Tájékoztatás a kollektív befektetési formák – értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam-csereügyletekkel kapcsolatos – tájékoztatási kötelezettségeiről

Tájékoztatás az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kollektív befektetési formák tájékoztatási kötelezettségeivel kapcsolatos alkalmazásáról

I. Az ÁÉKBV féléves és éves beszámolójában, valamint az ABA éves beszámolójában 2017. január 13. napját követően nyújtandó információk

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2017. január 13. napjától alkalmazandó 13. cikke a kollektív befektetési vállalkozások átláthatóságának biztosításáról rendelkezik a rendszeres beszámolókban. Ennek keretében az ÁÉKBV-alapkezelőknek, a befektetési társaságként működő ÁÉKBV-knek és az ABAK-oknak tájékoztatniuk kell a befektetőket az értékpapír-finanszírozási ügyletek és a teljeshozam-csereügyletek alkalmazási módjairól a következő módon:

a) az ÁÉKBV-alapkezelőknek és a befektetési társaságokként működő ÁÉKBV-knak a 2009/65/EK irányelv 68. cikkében említett féléves és éves beszámolóban kell közölniük ezeket az információkat;
b) az ABAK-oknak a 2011/61/EU irányelv 22. cikkében említett éves jelentésükben kell közölniük ezeket az információkat.

A Rendelet 3. cikkében található fogalommeghatározások alapján

„értékpapír-finanszírozási ügylet”:

a) repoügylet;
b) értékpapír vagy áru kölcsönbe adása, valamint értékpapír vagy áru kölcsönbe vétele;
c) vétel-eladás ügylet vagy eladás-visszavásárlás ügylet;
d) értékpapírügylethez kapcsolódó hitel.

„teljeshozam-csereügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerinti, olyan származtatott ügylet, amelyben egy szerződő fél egy referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét – ideértve a kamat- és díjbevételeket, az árfolyamváltozásból eredő nyereséget és veszteséget, valamint a hitelveszteségeket – átruházza egy másik szerződő félre.

„repoügylet”: olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, árukat, illetve értékpapírok vagy áruk tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz vagy az árukhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak vagy áruknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat, illetve árukat eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő.

„értékpapír vagy áru kölcsönbe adása” és „értékpapír vagy áru kölcsönbe vétele”: olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat vagy árukat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat, illetve árukat fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat vagy árukat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír vagy áru kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír vagy áru kölcsönbe vételének tekintendő.

„vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back): olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, árukat, illetve értékpapírok vagy áruk tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat, árukat vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat, árukat vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül; e vétel-eladás ügyletre és eladás-visszavásárlás ügyletre a 9. pont értelmében vett repomegállapodás, illetve fordított repomegállapodás nem irányadó.

„értékpapírügylethez kapcsolódó hitel”: olyan ügylet, amelyben egy szerződő fél értékpapírok vásárlásával, eladásával, tartásával, illetve kereskedésével kapcsolatban hitelt nyújt; nem tartoznak ide az egyéb, értékpapír-fedezet mellett nyújtott kölcsönök.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekre és a teljeshozam-csereügyletekre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a Rendelet mellékletének A. részében előírt adatokat, amelyek az alábbiak:

Globális adatok:

• a kölcsönbe adott értékpapírok és áruk értékének a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek nélkül számított teljes kölcsönözhető eszközállományhoz viszonyított aránya;
  
• az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaiban felhasznált eszközök értéke abszolút értékben (a kollektív befektetési forma pénznemében) és a kollektív befektetési forma által kezelt eszközökhöz viszonyított arányuk.

Koncentrációra vonatkozó adatok:

• a tíz legnagyobb biztosítékkibocsátó az összes értékpapír-finanszírozási ügyletre és teljeshozam-csereügyletre vetítve (az egyes kibocsátóktól biztosítékként kapott értékpapírok és áruk mennyiségi lebontása),
  
• a tíz legfontosabb szerződő fél az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusai szerint elkülönítve (a szerződő fél neve és a lezáratlan ügyletek összvolumene).

Összesített ügyleti adatok az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusai szerint elkülönítve, az alábbi kategóriák szerinti bontásban:

• a biztosíték típusa és minősége;
  
• a biztosíték lejárati profilja a következő lejárati sávonkénti bontásban: napon belüli, egy naptól egy hétig terjedő, egy héttől egy hónapig terjedő, egytől három hónapig terjedő, három hónaptól egy évig terjedő, egy éven túli, nyitott lejáratú;
  
• a biztosíték pénzneme;
  
• az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek lejárati profilja a következő lejárati sávonkénti bontásban: napon belüli, egy naptól egy hétig terjedő, egy héttől egy hónapig terjedő, egytől három hónapig terjedő, három hónaptól egy évig terjedő, egy éven túli, nyitott ügyletek;
  
• a szerződő felek letelepedési helye szerinti ország;
  
• kiegyenlítés és elszámolás (például háromoldalú, központi szerződő fél általi, kétoldalú).

