2012. április elsejét követően több jogszabály módosítás lép életbe, melyek a hitel (lízing) konstrukciók árazásának az ügyfelek számára átláthatóbbá tételét célozzák. A változást követően maximalizálásra kerül a felszámítható THM mértéke, valamint számos új szabály lép életbe a jelzáloghitelek esetében felszámítható kamatok, díjak és költségek meghatározása tekintetében is.
- 1. A THM maximalizálása a hitelszerződésekben
- 2. Kamatok, díjak és költségek meghatározása a jelzáloghitelek esetében
1. A THM maximalizálása a hitelszerződésekben
A) A THM mértékének maximalizálása pénzügyi intézménnyel kötött kölcsönszerződésben
A 2012. április 1-jét követően megkötött szerződéseknél a pénzügyi intézmények (bankok, takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások) a fogyasztóknak nem nyújthatnak olyan kölcsönt, amelyben a THM mértéke meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.
Ettől eltérés az alábbi terméktípusoknál lehetséges.
-
a hitelkártya-szerződések
-
a fizetési számlához kapcsolódó kölcsön (pl. folyószámlahitelek), továbbá
-
a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásához (pl. áruhitelek) nyújtott kölcsön, valamint
-
a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetében.
Ezeknél a konstrukcióknál a THM maximuma a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke lehet. A gépjárműhitelek esetében a szigorúbb, általános korlát az érvényes, tehát a jegybanki alapkamat plusz 24 százalékpont.
A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A kamatláb mértékének maximalizálása magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződéseiben
Korábban a magánszemélyek között létrejött kölcsönszerződésekben, ha az adós túlzottnak érezte a kamat mértékét (uzsorakamat), bíróságtól kérhette a kamat mérséklését.
Ezzel szemben az új szabályozás egyértelmű feltételeket teremt: 2012. április 1-jét követően magánszemélyek egymás között megkötött szerződéseiben kikötött kamatláb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis, azaz érvénytelen!
A kamatláb számításakor az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell számításba venni az adott naptári félév teljes idejére vonatkozóan. Ennek megfelelően például 7,0%-os alapkamat mellett 31%-os lehet a maximális kamatláb.. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank határozza meg a jegybanki alapkamatot, melynek mértéke elérhető weboldalunkon és a www.mnb.hu honlapon.
Jó ha tudja, hogy |
2. Kamatok, díjak és költségek meghatározása a jelzáloghitelek esetében
Az alábbi új szabályok csak a jelzáloggal fedezett lakossági hitel-megállapodásokra vonatkoznak, az egyéb hitelszerződésekre – jelzáloggal nem fedezett lakossági hitelekre, valamint vállalati stb. hitelekre – nem érvényesek.
-
A 2012. április 1-je után kötött jelzáloghitel szerződések esetén, a pénzügyi intézmények nem számíthatnak felszerződésben rögzített kamatokon felül egyéb rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget. Ez a szabály abban az esetben érvényes, ha az ügyfél a szerződésnek megfelelően, határidőben törleszti hitelét.
-
Szintén 2012 áprilisától a pénzügyi intézmény a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. A szabály bevezetésére azért volt szükség, mert az első néhány hónapra kedvezményes kamattal kínált hitelkonstrukciók félrevezetőek lehettek, hiszen a kedvezményes időszakot követően az addig alacsony törlesztőrészlet a kedvezmény lejáratát követően nagymértékben emelkedett.
Fontos új szabály továbbá, hogy a pénzügyi intézmények 2012. április elsejét követően, a jelzáloghitel-szerződések megkötésekor kötelesek a kamatláb változását előre meghatározni.
Erre két módszer lehetséges:
- Referencia kamatláb változásához kötve: Ebben az esetben az ügyfél által fizetendő kamatláb a referencia kamatlábból és a megadott kamatfelárból tevődik össze.
-
Fix kamatozás eseténa kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódus alattrögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix.
Jó ha tudja, hogy… |
2012. április 1-jét követően jogszabály alapján az alábbi referencia kamatlábak használata lehetséges:
-
Forinthitel esetében
-
3 havi, 6 havi vagy 12 havi BUBOR1, vagy
-
a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam.
-
-
Eurohitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR2,
-
Svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.
