2025. január 15.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közzétette a 2024-es fogyasztói trendekről szóló jelentését, amely bemutatja a fogyasztók biztosítási és nyugdíjtermékekkel kapcsolatos tapasztalatainak főbb tendenciáit. A jelentés négy kiemelt területet jár körül: a digitalizáció szerepét a biztosítási és nyugdíjágazat alakításában, a mesterséges intelligencia átalakító erejét a biztosításban, a fogyasztók kiegészítő nyugellátásra való hajlandóságát a növekvő nyugdíjrendszerbeli kihívások fényében, valamint a biztosítási és nyugdíjtermékek valós vagy érzékelt ár-érték arányát. A jelentés megállapításait különböző adatforrások erősítik meg, többek között az EIOPA Eurobarométer-felmérésének eredményei.
A jelentés azt is vizsgálja, hogy az EU polgárai milyen mértékben döntenek a kiegészítő nyugdíjak mellett, mivel a nyugdíjrendszerbeli kihívások várhatóan tovább fognak nőni. Az EIOPA Eurobarométer-felmérése szerint az EU fogyasztóinak csupán 42%-a bízik abban, hogy nyugdíjas korában elegendő pénz áll majd rendelkezésére a kényelmes megélhetéshez. A kiegészítő nyugdíjak segíthetnének áthidalni ezt a kihívást, az ebben való részvétel azonban továbbra is alacsony, különösen a nők körében. A felmérés rámutat arra, hogy az EU-ban élő fogyasztóknak csupán 20%-a tagja foglalkoztatói nyugdíjrendszernek, és csak 18%-uk rendelkezik magánnyugdíjpénztári termékkel. A pénzügyi források hiánya, a magas költségek és egyes termékek bonyolultnak vélt szerkezete magyarázzák leginkább az egyéni nyugdíjtermékek alacsony elterjedtségét.
A jelentés rámutat arra, hogy a fogyasztók egyre gyakrabban használnak digitális eszközöket a biztosítási és nyugdíjtermékek igénybevétele során, amelyek lehetővé teszik az ajánlatok könnyebb összehasonlítását, az igények gyorsabb kezelését és a jövőbeli nyugdíjjogosultságok előrejelzését. A digitalizációból azonban nem minden fogyasztó részesül egyformán. Bár a digitalizáció előnyökkel jár, olyan kockázatokat is rejt magában, mint a digitális kirekesztés és a félretájékoztatás. Bizonyos fogyasztóknak a digitálisan elérhetőnél részletesebb tanácsadásra is szükségük lehet.
A digitalizáció témájában a jelentés a következőket tartalmazza:
- Elemzi a nyugdíjalapok irányításával kapcsolatos tendenciákat, mivel a jó irányítás a tagok és a kedvezményezettek számára a jó eredmények biztosításának kulcsfontosságú tényezője, és az EU egészében véve bevált gyakorlatok figyelhetők meg. A legtöbb nemzeti felügyeleti hatóság (NCA) jó irányítási gyakorlatot figyelt meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknél. Ezen túlmenően a járulékalapú rendszerekre való áttérés és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által alkalmazott digitális eszközök integrálása részben hozzájárult a korszerűbb irányítási keretrendszerek végrehajtásához, mivel a tagokat és a kedvezményezetteket érintő megnövekedett kockázatokat megfelelően kezelni kell.
- A jelentés a biztosítási szektorral kapcsolatban azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia-alapú eszközök fokozott biztosítók általi használata hogyan alakítja át magát az ágazatot. Az uniós fogyasztók közel fele és a jelentésben szereplő nemzeti felügyeleti hatóságok fele jelezte, hogy az automatizált eszközök használata révén gyorsabbá és könnyebben áttekinthetővé vált a kárigények feldolgozása. Árképzési célokra történő alkalmazásakor, az MI-alapú eszközök a beszámolók szerint esetenként segítik a költségek csökkentését és a biztosíthatóság javítását. Az MI-alapú megoldások ugyanakkor hátrányokat is hordoznak, többek között a fogyasztók egyedi körülményeinek korlátozott figyelembevételét, valamint az árképzési, kockázatvállalási és kárrendezési folyamatok túlzott egységesítését. A jelentés hangsúlyozza az adatvédelmi, biztonsági és etikai megfontolások fontosságát is az MI-megoldások biztosítási ágazatban való alkalmazásakor.
Jóllehet egyértelmű javulás figyelhető meg, a jelentés szerint továbbra is fennállnak kockázatok az ár-érték viszonylatában, különösen egyes befektetési egységekhez kötött és hibrid biztosítási termékek esetében. A nemzeti felügyeleti hatóságok Európa-szerte felügyeleti intézkedéseket hajtottak végre az ár-érték arányossági problémák kezelésére ebben a piaci szegmensben, válaszul az ilyen termékek magas jutalékával, nagyfokú összetettségével és időnként gyenge teljesítményével kapcsolatos problémákra. Adataink azt mutatják, hogy a fogyasztók általában úgy érzik, hogy az általuk vásárolt termékek jó ár-érték arányt kínálnak. A biztosítási alapú befektetési termékek esetében azonban az európaiak negyede úgy véli, hogy ezek a termékek nem képviselnek megfelelő értéket.
Az EIOPA 2024-es fogyasztói trendekről szóló jelentése további fejleményeket emel ki az uniós biztosítási és nyugdíjszektoron belül:
- A befektetési és a nem-életbiztosítási termékek iránti kereslet 2023 és 2024 között enyhén csökkent, részben az európai háztartások nehéz pénzügyi helyzete és az infláció által okozott magasabb költségek miatt.
- A fogyasztók egyre nagyobb hányada tervezi fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező biztosítási és nyugdíjtermékek vásárlását (2024-ben 16%, szemben a 2023-as 13%-kal). Tekintettel a zöldrefestés kockázatára, fontos a felügyeleti tevékenység folytatása és a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok biztosítása.
- A határon átnyúló biztosítási termékek értékesítése a digitalizáció hatására továbbra is mérsékelten növekszik. Míg egyes fogyasztók szerint jobb ár-érték arányú termékekhez jutnak hozzá, mások kevéssé bíznak egy másik országból értékesített biztosítási termékekben. Ezt az akadályt súlyosbíthatják a határon átnyúló felügyelet előtt álló jelenlegi kihívások.
Petra Hielkema, az EIOPA elnöke szerint: „A döntéshozók, a szabályozó hatóságok és az ágazat az elmúlt években arra törekedtek, hogy az ügyfelek értékes, jól megtervezett és megfelelő biztosítási és nyugdíjbiztosítási termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak. Kezdünk javulást látni a szükséges területeken; azonban továbbra is vannak aggályok, és ezek kezelése még fontosabbá vált a megtakarítási és befektetési unió felé való elmozdulásra irányuló erőfeszítések fényében.”