2025. január 20.

  • A 2025-ös EU-szintű stresszteszt hároméves időhorizonton, 2025-től 2027-ig méri fel az uniós bankok eredménytermelő képességét egy alapeseti és egy stresszforgatókönyv mellett.
  • A stresszpálya a geopolitikai feszültségek súlyosbodását feltételezi, amely a GDP 6.3%-os kumulatív csökkenéséhez vezet. A kedvezőtlen forgatókönyv kalibrációja biztosítja, hogy az EU összes tagállamára vonatkozóan súlyos makrogazdasági és pénzügyi sokkok adódjanak, valamint reprezentálja a sokkok gazdasági szektorok szerinti bontását bruttó hozzáadott érték alapján.
  • A gyakorlaton résztvevő 64 bank az EU és Norvégia bankrendszere teljes eszközállományának 75%-át fedi le.

Az Európai Bankhatóság (EBA) elindította 2025-ös EU-szintű stressztesztjét, valamint közzétette a makrogazdasági forgatókönyveket. Az idei gyakorlat értékes információkat nyújthat az európai bankszektor ellenállóképességének értékeléséhez a jelenlegi bizonytalan és változó makrogazdasági környezetben. A stresszforgatókönyv a geopolitikai feszültségek súlyosbodásán keresztül kiterjedt, negatív és tartós kereskedelmi és bizalmi sokkokat feltételez, amelyek kedvezőtlenül hatnak a magánfogyasztásra és -beruházásra mind belföldön, mind globálisan. A stresszpálya súlyossága tükrözi a stresszteszt célját, amely az európai bankrendszer ellenállóképességének felmérése súlyosan romló makrogazdasági környezetben. A gyakorlat eredményeit az EBA várhatóan 2025 augusztus elején teszi közzé.

A gyakorlat célja

A stresszteszt az Európai Unióban működő bankok tőkehelyzetét értékeli egy hároméves (2025-2027) hipotetikus makroökonómia stresszpálya mellett. A stresszteszt céljai a következők:

  • felmérni és összemérni az Európai Unió bankjainak általános értelemben vett ellenállóképességét a releváns gazdasági sokkok összefüggésében;
  • felmérni, hogy a bankok tőkehelyzete lehetővé teszi-e a reálgazdaság támogatását gazdasági stresszhelyzet esetén;
  • a piaci fegyelem előmozdítása azáltal, hogy átlátható módon hoznak nyilvánosságra konzisztens, részletes és összehasonlítható egyedi banki adatokat;
  • hozzájárulni az illetékes felügyeleti hatóságok által lefolytatott felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamathoz (Supervisory Review and Evaluation Process – SREP).

Az EU-szintű stressztesztet egy 64 bankból álló mintán végzik – melyből 51 intézmény tagja az egységes felügyeleti mechanizmusnak (Single Supervisory Mechanism – SSM) – ezáltal lefedve az EU és Norvégia bankrendszere teljes eszközállományának 75%-át.

A stresszforgatókönyvek kulcselemei

A stresszforgatókönyv kalibrációja valamennyi uniós ország esetében jelentős súlyosságú makrogazdasági és pénzügyi sokkokat feltételez. A geopolitikai feszültségek (hipotetikus) súlyos eszkalációja a befelé forduló kereskedelempolitikák révén az energia- és nyersanyagárak emelkedését, a globális ellátási láncok széttöredezését, valamint a magánfogyasztás és -beruházás visszaesését idézi elő, végső soron pedig világgazdasági recessziót okoz.

A gazdasági kilátások tartós romlása az EU kumulatív GDP-jének 6,3%-os visszaesésével jár együtt a 2025-2027-es időszakra vonatkozóan. A stresszpálya előrejelzési horizontjának végén az EU átlagos munkanélküliségi rátája 6,1 százalékponttal magasabb az alapeseti forgatókönyvhöz képest. Az infláció 2025-ben 5,0%-ra, majd 2026-ban 3,5%-ra ugrik, mielőtt 1,9%-ra mérséklődne 2027-ben.

A 2023-as EU szintű stresszteszthez hasonlóan, az idei forgatókönyv is tartalmaz bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added – GVA) pályát 16 gazdasági szektorra vonatkozóan. Ez a megbontás elősegíti a bankok üzleti modelljéhez és ágazati kitettségeihez kapcsolódó kockázatok értékelését.

Dokumentumok