2024. szeptember 3.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei a németországi villámáradásoktól, a szlovéniai özönvízszerű esőzéseken át a Földközi-tengeren átívelő hőhullámokig és erdőtüzekig láttatták, hogy egyetlen régió sem tudhatja magát biztonságban a változó éghajlat káros hatásaitól. A közelmúltbeli természeti katasztrófák nem elszigetelt események, hanem egy új éghajlati valóság velejárói.
1980 óta Európa a globális átlaghoz mérten kétszer gyorsabb felmelegedést tapasztal, ráadásul a kontinens időjárási mintázatai egyre kiszámíthatatlanabbak és hevesebbek. Ez a rendszertelen éghajlat nemcsak épített környezetünkre és termőföldjeinkre van hatással, hanem gazdaságunkra és mindannyiunk egészségére is.
Az elmúlt négy évtized folyamán a szélsőséges időjárási események gyakorisága világszerte háromszorosára nőtt, és csak a 2023-es évre vonatkozóan 270 milliárd eurós gazdasági veszteséget eredményezett. Határozott fellépés hiányában a pályagörbe még több zavart és még nagyobb veszteségeket jelez előre a jövőre vonatkozóan.
Számos szakpolitikai terület tudására van szükség ahhoz, hogy megtaláljuk a válaszokat az éghajlatváltozás mérséklésére és a hatásaihoz való alkalmazkodásra. Ebből kifolyólag az EIOPA örömmel fogadja az Európai Bizottság által összehívott Climate Resilience Dialogue (Éghajlatváltozás Hatásairól Folytatott Párbeszéd) új jelentését. Ez az interdiszciplináris jelentés, amely a széles tudásbázissal rendelkező érdekelt felek meglátásaira épül, szorosan illeszkedik az EIOPA saját fenntartható pénzügyi prioritásaihoz.
A biztosítások erejének hasznosítása
A biztosítás fontos szerepet játszik a katasztrófák negatív makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és fiskális következményeinek enyhítésében. A biztosítók befektetési ereje, kockázatvállalási hajlandósága és kockázatértékelési készsége új finanszírozást, szükséges védelmet és gyakorlati útmutatást nyújthat az éghajlati kockázatok kezelését illetően. Katasztrófa esetén a biztosítás korlátozza a veszteségeket, és segít a gazdaságok gyorsabb és széleskörűbb talpra állásában, ezáltal csökkentve a jelentős fizikai kockázattal szembenéző országokra nehezedő költségvetési nyomást.
Ennek ellenére az EIOPA elemzése azt mutatja, hogy Európában az időjárással és éghajlattal kapcsolatos gazdasági veszteségeknek csak mintegy negyede biztosított. Ez a jelentős védelmi rés káros hatást gyakorol az Európa gazdaságára és polgáraira. A veszteségek előrevetített növekedésével párhuzamosan a biztosítás csökkenő elérhetősége, valamint a biztosítás drágulása csak szélesítik a biztosítási védelmi rést, növelve a gazdasági költségeket, a rendszerszintű kockázatokat és a kormányokra nehezedő fiskális nyomást.
A biztosítási költségek tehermegosztás általi csökkentése
A Climate Resilience Dialogue jelentése megállapítja, hogy aktívan fel kell tárni az új, köz- és magánszféra között létrejövő együttműködési rendszerekben rejlő lehetőségeket, uniós vagy nemzeti szinten. Az EIOPA támogatja az ilyen partnerségeket, mivel elősegíthetik a kockázatmegelőzést és az alkalmazkodást, ex ante csökkenthetik a kockázatátruházás költségeit, és ösztönözhetik a biztosítás iránti keresletet és kínálatot.
Az EKB-val a természeti katasztrófák biztosítási hiányosságainak orvoslására irányuló szakpolitikai lehetőségek meghatározásában közösen végzett korábbi munkájára építve az EIOPA konkrét ajánlásokon dolgozik a köz- és magánszféra között létrejövő kezdeményezések kulcstényezőire vonatkozóan, amelyek javíthatnak a biztosítás megfizethetőségén és csökkenthetik a nemzeti kormányok terheit. A már létrejött köz- és magánszféra közötti rendszerekre vonatkozó EIOPA-elemzés megalapozhatja egy lehetséges uniós szintű megoldás kidolgozását, illetve lendületet is adhat annak.
A jelentés céljainak – azaz a kockázatazonosítás javítása, a kockázati tudatosság növelése, valamint az alkalmazkodás és a megelőzés ösztönzésének – elérése végett az EIOPA értékesnek tartja a biztosítási ágazat, a szabályozók, a felügyeletek és a kormányok közötti szorosabb együttműködést.
