Felhívás a pénzügyi intézmények és a pénzpiaci alkuszok számára a közvetítői kapcsolatok és a közvetítői alvállalkozók vonatkozásában

A 2013. december 31. napjáig hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régiHpt.) 2010. január 1. napjától hatályos rendelkezései új szabályokat vezettek be a régi Hpt.-be a pénzügyi szolgáltatásokat közvetítőkre vonatkozóan[i].

A 2014. január 1. napjától hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény változatlanul hagyta a közvetítőkre vonatkozó jogszabályokat, azzal, hogy az MNB-nek, a piacnak, illetve a fogyasztóknak megbízható és átfogó képet kell kapniuk a közvetítői láncról, a közvetítői lánc csúcsán álló megbízóktól az alájuk tartozó közvetítőkről és közvetítői alvállalkozóikról.

A közvetítők vonatkozásában az MNB-t 2015. július 7. napjától már kizárólag csak naprakész nyilvántartási kötelezettség terheli, amely nyilvántartás alapvető logikája arra épül, hogy az érintett pénzügyi intézmények időben és a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesznek bejelentési kötelezettségeiknek. Az MNB folyamatosan monitorozza a bejelentéseket és e tapasztalatok, valamint a piac egyes szereplőinek jelzései alapján az MNB felhívja az érintett pénzügyi intézmények, illetve pénzügyi alkuszok figyelmét, hogy 2015. augusztus 31. napjáig szíveskedjenek gondoskodni az általuk megbízott közvetítők, közvetítői alvállalkozók adatainak ellenőrzéséről és a szükséges adattisztítások végrehajtásáról az alábbi módon.

Az MNB kéri, hogy az átvizsgált és megtisztított adatokkal kapcsolatban felmerült szükséges adatmódosításokat 2015. szeptember 1-30. napja között szíveskedjenek teljesíteni.

1. Közvetítői alvállalkozók

A régi Hpt. 3. § (10) bekezdése, illetve a hatályos a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 21. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmények kötelezettsége, hogy bejelentsék az MNB részére – az MNB által meghatározott gyakorisággal és módon – az általuk megbízott függő ügynök, többes ügynök, és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét.

1.1. A jogalkotó már 2010. január 1. napjától tiltotta, hogy a közvetítői alvállalkozók a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének teljesítése során ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést kössenek. Ez azt jelenti, hogy közvetítői alvállalkozó alatt nem szerepelhet további közvetítői alvállalkozó.

1.2. Ezt követően 2011. április 30. napjától a jogalkotó az alábbi korlátozást is életbe léptette a közvetítői alvállalkozók vonatkozásában (az un. keresztalkalmazási tilalom): közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki/valamely szervezet közvetítői alvállalkozói státuszban megbízotti jogviszonyt létesít egy közvetítővel, úgy sem arra nincs lehetősége, hogy más, további közvetítővel kössön újabb megbízási szerződést közvetítői alvállalkozóként, sem pedig arra, hogy közvetlenül, pl. függő ügynökként, kiemelt közvetítőként, stb., további megbízási szerződést kössön egy pénzügyi intézménnyel. Erre csak abban az esetben van jogszerű lehetőség, ha a közvetítői alvállalkozói jogviszonyt előzőleg a felek megszüntetik és csak e jogviszony megszűnését, valamint az MNB-hez való bejelentését követően köt a korábbi alvállalkozó megbízási szerződést akár más közvetítővel (közvetítői alvállalkozóként), akár más pénzügyi intézménnyel (közvetítőként).

Az MNB rendelkezésére álló nyilvántartások áttekintését követően az volt megállapítható, hogy a fentebb idézett jogszabályi tilalmak és a 2012 folyamán végrehajtott közvetítői alvállalkozókra vonatkozó adattisztítás ellenére több esetben továbbra is a közvetítői alvállalkozók közvetlen megbízóként több közvetítővel is kapcsolatban állnak. Ez a helyzet – túl azon, hogy sérti a Hpt.-ben előírtakat – az MNB véleménye szerint prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontú aggályokat is felvet, ugyanis a közvetítői lánc csúcsán álló pénzügyi intézményi megbízóknak ebben az esetben nincs rálátásuk a közvetítői alvállalkozók tevékenységére.

Fentiekre való figyelemmel az MNB kéri, hogy a megbízó pénzügyi intézmények, pénzpiaci alkuszok tekintsék át a közvetítői alvállalkozóikat, az ún. keresztalkalmazási tilalomba ütköző bejelentések kapcsán szíveskedjenek egyeztetni és a tilalomba ütköző szerződéses kapcsolatokat megszüntetni, valamint a vonatkozó – jogviszony megszűnésének bejelentésére irányuló – elektronikus bejelentéseket megtenni az MNB irányába az e célra rendszeresített adatlapokon, a KAP rendszeren keresztül.

