2025. január 30.
A 2023-ban és 2024-ben elvégzett átfogó újraértékelést követően az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) a természeti katasztrófakockázatok elszámolási módjának frissítését javasolja a biztosítók standard formula-számításaiban. Az új tudományos meglátásokra, a legfrissebb éghajlatról szóló adatokra és a fejlett kockázati modellezésre támaszkodva az EIOPA azt javasolja, hogy bizonyos régiókra vonatkozóan módosítsák a standard formula szerinti kockázati tényezőket az olyan veszélyeket illetően, mint az árvíz, jégeső, földrengés és szélvihar, úgy, hogy közben bővítésre kerül a figyelembe vett országok száma.
Az éghajlatváltozás miatt a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események száma világszerte nő, ahogy az ezekhez köthető veszteségek is. A szerződők folyamatos védelmének, valamint az EU biztosítási piaca általános stabilitásának biztosítása érdekében a kiszámíthatatlan és károsabb időjárási mintázatok közepette fontos, hogy a biztosítók természeti katasztrófa (natcat) biztosítási kockázatára vonatkozó tőkekövetelményei megfelelően tükrözzék a natcat események hatását.
A standard formula kockázati súlyozásának legutóbbi, 2018-as aktualizálása óta elérhetővé vált új meglátásokat, adathalmazokat és modelleket figyelembe véve az EIOPA felülvizsgálta a már meglévő parmétereket és 24 régióra vonatkozásában most új tényezőket javasol, olyan természeti kockázatokat illetően, mint az árvíz, szélvihar, jégeső, földrengés vagy a talajsüllyedés.
Az új tényezők összegzése
Az újraértékelés legnagyobb mértékben az árvízkockázat frissítését jelenti, melynek esetében az éghajlatváltozás hatása egyértelmű volt az elmúlt években. Három ország árvízkockázati tényezőit újrakalibrálták, hogy jobban megfeleljen azoknak a kockázatoknak, amelyekkel szembesülnek az ezen régiókban tevékenységet végző biztosítók. Miután úgy találták, hogy kitettségük jelentős, hét további ország beillesztését javasolják a standard formula árvízkockázati képletbe – beleértve Írországot, Luxemburgot és Norvégiát.
Hasonlóképp, több régió – beleértve Izlandot és Franciaország egyes tengerentúli területeit – szélviharkockázati tényezőinek növelése indokolt, miközben Németország, Belgium és Luxemburg esetében a jégesőkockázati tényező növelése szükséges. A földcsuszamlás, illetve talajsüllyedési kockázatot növelni kell Franciaország esetében, míg Belgium ezen kockázat esetében a standard formula kalibrációba indokolt újonnan bekerülnie.
Egyéb veszélyek figyelemmel kísérése
A már lefedett öt kockázati tényezőn felül az EIOPA közelről figyelemmel kíséri az új veszélyeket, hogy szükség esetén azokat bevonják a standard formulába. Ahogy egyes veszélyek gyakorisága és intenzitása változik az éghajlatváltozásból kifolyólag, a jövőben relevánsabbá válhatnak az EU biztosítási szektora számára. Ebből kifolyólag az EIOPA jelenleg elemzi, hogy az olyan természeti kockázatok mint az erdőtűz, a part menti áradások vagy az aszály kellően jelentősek-e ahhoz, hogy azokat bevonják a standard formula kalibrációba.
Következő lépések
Az EIOPA a fenti javaslatokat benyújtotta az Európai Bizottság részére. Az Európai Bizottság fontolóra veszi az EIOPA tanácsait a releváns standard formula paramétereinek lehetséges (re)kalibrációjára vonatkozóan.
Háttér
A felülvizsgált Szolvencia II irányelv felhatalmazza az EIOPA-t arra, hogy legalább ötévente újraértékelje és jelentős eltérések esetében újrakalibrálja a természeti katasztrófakockázati paramétereket. Erre tekintettel az EIOPA rendszeresen újrakalibrálja ezeket a kockázatokat, a legfrissebb adatok és tudományos bizonyítékok felhasználásával. Az EIOPA a véleményben foglalt javaslatokról a végleges EIOPA-vélemény kiadása előtt nyilvános konzultációt tartott. A nyilvános konzultációra vonatkozó információ itt tekinthető meg.
Az újraértékelés része az EIOPA tágabb értelemben vett, természeti katasztrófákkal kapcsolatos munkájának, amely többek között magába foglalja a biztosítók fizikai klímaváltozásnak való kitettségének elemzését, az EIOPA természeti katasztrófákkal kapcsolatos biztosítási védelmi rés jelzőrendszerét, valamint az Európa védelmi hiányosságainak csökkentésére irányuló biztosítás-alapú megoldások elemzését.