A vonatkozó jogszabályok:

2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról (a továbbiakban: Pft)

53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról

1. A jogszabály szerint milyen pénzügyi szolgáltatóknál, mikortól, havi hány alkalommal és milyen összegben van lehetősége a fogyasztóknak az ingyenes készpénzfelvételre?

A Pft-t módosító 2013. évi CLXXXIX. törvény értelmében 2014. február 1-től havonta két alkalommal, összesen 150 000 Ft összegigdíj/költségmentesen vehető fel készpénz egy, az ügyfél által megjelölt bankszámláról. Arról, hogy mely bankszámláról kívánja igénybe venni a fogyasztó a kedvezményt, a számlavezető bankjánál kell nyilatkoznia. Az új rendelkezést a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézményeknek kell alkalmazniuk, pl.: hitelintézeteknek, takarékszövetkezeteknek.

2. Az ingyenes készpénzfelvétel csak fogyasztóknak (lakossági természetes személy ügyfeleknek) vagy gazdasági társaságoknak is lehetséges? A fogyasztók közül kik jogosultak e lehetőségre, milyen feltételeknek kell megfelelniük?

A vonatkozó törvény értelmében a díj/költségmentes készpénzfelvételi kedvezményre az a fogyasztónak minősülő személy jogosult, aki betöltötte a 16. életévét, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és írásbeli nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy melyik számla tekintetében szeretné igénybe venni a kedvezményt. Gazdasági társaságok nem élhetnek a kedvezménnyel.

3. Mit jelent az ingyenesség? A fogyasztónak a banki készpénzfelvétel díját vagy/és a bank által a fogyasztókra terhelt tranzakciós illeték költségét nem kell megfizetnie?

A pénzügyi intézménynek a jogszabályban meghatározott mértékű – havonta két alkalommal, összesen 150 000 Ft összegig történő – készpénzfelvételt ingyenesen kell biztosítania a fogyasztó részére. Vagyis az érintett tranzakciók esetében a tranzakciós illeték költségei sem terhelhetők át a fogyasztókra, ugyanakkor a hitelintézetek ezen tételek után is kötelesek az illetéket megfizetni.

4. Előírhat-e a bank a jogszabályi feltételeken túl egyéb kikötéseket is az ingyenes készpénzfelvételre, pl. azt, hogy a fogyasztó havi jövedelmének az adott bankszámlára kell beérkeznie?

A kedvezményt a vonatkozó törvényben meghatározott feltételek mellett kötelesek biztosítani a pénzügyi intézmények. A fogyasztó számára kedvezőtlenül nem térhetnek el attól. A fogyasztónak azonban célszerű olyan számlát megjelölnie, amelyre jövedelme érkezik, és jellemzően arról készpénzt vesz fel. A pénzforgalmi szolgáltató akkor írhatja elő kötelezően azt, hogy a fogyasztó jövedelme az érintett bankszámlára érkezzen, ha a pénzforgalmi szolgáltató az ingyenességet a fogyasztó részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

5. Kötelező-e a bankoknak értesíteni (pl. írásban) a fogyasztókat az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségről vagy azt az ügyfélnek magának kell kezdeményeznie?

A vonatkozó jogszabály nem ír elő tájékoztatási kötelezettséget a kedvezménnyel kapcsolatban. A fogyasztóknak kell a nyilatkozattételt kezdeményezni annak érdekében, hogy a kedvezményt igénybe vehessék.

6. Hol érhető el „Nyilatkozat az ingyenes készpénzfelvételre szolgáló fizetési számla megjelölésére” szolgáló formanyomtatvány a piaci szereplőknél? Csak papír alapon lehet ezt kitölteni és beadni a bankjához, vagy van-e mód internetes, esetleg telefonbanki kitöltésre és beadásra is? Ha valakinek csak egy bankszámlája van, akkor is muszáj nyilatkoznia?

A vonatkozó törvény értelmében a díj/költségmentes kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyilatkozat a számlavezető bank fiókjábanvagyinternetbankjában tehető. Az intézmények nem kötelesek mindkét lehetőséget biztosítani, előfordulhat, hogy – akár átmenetileg is – csak bankfiókban lehetséges a nyilatkozat megtétele. Telefonbanki lehetőség biztosításra nem kötelezi a pénzügyi intézményeket a jogszabály.

A nyilatkozatot akkor is meg kell tenni, ha a fogyasztó csak egy számla tulajdonosa.

7. Lehetőség van-e arra, hogy egy (például mozgásában akadályozott) fogyasztó helyett eseti meghatalmazás alapján megbízottja töltse ki és adja be a formanyomtatványt?

Akadályoztatás esetén a nyilatkozat eseti meghatalmazott útján is megtehető. Intézményenként változó lehet, hogy milyen meghatalmazást fogadnak el (közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat). Az intézmények alkalmazhatnak formanyomtatványt is erre vonatkozóan.

Fontos, hogy a meghatalmazás megfeleljen a formai követelményeknek, és pontosan meg legyen jelölve a bankszámlaszám, amelyről a fogyasztó igénybe kívánja venni a kedvezményt.