Jó ha tudja, hogy… |
Példával szemléltetve
Egy 2012. április elsejét követően megkötött forint alapú jelzáloghitel szerződés esetében az intézmény referencia kamatként 6 havi BUBOR-t és 4,0%-os kamatfelárat alkalmaz. Ezt azt jelenti, hogy a kamatperiódus hossza 6 hónap lesz, tehát a kamat mértéke 6 havonta változhat a 6 havi BUBOR változásával egyező mértékben. Feltételezve, hogy a 6 havi BUBOR aktuális (tehát a fordulónapot megelőző utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia kamatláb) mértéke 7,46%, ebben az esetben az adós által fizetendő kamat 7,46% + 4,0% = tehát 11,46% lesz.
Milyen esetekben módosíthatja a pénzügyi intézmény a szerződésben szereplő kamatfelárat?
A pénzügyi intézmény a kamatfelárat – vagyis a referencia kamaton felül fizetendő kamatrészt – az ügyfél számára kedvezőtlenülcsak az alábbi esetekbenmódosíthatja:
-
az ügyfél egy havi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy
-
az ügyfél a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött vagyonbiztosítást3legalábbkét hónapon keresztül nem fizeti.
A fentiek kamatfelárra vonatkozó hatását a pénzügyi intézmény a belső szabályzatában köteles rögzíteni.
A hitelszerződéseknek a pénzügyi intézmény által történő egyoldalú módosításáról bővebben honlapunkon olvashat.
Hogyan történik a kamatláb módosítása a kamatperióduson belüli fix kamatozású hitelek esetén?
A kamatperiódus alatt rögzített kamatlábak esetén a kamatláb mértéke - összhangban a kamatperiódus hosszával - 3, 5 vagy 10 évente változhat.
Az új kamatperiódusokban alkalmazott kamatláb mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább 90 nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a várhatóan fizetendő új törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott módon, közvetlenül is értesíteni kell.
A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését.
Fontos tudni, hogy… |
1Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb
2Európai irányadó bankközi kamatláb
3a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére
Kapcsolódó hivatkozások
- A hitelek ára - a PSZÁF kisfilmjei
- Hatályos javadalmazási szabályokról szóló MNB tájékoztató
- A Magyar Nemzeti Bank 3/2014. (VII. 23.) számú ajánlása a lakossági betétekhez kapcsolódó likviditáskiáramlásokról
- Frissült az informatikai rendszer védelméről szóló módszertani útmutató
- Összefoglaló a felügyeleti hatóság 2013. III. negyedéves, illetve a Magyar Nemzeti Bank 2013. IV. negyedéves fogyasztóvédelmi célú hatósági tevékenységéről
- Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) figyelmeztetése az összetett termékekbe történő befektetések kockázatairól
- A Magyar Nemzeti Bank 1/2014. (I. 9.) számú ajánlása a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti árjegyzői tevékenységek és elsődleges piaci műveletek mentességéről
- Megjelent a PSZÁF 2012. évi Aranykönyve
- 7/2013. számú Vezetői körlevél a portfóliókezelési és befektetéskezelési tevékenység végzése során a portfóliókra terhelt költségekről és az ösztönzőkről
- A Felügyelet 2013. évi második fogyasztóvédelmi kockázati jelentése
- A Felügyelet válaszai a Kúria egyes, a devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire
- Díjhirdetés és biztosítóváltás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál - 2013. október
- A nyugdíjpénztári tagok díjterhelése (2000-2012)
- 4/2013. számú Vezetői körlevél a kombinált betéti termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkról
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 12/2013. (VII.30.) számú ajánlása az önkéntes nyugdíjpénztárak választható portfóliós szabályzatainak kialakításáról
- 3/2013. számú Vezetői körlevél a folyamatos szerződésekre vonatkozó elszámolások megküldéséről
- Hírlevél, 2013. június
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 11/2013. (VII. 12.) számú ajánlása az ingatlanalap-kezelési tevékenység megfelelő végzéséhez
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 10/2013. (VI. 28.) számú ajánlása a kezelt portfólión elért teljesítményre, illetve hozam számítására és bemutatására vonatkozó elvárásokról
- Összefoglaló a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú, 2013. I. negyedéves hatósági tevékenységéről
- 5/2013. számú Vezetői körlevél - Figyelemfelhívás a hitelintézetek számára a konszolidált betétadat előállításáról szóló útmutató változásáról
- A PSZÁF 2012. évi éves jelentése
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 7/2013. (III. 27.) számú ajánlása a letétkezelési tevékenységről
- Hírlevél, 2013. április
- 2/2013. számú Vezetői körlevél a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények számára az EMIR feladatok elvégzéséről, a nem pénzügyi szerződő felek tájékoztatásáról
