetén biztosított.

Mindazonáltal a pénzügyi intézmények részéről elvárható, hogy az elszámolást vitató fogyasztói panaszok vizsgálata során az előterjesztésre nyitva álló határidő megtartását méltányosan ítéljék meg minden olyan esetben, amikor a fogyasztó a panaszt önhibáján kívül álló okra hivatkozva az elszámolási törvényben rögzített határidőn túl terjeszti elő, így különösen, ha a panasz benyújtására nyitva álló határidő túllépését a részletes elszámolás iránti kérés pénzügyi intézmény általi késedelmes teljesítése eredményezte. 

46. Milyen tartalmi elemeket szükséges szerepeltetni az 58/2014. MNB Rendelet szerinti tájékoztató levélben a gyűjtőszámlahitellel kapcsolatos elszámolásnál? (2015.08.14.)

I. Amennyiben a gyűjtőszámlahitel 2015. február 1. előtt törlesztési szakaszba lépett és a gyűjtőszámlahitel elszámolásának eredményeképpen keletkezett fogyasztói követelés, akkor az 58/2014. MNB Rendelet szerint küldendő tájékoztató levélnek az „I. Elszámoláshoz kapcsolódó információk” részt is tartalmaznia kell.

II. Amennyiben a gyűjtőszámlahitel 2015. június 30. előtt törlesztési szakaszba lépett és a forint alapú kölcsönszerződések elszámolását követően is tartozás marad fenn a gyűjtőszámlahitelen, akkor az 58/2014. MNB Rendelet szerint küldendő tájékoztató levélnek az „II. Szerződésmódosuláshoz kapcsolódó információk” részt is tartalmaznia kell, illetve mellékelni szükséges az új törlesztési táblázatot is.

III. Amennyiben a gyűjtőszámlahitel törlesztési szakaszba fordult 2015. június 30. előtt és a fogyasztó teljesített törlesztési kötelezettséget a gyűjtőszámlahitel kapcsán, akkor az 58/2014. MNB Rendelet szerint küldendő tájékoztató levélhez mellékelni szükséges a Hiteltörténeti kimutatást is.

47. Megküldhető-e külön postai küldeményként az elszámolásról szóló értesítés és a 2014. évi LXXVII. törvény 5. § (2) bekezdés a)-e) pontjai alapján megküldendő dokumentumok? (2015.09.16.)

 A 2014. évi LXXVII. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében az a)-e) pontokban felsorolt dokumentumok és figyelemfelhívások a fogyasztói kölcsönszerződés – elszámolásról szóló értesítéssel együtt megküldött – módosuló rendelkezéseinek mellékleteit kell képezzék, így az elszámolásról szóló értesítésnek és a 2014. évi LXXVII. törvény 5. § (2) bekezdés a)-e) pontok szerinti mellékleteinek külön postai küldeményként való megküldésére nincs lehetőség.

48. Köteles-e elszámolási értesítést küldeni a pénzügyi intézmény az 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ában foglaltak szerint végtörlesztett fogyasztói kölcsönszerződések esetében, ha a fogyasztó 2015. március 1. és március 31. napja között benyújtotta az elszámolás iránti kérelmét, azonban a pénzügyi intézménynek az elszámolás eredményeként nem keletkezett fizetési kötelezettsége a fogyasztóval szemben? (2015.10.27.)

Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ában foglaltak szerinti végtörlesztéssel szűnt meg, a pénzügyi intézménynek csak akkor kell a fogyasztóval elszámolnia, ha a fogyasztó ezt 2015. március 1. és március 31. napja között 10 000 forintos díj ellenében kérte. A pénzügyi intézménynek ez esetben 2015. november 30. napjáig az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 3. melléklete szerinti elszámolási értesítőt kell megküldenie a fogyasztó részére. E kötelezettség akkor is terheli a pénzügyi intézményt, ha az elszámolás eredményeként nem keletkezett fizetési kötelezettsége a fogyasztóval szemben.