2. Versengő szolgáltatások feltöltése

Minden pénzpiaci közvetítőnél azonosíthatónak kell lennie a közvetített szolgáltatásnak (Hpt. 6. § (1) bekezdés 120. pont a), b) és c) alpont szerinti versengő szolgáltatás, behajtás-követeléskezelés, egyéb), ezért az MNB kéri, hogy figyelemmel a 2015. július 7. napjától hatályos Hpt. 202. § (1) bekezdés f) pontjára is a pénzpiaci függő ügynökök és a pénzpiaci többes ügynökök esetében a pénzügyi intézmények az e célra rendszeresített adatlapokon[ii], a KAP rendszeren keresztül pontosítsák a korábbi bejelentéseikben foglalt adattartalmat és jelöljék meg a függő ügynökök és a pénzpiaci többes ügynökök által közvetített szolgáltatások típusait[iii], figyelemmel a 3. pontban foglaltakra is.

3. Függő és független közvetítői viszonyok egyértelmű tisztázása

Figyelemmel arra a jogszabályi lehetőségre, hogy egy közvetítő akár egyszerre is lehet függő és független státuszban (pl. a) versengő szolgáltatást közvetít pénzpiaci függő ügynökként egy pénzügyi intézménynek, ugyanakkor pénzpiaci többes ügynökként b) és c) versengő szolgáltatásokat több, nem csoportba tartozó pénzügyi intézménynek) szükséges a függő és független közvetítői viszonyok egyértelmű tisztázása, az esetleges jogszabálysértő  többes megbízási viszonyok megszüntetése.

4. Megszűnt jogviszonyok bejelentése

Az MNB rendelkezésére álló nyilvántartások áttekintését követően az is megállapítható volt, hogy több esetben a megszűnt közvetítői, illetve közvetítői alvállalkozói jogviszonyt a megbízó pénzügyi intézmények nem zárták le, nem jelentették be a jogviszony megszűnését.

Ezért az MNB kéri, hogy

• pénzpiaci függő ügynökök, pénzpiaci többes ügynökök, illetve a közvetítői alvállalkozók esetében az e célra rendszeresített adatlapokon, a KAP rendszeren keresztül,
• kiemelt közvetítők és többes kiemelt közvetítők esetében a Magyar Nemzeti Bank előtti egyes engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárásokban, valamint bejelentéseknél alkalmazandó formanyomtatványokról szóló 40/2014. (X. 29.) MNB rendelet alapján rendszeresített formanyomtatványon[iv] jelentsék be a fennálló szerződések megszüntetésének tényét.

 ***

Felhívjuk a szíves figyelmüket arra, hogy a pénzügyi intézményeknek, illetve pénzpiaci alkuszoknak az ERA-ban van lehetőségük a saját közvetítőik lekérésére és exportálására a Közvetítők lekérdezése szolgáltatásban. Ennek kiválasztása után egyben listázhatóak a saját közvetítők, valamint excel export is készíthető.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra is, hogy az MNB a közvetítők, a közvetítői alvállalkozók igénybe vételével kapcsolatos jogszabályi előírásoknak való megfelelést helyszíni ellenőrzése során számonkéri a megbízó, illetve a közvetítői lánc elején álló intézményeken..

Javasoljuk továbbá, hogy a jövőben, amennyiben a pénzügyi intézmény közvetítői alvállalkozó igénybe vételét engedélyezi a megbízott közvetítőjének, illetve a pénzpiaci alkusz közvetítői alvállalkozót igénybe vesz, a közvetítő a szerződés megkötése előtt a rendelkezésre álló eszközök igénybe vételével (pl. azaz MNB nyilvántartása) győződjön meg arról, hogy a leendő közvetítői alvállalkozó nem szerepel-e már más közvetítő alvállalkozójaként, továbbá nyilatkoztassa az alvállalkozót arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Hpt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott tilalom.

A vonatkozó bejelentések (kijelentések) ellenőrizhetők az MNB honlapján (www.mnb.hu) a Piaci szereplők[v] és a Közvetítők keresése[vi] menüpontokban (a honlap frissülési ideje egy nap).

Ugyancsak javasoljuk, hogy az intézmények fordítsanak folyamatosan kiemelt figyelmet a közvetítőkkel kapcsolatos elektronikus bejelentések tartalmára, különös tekintettel az adott közvetítő típusának és státuszának megjelölésére (pl. nem lehet egy bejelentési kötelezettséggel érintett társaság, vagy egyéni vállalkozó típusa többes ügynök, státusza pedig közvetítői alvállalkozó, mert a két fogalom kizárja egymást). Így érhető el, hogy a piac, a fogyasztók megbízható és átfogó képet kapjanak közvetítői jogviszonyokról, a közvetítői láncról.