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2013. (II. 12.) számú ajánlása a pénzügyi intézmények ingatlanpiaci kockázatai mérséklésének elősegítésére
- Hírlevél, 2013. február
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 5/2013. (III. 4.) számú ajánlása a befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújtó intézményeknek az ügyfél számára hátrányt okozó érdek-összeütközések megelőzéséről
- Hírlevél, 2013. május
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 6/2013. (III. 11.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról
- Hírlevél, 2013. március
- Hírlevél, 2013. július-augusztus
- 9/2012. számú Vezetői körlevél az EGT államban székhellyel rendelkező, a pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozások Magyarországon bejegyzett pénzügyi fióktelepeitől elvárt magatartásról
- 11/2012. számú Vezetői körlevél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról
- Felhívás a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok (nem pénzügyi szerződő felek) számára a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tájékoztató adatok Felügyeletre történő megküldésére
- A napközbeni átutalási megbízás szabványalkalmazási útmutatója
- 8/2012. számú Vezetői körlevél az egészségpénztárak betételhelyezési gyakorlatáról
- Hírlevél, 2013. szeptember
- Módszertani változtatások, viszontbiztosítási politika, többlethozam visszatérítések 2011-ben a biztosítók éves aktuáriusi jelentései alapján
- Témaelemzés a hazai tőkevédett alapok szektoráról (2013)
- Hírlevél, 2012. december-2013. január
- Módszertani útmutató a helyreállítási terv elkészítéséhez
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 8/2013. (IV. 29.) számú ajánlása BUBOR jegyzésben részt vevő piaci szereplők számára
- 6/2012. számú Vezetői körlevél a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel (CDS) kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU Rendelet hatályba lépéséről
- Hírlevél, 2012. október
- Hírlevél, 2012. szeptember
- Összefoglaló a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú, 2012. IV. negyedéves hatósági tevékenységéről
- 7/2012. számú Vezetői körlevél a befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtása során a szakmai ügyfelek és elfogadható partnerek tájékoztatásával kapcsolatos elvárásokról
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2013. (I. 15.) számú ajánlása a kereskedési platformok és a befektetési vállalkozások által az automatizált kereskedési környezetben alkalmazandó rendszerekről és kontrollokról
- 4/2012. számú Vezetői körlevél a pénzügyi szervezeteknél a közösségi és publikus felhőszolgáltatás igénybevételéből eredő kockázatokról
- Aranykönyv, 2011
- Hírlevél, 2012. június
- Összefoglaló a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú, 2012. III. negyedéves hatósági tevékenységéről
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 7/2012. (V.31.) számú ajánlása a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára
- Hírlevél, 2012. július-augusztus
- Elemzés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 2011/2012-es átkötéseiről
- Összefoglaló a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú, 2012. II. negyedéves hatósági tevékenységéről
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 6/2012. (IV.17.) számú ajánlása a mögöttes kitettségeknek a nagykockázat-vállalási szabályok értelmezése keretében történő kezeléséről
- Hírlevél, 2012. április
- Összefoglaló a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú, 2012. I. negyedéves hatósági tevékenységéről
- Hírlevél, 2012. május
- 3/2012. számú Vezetői körlevél a részvénykönyvvezetés és tulajdonosi megfeleltetés szabályainak történő megfelelés kötelezettségéről
- Hírlevél, 2012. november
- A Magyar Nemzeti Bank 2/2014. számú módszertani útmutatója a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépésekre vonatkozóan
- Hírlevél, 2012. március
- A nyugdíjpénztári tagok díjterhelése (2000-2011)
- 2/2012. számú Vezetői körlevél az államháztartásról szóló új 2011. évi CXCV. számú törvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. számú törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek alkalmazásáról
- Hírlevél, 2012. február
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 10/2012. (X. 5.) számú ajánlása a pénzpiaci alapokról
- Megjelent a QIS5 magyarországi újrafuttatásának összegző értékelése
- Összefoglaló a Felügyelet fogyasztóvédelmi célú, 2011. II. féléves hatósági tevékenységéről
- Hírlevél, 2011. december-2012. január
- Banyár József: Drágák-e a magyar (nemélet)-biztosítások? (2012. szeptember 12.)