8. Ha valaki kitöltötte az az ingyenes készpénzfelvételre szolgáló fizetési számla bejelentésére szolgáló formanyomtatványt, mikortól vehet fel ténylegesen ez alapján készpénzt?

A vonatkozó törvény értelmében díj/költségmentes készpénzfelvételi kedvezmény – amennyiben 2014. január 20-ig számlavezető bankjánál írásbeli nyilatkozatot tesz – 2014. február 1-től vehető igénybe.

E dátumot követően amennyiben a nyilatkozatot adott hónap 20-áig megteszi, a kedvezmény a következő hónaptól igénybe vehető.

9. Ha valaki már beadott egy formanyomtatványt bankjához, de bankszámlaszáma vagy bankja (pl. költözés miatt) megváltozik, lehetősége van-e új nyilatkozat megtételével más bankszámlát megjelölni a lehetőség igénybe vételéhez?

A vonatkozó törvény értelmében amennyiben másik számlát szeretne megjelölni (például bank/számla/váltás kapcsán), a díj/költségmentes kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyilatkozat visszavonható, és ennek igazolásával másik számlára új nyilatkozat tehető. Egyidejűleg azonban csak egy nyilatkozat lehet érvényben.

10. Csak a bank készpénzkiadó automatájából (ATM) lehet ingyenesen készpénzt felvenni vagy a bankfiókból is? Mivel a postai készpénzfelvétel is készpénzfelvételnek számít, a lehetőség a postai műveletekre is vonatkozik?

A jogszabály a fizetési számláról forintban teljesített készpénzkifizetésre vagy a Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből (ATM) történő készpénzfelvételre vonatkozóan állapít meg kedvezményt. Azok a fogyasztók, akik 2013. november 22-én (a törvény hatálybalépésekor) nem rendelkeznek a folyószámlájukhoz bankkártyával, 2014 december 31-ig a kedvezményt a bankfióki készpénzfelvételkor érvényesíthetik. Azok a fogyasztók akik 2013. november 22. napján már rendelkeztek bankkártyával, csak az ATM-ből történő készpénzfelvételre vonatkozóan érvényesíthetik a kedvezményt. A postai készpénzfelvétel POS terminálon keresztül történik, tehát a kedvezmény arra nem vonatkozik.

11. Mi történik abban az esetben, ha valaki 2013. november 22. előtt még nem rendelkezett bankkártyával, de 2014-ben igényel számlacsomagjához? Ebben az esetben az ügyfél élhet a bankfiókban történő ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével akkor is, ha kártyabirtokossá válik?

Azok az ügyfelek, akik 2013. november 22-én nem rendelkeztek bankkártyával, ugyanakkor 2013. november 22. és 2014. december 31. között bankkártya szolgáltatást igényelnek már meglévő fizetési számlájukhoz, a kártya átvételét követően is jogosultak a bankfiókban történő készpénzfelvételre is érvényesíteni a kedvezményt.

Esetükben azonban a bankfiókban történő készpénzkifizetésre és az ATM-ből történő készpénzfelvételre 2014. december 31. napjáigegyüttesen vonatkozik a havonta két alkalommal, összesen 150 000 Ft összegig a jogszabály szerint érvényesítendő díj- és költségmentesség.

12. Csak a fogyasztó saját bankjának ATM-jéből lehet ingyenesen készpénzt felvenni vagy más bankéból is? A fiókban történő ingyenes készpénzfelvételre jogosultak (vagyis a bankkártyával nem rendelkezők) más bank fiókjában is jogosultak a lehetősége?

A vonatkozó törvény értelmében a kedvezmény bármely Magyarországon elhelyezett automatából igénybe vehető. A bankkártyával nem rendelkező ügyfelek esetében a bankkártya nélküli készpénzfelvétel számlavezető bankjuk bankfiókjaiban lehetséges.

13. Ha egy bankszámlának két vagy több tulajdonosa van, kinek kell nyilatkoznia az ingyenes készpénzfelvételről?

A vonatkozó törvény értelmében egy számlához csak egy nyilatkozat tehető, a kedvezmény tehát nem tulajdonosonként, hanem számlánként vehető igénybe.

14. Több számlatulajdonos (pl. egy házaspár) vagy fő- és társkártya megléte esetén egyenként vagy együttesen vonatkozik rájuk a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi limit?

Amennyiben egy számlának több tulajdonosa van, vagy több bankkártya kapcsolódik hozzá (fő- és társkártya) a kedvezmény – tekintettel arra, hogy az a számlához kapcsolódik – együttesen értendő.

15. Ha egy bank adott folyószámlájánál ma is lehetőség van egy, két vagy esetleg több ingyenes készpénzfelvételre, a jogszabály által biztosított havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőség ezeken felül értendő?

A számlacsomagok – így a jogszabályban biztosított ingyenességen túli további kedvezmények – kialakítása is az intézmények hatásköre. Az intézmények által alkalmazott jelenlegi gyakorlatot áttekintve az látható, hogy a banki, és a jogszabály adta kedvezmények nem adódnak össze. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a jogszabályban előírt ingyenesség biztosításán túl nem kötelezettek további kedvezmények nyújtására.