A biztosítékok újrafelhasználására vonatkozó adatok:

• a kapott, újrafelhasznált biztosítékoknak a tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott egyéb tájékoztatásban meghatározott maximális összeghez viszonyított aránya;
  
• a kollektív befektetési forma által a készpénzbiztosíték újbóli befektetéséből elért hozam.

A kollektív befektetési forma által értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek keretében kapott biztosítékok letéti őrzése:
A letétkezelők száma és neve, valamint az egyes letétkezelők által őrzött biztosítékeszközök összege.

A kollektív befektetési forma által értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek keretében nyújtott biztosítékok letéti őrzése:
Az elkülönített vagy összevont számlákon, illetve bármely más számlán tartott biztosítékok aránya.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusainak hozamára és költségeire vonatkozó adatok a következő bontásban: a kollektív befektetési formára, a kollektív befektetési forma kezelőjére és a harmadik felekre (pl. a kölcsönnyújtó ügynökre) vonatkozóan, abszolút értékben, valamint az adott típusú értékpapírfinanszírozási ügyletek, illetve teljeshozam-csereügylet teljes hozamának arányában

II. A kollektív befektetési formák tájékoztató dokumentumaira vonatkozó előírások

A Rendelet 14. cikkében foglaltak értelmében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett ÁÉKBV-tájékoztatóban, illetve a 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti, az ABAK-ok által a befektetőknek nyújtandó tájékoztatásban meg kell határozni azokat az értékpapír-finanszírozási ügyleteket és teljeshozam-csereügyleteket, amelyek alkalmazására az ÁÉKBV-alapkezelő, a befektetési társaságként működő ÁÉKBV, illetve az ABAK engedéllyel rendelkezik, és a tájékoztatást adó társaságnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy ezeket az ügyleteket és pénzügyi eszközöket alkalmazza.

A fenti rendelkezés 2016. január 12. napjától alkalmazandó, azzal, hogy 2017. július 13. napjától kell alkalmazni a 2009/65/EK irányelv, illetve a 2011/61/EU irányelv hatálya alá tartozó olyan kollektív befektetési vállalkozások esetében, amelyeket 2016. január 12. előtt alapítottak.

A Rendelet a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett ÁÉKBV-tájékoztatóra utal, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) a 2009/65/EK irányelvben szereplő tájékoztató tartalmi elemeit együttesen az ÁÉKBV tájékoztatójának és kezelési szabályzatának tartalmi elemeiként határozta meg, az MNB álláspontja alapján ÁÉKBV-k esetében azt a kezelési szabályzat Kbftv. 3. mellékletének I. Fejezet X.51. pontjának megfelelő fejezetében célszerű meghatározni.

Nyilvános nyíltvégű és nyilvános zárt végű ABÁ-k esetében szintén a kezelési szabályzat Kbftv. 3. melléklete I. Fejezet X.51. pontjának megfelelő fejezetében, míg zártkörű befektetési alapok esetében a kezelési szabályzat Kbftv. 3. mellékletének II. fejezet XV.65. pontjának megfelelő fejezetében javasolt bemutatni a Rendelet által előírt információkat.

Amennyiben a Rendelet előírásai egy adott befektetési alap vonatkozásában nem értelmezhetőek, mert nem alkalmaz értékpapír-finanszírozási ügyleteket és teljeshozam-csereügyleteket, erről a kezelési szabályzat fent említett pontjaiban nyilatkozni szükséges.

A kezelési szabályzat módosításához a Rendeletben előírtak átvezetése kapcsán a Kbftv. 72. § (4) bekezdésének c) pontja alapján nem szükséges az MNB engedélye, az zártkörű alapok esetében a Kbftv. 73. § (3) bekezdése alapján az MNB felé bejelentendő, míg nyilvános nyíltvégű alapok esetében a Kbftv. 139. § (1) bekezdés f) pontja alapján, továbbá nyilvános zártvégű alapok esetében a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény V. fejezetének vonatkozó, 55. § (1) bekezdése szerint közzététel- és az MNB felé bejelentés-köteles.

A fent említett tájékoztatásnak tartalmaznia kell a Rendelet mellékletének B. szakaszában előírt adatokat, amelyek az alábbiak:

• A kollektív befektetési forma által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása
  
• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok
  
• az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok
  
• az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya
  
• az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya.
  
• A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést).
  
• Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra.
  
• A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására.
  
• Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése.
  
• Annak részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél).
  
• A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése.
  
• Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam-csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is.