A kockázatértékelés adat- és tudásmegosztás általi javítása
Az EIOPA a katasztrófamodellezés és katasztrófa adatok kiválósági központjává nőtte ki magát: értékes, nyílt hozzáférésű eszközöket biztosít a felügyeleteknek és a biztosítóknak az éghajlati kockázatok precízebb mérésére és értékelésére. Az EIOPA biztosítási védelmi hiányosságokról szóló jelzőrendszere rálátást nyújt az egyes EU-tagállamok többféle, az árvíztől a futótűzig terjedő veszélynek való kitettségére.
A Climate Resilience Dialogue hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EIOPA nemzeti és uniós szinten továbbra is mérje a biztosítási védelmi hiányosságokat, hogy jobban megértse és kezelje a kontinensen létrejövő védelmi hiányosságokat a jövőben.
A hatékony kockázatértékeléshez szükséges adatokhoz való hozzáférés javítása érdekében az uniós hatóságok a tagállamokkal és a biztosítási piaci szereplőkkel együttműködve esetleg fontolóra vehetik egy uniós szintű, nyilvánosan elérhető, természeti katasztrófákkal foglalkozó adatközpont létrehozását. A jelentés különösképpen kihangsúlyozza, hogy az EIOPA-nak fontolóra kell vennie a természeti katasztrófákat illető biztosítási veszteségekre és kitettségre vonatkozó adatok gyűjtését és azok nyilvánossá tételét.
A kockázattudatosság növelése – kockázatcsökkentés a fogyasztók bevonásával együtt
Annak megértése, hogy a fogyasztók hogyan kezelik a kockázatokat, ugyanolyan fontos, mint maguknak a kockázatoknak a megértése. A viselkedéstudományból származó ismeretek felhasználásával az EIOPA olyan megoldásokat dolgozott ki és tesztelt, amelyek ösztönzőleg hatnak a természeti katasztrófák elleni biztosítás szélesebb körű elterjedésére. Ezek közé tartozik az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése a tanításra alkalmas pillanatokban, a szabványos és összehasonlítható biztosítási termékek népszerűsítése, valamint olyan kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtására ösztönzőleg ható dolgok, mint a díjkedvezmények felkínálása. Az ilyen kezdeményezések növelhetik a biztosítások elterjedését és fokozhatják a társadalom ellenállóképességét az éghajlattal összefüggő katasztrófákkal szemben.
Bár az éghajlattal kapcsolatos biztosítások növekvő elterjedése segít a háztartások és a vállalkozások ellenállóbbá tételében, nem csökkenti az általános kockázatot, amely veszélybe sodorhatja a biztosítási termékek megfizethetőségét, végső soron pedig azok elérhetőségét. Az EIOPA kidolgozta a „természeti csapások elleni biztosítás” (impact underwriting) koncepcióját, amely a biztosítási területen a sikeres klímastratégia kulcsfontosságú alkotóeleme. A természeti csapások elleni biztosítás azt jelenti, hogy a biztosítók motiválják ügyfeleiket kockázati kitettségük csökkentésére. Például azok az ingatlantulajdonosok, akik viharálló tetőcserepet vagy árvízálló ajtókat szerelnek be, jutalomként kedvezményt kaphatnak lakásbiztosításukból. Egy ilyen megközelítés kölcsönösen előnyös eredményekhez vezethet mind a fogyasztók, mind a biztosítók számára.
Végső soron proaktívabb intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy bizonyos régiók biztosíthatóak maradjanak. Olyan területeken, ahol a magánbiztosítók már nem tudnak ésszerű áron fedezetet nyújtani, szükség lehet a meglévő építkezési szabályzatok felülvizsgálatára. Nem szabad visszariadnunk attól, hogy a jelenlegi ismereteket és a legújabb tudományos adatokat felhasználjuk annak felmérésére, hogy hol és hogyan biztonságos otthont építeni, valamint arra, hogy hol nem lehetséges ez. Az EIOPA örömmel fogadná a fokozatos, őszinte és építő párbeszédet erről a fontos témáról.
A keresletoldali nézőpontot és a természeti csapások elleni biztosítást egyesítve az EIOPA olyan gyakorlati eszköz tervezetét dolgozza ki, amely elmélyíti a kockázati tudatosságot, valamint javítja a társadalom és az ipar ismeretét a releváns megelőző intézkedéseket illetően, a biztosítási veszteségek csökkentése és a biztosítási fedezet igénybevételének támogatása érdekében.
A Climate Resilience Dialogue végső jelentését itt olvashatja el