A „Fit-For-55” éghajlati stresszteszt szerint az átmeneti kockázat veszteségei önmagukban valószínűleg nem veszélyeztetik az EU pénzügyi stabilitását

2024. november 19.

Az európai felügyeleti hatóságok (EBA, EIOPA és ESMA – az ESA-k) az Európai Központi Bankkal (EKB) közösen közzétették a „Fit-For-55” egyszeri éghajlati forgatókönyv-elemzés eredményeit. A vizsgált forgatókönyvek szerint az átállási kockázatok önmagukban valószínűleg nem veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást. Ha azonban az átállási kockázatok makrogazdasági sokkokkal párosulnak, növelhetik a pénzügyi intézmények veszteségeit, és zavarokhoz vezethetnek. Mindez egyrészt összehangolt politikai megközelítést tesz szükségessé a zöld átmenet finanszírozására, másrészt azt, hogy a pénzügyi intézmények átfogóan és időben integrálják az éghajlati kockázatokat a kockázatkezelésükbe.

Célok

Az Európai Bizottság felkérte az ESA-kat és az EKB-t, hogy értékeljék a „Fit-for-55” csomag végrehajtását magában foglaló három átmeneti forgatókönyvnek az EU bank-, befektetési alap-, foglalkoztatói nyugdíjalap- és biztosítási szektoraira gyakorolt hatását, valamint a pénzügyi rendszer tekintetében jelentkező esetleges fertőzési és felerősítő hatásokat. Az Európai Unió „Fit-for-55” csomagjának célja a beruházások és az innováció ösztönzése a zöld gazdaságra való áttérés során, és kulcsszerepet játszik az EU azon célkitűzésében, hogy 2030-ra 55%-os emissziócsökkentést érjen el, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon. A csomag célja, hogy összhangba hozza az uniós jogszabályokat ezekkel a célokkal egy sor olyan szakpolitika alkalmazásával, amelyek magukban foglalják többek között az uniós emissziókereskedelmi rendszert, a szén-dioxid-kibocsátási határértékek kiigazítási mechanizmusát, az ágazatspecifikus kibocsátási célokat, valamint az megújuló energiáról és az energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálatát. 

Forgatókönyvek és módszertan

A klíma-stressztesztet az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) által az EKB támogatásával kidolgozott három forgatókönyv alapján végezték el. A forgatókönyvek az átmeneti kockázatokat és a makrogazdasági tényezőket is figyelembe veszik, azzal a feltételezéssel, hogy a „Fit-for-55” csomagot a tervek szerint hajtják végre.

• Az alapforgatókönyv szerint a „Fit-for-55” csomagot olyan gazdasági környezetben hajtják végre, amely tükrözi a Központi Bankok Európai Rendszerének 2023. júniusi előrejelzéseit, ugyanakkor figyelembe véve a zöld átállással kapcsolatos további költségeket.
• Az első kedvezőtlen forgatókönyv szerint az átmeneti kockázatok ún. „Run-on-Brown” sokk formájában jelentkeznek, amikor a befektetők szabadulnak a szén-dioxid-intenzív vállalatok eszközeitől. Ez akadályozza a zöld átmenetet, mivel a „barna” cégek nem rendelkeznek a tevékenységük zöldítéséhez szükséges finanszírozással.
• A második kedvezőtlen forgatókönyv szerint a „Run-on-Brown” sokkokat más standard makro-pénzügyi stressztényezők felerősítik.

A forgatókönyvek egyes pénzügyi szektorokra gyakorolt hatásának (az úgynevezett „első körös hatások”) mérésére, valamint a pénzügyi rendszerre gyakorolt lehetséges fertőzési és felerősítő hatások (az úgynevezett „második körös hatások”) felmérésére az ESA-k és az EKB „top-down” megközelítésű modelleket használtak. A becslések granuláris adatokra támaszkodva készültek, és nyolcéves (2022-től 2030-ig terjedő) időhorizontot vesznek figyelembe. Az ESA-k és az EKB modelljei a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekre, részvényekre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (beleértve az államkötvényeket) és egy 110 bankból, 2331 biztosítóból, 629 foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltató intézményből (IORP) és mintegy 22000 uniós székhelyű alapból álló minta pénzügyi pozícióira terjednek ki.

Eredmények

A gyakorlat eredményei azt mutatják, hogy a „Run-on-Brown” forgatókönyvből eredő becsült veszteségek korlátozott hatást gyakorolnak az EU pénzügyi rendszerére. A nyolcéves időtávlatban az összes első körös veszteség a kiindulási pont szerinti kitettségek 5,2% és 6,7%-a között helyezkedik el minden ágazatban. A második körös veszteségek főként a befektetési alapoknál jelentkeznek, és a kiinduló kitettség 11,2%-át teszik ki.

A kedvezőtlen makro-pénzügyi fejlemények és az átmeneti kockázati tényezők kölcsönhatása fennakadást idézhet elő a kialakuló átmenetben, és jelentősen növelheti a pénzügyi intézmények veszteségeit, ezáltal rontva finanszírozási képességüket. Ez a második kedvezőtlen forgatókönyvben kerül értékelésre, ahol a „Run-on-Brown” sokkok kedvezőtlen makrogazdasági feltételekkel társulnak. Ebben a forgatókönyvben a bankok, biztosítók, foglalkoztatóinyugdíj-alapok és befektetési alapok által elkönyvelt első körös veszteségek 10,9% és 21,5% között mozognak, az ágazattól függően. Bár komoly nagyságrendűek, e veszteségeknek a pénzügyi intézmények tőkéjére gyakorolt hatását várhatóan olyan tényezők enyhítik, mint a bankok bevételei, a biztosítók és a foglalkoztatóinyugdíj-alapok forrásai, valamint a befektetési alapok készpénzállományai, amelyeket az értékelés nem vett figyelembe.

A gyakorlat eredményeinek összefoglalása

Az eredmények nagyfokú bizonytalanságot hordoznak magukban, tekintettel a módszertani megközelítések újszerűségére és az adatokkal kapcsolatos kihívásokra.

Ez a gyakorlat az uniós intézmények és a felügyeleti hatóságok közötti gyümölcsöző együttműködés eredménye, és kézzelfogható lehetőséget biztosított az éghajlati kockázatok közös nézőpontból történő értékelésére, amely összehangolja a módszertanokat és az elemzési eszközöket, miközben hasznosítja az ágazatspecifikus tapasztalatokat. Az eredmények segíthetnek a politikai döntéshozóknak olyan szakpolitikai intézkedések kidolgozásában, amelyek elegendő pénzügyi forrást biztosítanak a reálgazdaság számára a zöld átmenet előmozdításához, miközben mérséklik a pénzügyi rendszeren belüli kockázatokat.

Az ESA-k angol nyelvű közleménye az ESMA honlapján