- 1/2012. számú Vezetői körlevél a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-a (2) bekezdés f) pontjának 2. alpontja alkalmazásáról
- A PBT működésének első 100 napját összegző sajtótájékoztató anyaga
- Gyorselemzés a végtörlesztésről (2012. február 28.)
- Hírlevél, 2011. november
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2012. (I. 6.) számú ajánlása a kereskedési tevékenység során felmerülő működési kockázatok kezeléséről
- Az Európai Bankhatóság (EBA) ismertette a bankszektor iránti bizalom helyreállítását célzó európai uniós intézkedéseket
- 10/2011. számú Vezetői körlevél a jelzálogjog, a végrehajtási jog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó földhivatali eljárásokról a devizában felvett lakáscélú hitelek végtörlesztése esetén
- A nyugdíjpénztári tagok díjterhelése (2000-2010)
- 11/2011. számú Vezetői körlevél a nyugdíj-előtakarékossági számlák és a tartós befektetési szerződések fogyasztóvédelmi kérdéseiről
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 7/2011. számú módszertani útmutatója az internetbanki szolgáltatások biztonságáról
- A PSZÁF és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása (4/2011. - X.4.) a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetéről és tartalmáról
- 8/2011. számú Vezetői körlevél az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény egyes pontjaival kapcsolatban
- 9/2011. számú Vezetői körlevél a deviza alapú kölcsönök Hpt. 200/B §-a szerinti végtörlesztési lehetőségével érintett követelések prudenciális kezelésére vonatkozó felügyeleti elvárásokról
- Gyorselemzés: Hitelintézeti aktivitás - 2012. októberi statisztikai adatok
- Aranykönyv, 2010
- Hírlevél, 2011. július-augusztus
- 6/2011. számú Vezetői körlevél a bankkártyákkal kapcsolatban elvárt, fogyasztói érdekeket figyelembe vevő, váratlan helyzetek esetén követendő intézményi gyakorlatról
- Statisztikai összefoglaló a 2011. I. félévben a Felügyelethez, valamint az intézményekhez benyújtott fogyasztói beadványok alakulásáról
- Hírlevél, 2011. október
- 7/2011. számú Vezetői körlevél az átstrukturált hitelek (követelések) kezeléséről
- A PSZÁF 2010. évi éves jelentése
- Statisztikai összefoglaló a 2011. III. negyedévben a Felügyelethez benyújtott fogyasztói beadványok alakulásáról
- Hírlevél, 2011. szeptember
- Hírlevél, 2011. június
- 4/2011. számú Vezetői körlevél a CRD IV likviditási követelményekre való felkészülésről, valamint a külföldi források futamidő-rövidülésének problémájáról
- Hírlevél, 2011. május
- Tájékoztató a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 83.§-a alapján a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények részére
- Országjelentés a Szolvencia II projekt ötödik mennyiségi hatástanulmányához (QIS5) kapcsolódóan
- Hírlevél, 2011. április
- Gyakran ismétlődő kérdések a magánnyugdíjpénztári tagsággal és a TB rendszerbe történt visszalépéssel kapcsolatban
- Hírlevél, 2011. január
- 3/2011. számú Vezetői körlevél az egyes adókötelezettségek teljesítésében közreműködő kijelölt hitelintézetek feladatairól
- 1/2011. számú Vezetői körlevél a hitelintézetek számára a svájci frank alapú lakossági devizahitelek euró alapú deviza hitelre való átalakításáról
- Statisztikai összefoglaló a 2011. I. negyedévben a Felügyelethez benyújtott fogyasztói beadványok alakulásáról
- Hírlevél, 2010. november
- Hírlevél, 2010. október
- 2/2011. számú Vezetői körlevél a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó feladatairól
- Hírlevél, 2011. február
- Statisztikai összefoglaló a 2010. IV. negyedévben a Felügyelethez benyújtott fogyasztói beadványok alakulásáról
- Pénztári szektor idősorai (frissítve a 2014. IV. negyedévi adatokkal)
- A magyar biztosítási piac nemzetközi összevetésben
- Hírlevél, 2011. március
- Hírlevél, 2010. augusztus
- Aranykönyv, 2009
- Hírlevél, 2010. szeptember
- 3/2010. számú Vezetői körlevél a pénztárak tagszervezési tevékenységéről és a tagokkal folytatott kommunikációról
- 9/2010. számú Vezetői körlevél a hitelintézetek számára a konszolidált betétadat előállításáról szóló útmutató változásáról
- 2/2010. számú Vezetői körlevél a belső csalások megelőzéséről és felderítéséről
- 4/2010. számú Vezető körlevél a hitelintézetek számára a konszolidált betétadat előállításáról szóló útmutató változásáról
- A nyugdíjpénztári tagok díjterhelése (2000-2009)
- 6/2010. számú Vezetői körlevél a magánnyugdíj-pénztári hozamgarancia megállapításával kapcsolatos eljárásokról
- Hírlevél, 2010. május
- A bancsoportoknál lefolytatott 2009-es SREP vizsgálatok főbb tapasztalatai
- QIS5 Kérdések és Válaszok (2010. október 13.)