16. Hitelkártyával rendelkezők számára is biztosított a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőség? A hitelkártyás készpénzfelvételnél tehát ez alapján nem kezdi a bank felszámítani a készpénzfelvétel utáni kamatot?

A kedvezmény fizetési számlára vonatkozik. Hitelkártya-számlákhoz kapcsolódó hitelkártyával történő készpénzfelvételre nem vonatkozik.

17. Megemelheti a bank a fogyasztóval kötött szerződésben vagy az egyéb szerződési feltételekben meghatározott díjakat, költségeket vagy változtathat-e a fogyasztóra nézve kedvezőtlenül azok számítási módján az ingyenes készpénzfelvételre jogosító jogszabályok bevezetése miatt?

A Pft. 36/A.§ (13) bekezdése kifejezetten megtiltja a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel bevezetésével összefüggésben a fogyasztóval kötött szerződésben - annak részét képező egyéb szerződési feltételben - megállapított díj, költség vagy ezek számítási módjának fogyasztó számára kedvezőtlen módosítását.

A Pft. 15.§-a alapján a bankok az ügyfelekkel kötött szerződések (pl: lakossági folyószámla szerződés) egyoldalú módosítását - ideértve a költségek, díjak módosítását is - a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezhetik. Ezzel kapcsolatosan a törvény a bankoknak az ügyfelek irányába egyértelmű tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A bankok a módosítás kezdeményezése esetén az ügyfeleket kötelesek arról tájékoztatni, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt a bankot nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult a keretszerződés azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására.

18. A sajtóban folyamatosan jelennek meg újabb hitelintézetek nevei, amelyek állítólag módosítanak díjaikon, költségeiken az ingyenes pénzfelvételről szóló jogszabály miatt. Hány piaci szereplő esetében indított, indít vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jogszabály megsértésének gyanújával?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívüli adatszolgáltatás keretében 164 pénzügyi szervezetnél ellenőrzi, hogy díjaikat és költségeiket milyen mértékben módosították, illetve módosítják a jövőben. Amennyiben az MNB jogsértést tapasztal, a fogyasztók védelme érdekében valamennyi szankcionálási eszközét alkalmazni fogja a jogsértő piaci szereplővel szemben. A pénzforgalmi törvény november 22-i módosítását követően az ügyfelek 2014 februárjától jogosultak a fizetési számláról két alkalommal, összesen 150 000 forintot díjtól és költségtől mentesen igénybe venni. A bankok ezen jogszabályi lehetőség biztosításával kapcsolatban felmerülő költségeiket az ügyfelekre nem háríthatják át.

19. Mikorra várható a – már bejelentett, illetve az esetleg most induló – jegybanki vizsgálatok vége, s a megállapítások nyilvánosságra hozatala?

A vizsgálatok nem csak a december hónapban a figyelem középpontjába került díj- és költségmódosításokra terjednek ki, hanem hosszabb időszakot fognak át. A vizsgálatok lefolytatásának időszükséglete számos tényezőtől függ, ezért a vizsgálatok befejezésének időpontjára vonatkozóan korai lenne dátumot meghatározni. A vizsgálatok eredményeképpen meghozott döntéseket - a jogerőre emelkedést követően - a jegybank az MNB törvény 53.§ (1) bekezdéseiben foglaltak szerinti tartalommal a honlapján közzéteszi. Érzékelhető, hogy az ügyek a közvélemény széles körét érintik és érdeklik, ezt az MNB a sajtótevékenység során is figyelembe veszi.

20. Hogyan tudják az MNB vizsgálatai során megállapítani, hogy ha egy bank költséget, díjat emel, vagy kedvezőtlenül változtat azok számítási módján, azt a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőség miatt tette-e, vagy más okból?

A bankok által a szerződések módosításáról közzétett hirdetményekben szerepeltetni kell, milyen okból történik a költségek, díjak megemelése. A megjelölt okokat alátámasztó dokumentumokat - amelyek üzleti titkot tartalmaznak - az MNB-nek jogában áll bekérni, az abban foglaltakat megvizsgálni, elemezni. Ezen túl, a tényállás teljes körű tisztázásához további eszközök is az MNB rendelkezésére állnak (nyilatkoztatás, tendenciák vizsgálata, helyszíni vizsgálat elvégzése, stb.).

21. Van-e és ha igen, hol található a MNB-nek összehasonlító vagy keresőprogramja, amelyen megtalálhatók a bankok, takarékszövetkezetek, fióktelepek számlakondíciói?

Az MNB honlapján található Bankszámlaválasztó program segítségével hasonlíthatók össze a számlacsomagok. A program a hitelintézetek kötelező adatszolgáltatásán alapul, és mindig az aktuálisan forgalmazott számlatermékeket tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy a kedvezmény fogyasztónként eltérő számlára vonatkozhat, a Program a kedvezmény nélküli kondíciókat tartalmazza. A fogyasztó azon bankszámlacsomag esetében, amelyre nyilatkozatot tett, levonhatja a kedvezményt.

Kapcsolódó hivatkozások