- A hazai biztosítók Szolvencia II felkészültsége a GAP analízis alapján (összefoglaló áttekintés)
- 5/2010. számú Vezetői körlevél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról
- Pályázati felhívás civil fogyasztóvédelmi hálózat működtetésének támogatására
- Hírlevél, 2010. április
- 1/2010. számú Vezetői körlevél az elhatárolt szerzési költségekről
- A PSZÁF 2009. évi éves jelentése
- Hírlevél, 2010. június
- Panaszkezelési tájékoztató, 2010. I. negyedév
- Hírlevél, 2010. február
- A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2010. (I.19.) számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról
- A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény szabályozásának (CRD) a közelmúltban elfogadott és jelenleg folyamatban lévő uniós módosításai
- Hírlevél, 2010. március
- 12/2009. számú Vezető körlevél a betétbiztosítást érintő 2010. január 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozásokról és az azok kapcsán felmerülő hitelintézeti feladatokról
- Gyakran ismételt kérdések a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés kapcsán (frissítve 2009. november 30-án)
- Hírlevél, 2010. január
- A garantált alapok szektorának értékelése
- Hírlevél, 2009. augusztus
- 11/2009. számú Vezetői körlevél a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról
- Tájékoztatás a CEIOPS (Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors) tisztújításáról
- A Felügyelet által kiszabható bírságok mértékének jogszabályokban meghatározott keretei
- A PSZÁF 2011. évi publikációs naptára
- Aranykönyv, 2008
- Hírlevél, 2009. november
- 8/2009. számú Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek adandó tájékoztatásról
- A felügyeleti határozatok számozásának egységesítéséről
- Tájékoztató a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 83.§-a alapján, a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények részére
- 9/2009. számú Vezetői körlevél a hibás adattartalmú banki igazolások kiadásából fakadó kockázatokról, valamint a hitelintézetek által kibocsátott banki igazolások adattartalmának jogszabályi megfelelőségéről
- Hírlevél, 2009. március
- Hírlevél, 2009. február
- 5/2009. számú Vezetői körlevél a nyugdíjpénztárak tagok felé történő tájékoztatásának tartalmáról
- Az USA 19 nagybankjában végzett felügyeleti stresszteszt eredményei
- A PSZÁF januári hírlevele
- 7/2009. számú Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról
- A PSZÁF 2008. évi éves jelentése
- 3/2009. számú Vezetői körlevél valamennyi hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és biztosító részére
- 2/2009. számú Vezetői körlevél az ingatlanalapot és az ingatlanalapba fektető befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelők részére
- IMF Global Financial Stability Report
- Tanulmány a banki betéti szolgáltatások árképzési gyakorlatáról magyarországi és nemzetközi viszonylatban
- Hírlevél, 2009. június
- Hírlevél, 2009. május
- 10/2009. számú Vezetői körlevél a gépjármű finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmények számára
- Speciális pénzügyi intézmények idősora
- 8/2010. számú Vezetői körlevél a pénzügyi intézmények számára a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény hatálybalépésével kapcsolatban
- Hírlevél, 2009. szeptember
- Kártalanítási számla összefoglaló adatok, 2001-2008
- Hírlevél, 2009. április