1/2017. - Helyes-e az az értelmezés, miszerint ha a befektetési szolgáltató más végrehajtási helyszínhez nem biztosít hozzáférést, abban az esetben a legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtás „konzisztens” módon történő bemutatása teljesíthető azzal, ha a kizárólagos partnertől közvetlenül átvételre kerül az általa alkalmazott, a legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtás bemutatására alkalmas ügyféltájékoztató? Kérjük annak megerősítését, hogy amennyiben közvetlenül és változtatás nélkül átvehető az ügyféltájékoztató, abban az esetben a befektetési szolgáltató nem köteles további követelményeknek megfelelni.
3/2017. - Az utólagos költségkimutatásra vonatkozóan elegendő évente egyszer egy összesített kimutatást készíteni az ügyfél részére a tranzakciók során felmerült valamennyi költségről a MiFID II 24. cikk 4. bekezdés c. pontja második albekezdése, valamint a 2017/565 EU rendelet (MiFID II végrehajtási rendelete) 50. cikk (2) bekezdése és (9) bekezdése alapján?
4/2017. - Az előzetes költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás esetében – beleértve az árrés értéket is – elegendő egy ésszerű becslést közzétenni a 2017/565 EU rendelet (MiFID II végrehajtási rendelete) 50. cikk (8) bekezdés alapján? Az előzetes költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatást elegendő a weboldalon az ügyfelek rendelkezésére bocsátani, amennyiben a 2017/565 EU rendelet (MiFID II végrehajtási rendelete) 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek
5/2017. – Helyes-e az az értelmezés, hogy az FX Forward nem minősül pénzügyi eszköznek és nem tartozik a MiFID II I. melléklete C. szakaszának 4. pontja hatálya alá, amennyiben az 565/2017 EU Rendelet 10. cikk (1) b. pontjában foglaltak teljesülnek vele szemben? Helyes-e az az értelmezés az első kérdéshez kapcsolódóan, hogy az 565/2017 EU Rendelet 10. cikk. (1) b) iii. pontjában foglalt követelmény teljesül, amennyiben a befektetési szolgáltatónak a rendelkezésére áll ügyfélnyilatkozat, melyben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy az ügyleteit azzal a céllal köti, hogy elősegítse azonosítható áruk, szolgáltatások vagy közvetlen befektetés kifizetését? Helyes-e az az értelmezés az első kérdéshez kapcsolódóan, hogy a „kereskedési helyszínen történő kereskedés” követelménye nem általánosságban és globálisan értelmezendő, ezért amennyiben az adott termékkel az adott befektetési vállalkozás nem kereskedési helyszínen kereskedik, abban az esetben a 2017/565 EU Rendelet 10. cikk (1) b) iv. pontban foglaltak (nem kereskednek vele kereskedési helyszínen) teljesülnek?
6/2017.- Elegendő-e kizárólag a csoporton kívüli ügyletkötéseket is végrehajtó csoporttagoknak tájékoztatni a Felügyeletet a szabályozás alóli mentességről, amennyiben a főtevékenységhez képest kiegészítő tevékenységnek minősül a csoport esetén az árupiaci pozícióvállalás?
7/2017.- Helyes-e a Bank azon értelmezése, amely szerint az OTC derivatívák esetében a Bank sem árjegyzőnek, sem egyéb likviditás-szolgáltatónak nem minősül, így a 2017/575 EU Rendelet közzétételre vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a Bankra?
8/2017. - Az áttételes pénzügyi eszköz-pozíciók vagy függő kötelezettséggel járó ügyletek vonatkozásában az egyes eszközök kezdeti értékének 10%-kal történő csökkenéséről szóló, lakossági ügyfeleknek adandó tájékoztatási kötelezettség a derivatívák esetében fennáll-e akkor, ha a derivatívákat nem értékpapír- vagy letéti számlán, hanem egyéb módon (pl.: elektronikus nyilvántartó rendszerben) tartják nyilván?
9/2017. - Az ár méltányosságát minden OTC ügylet esetén vizsgálni szükséges, vagy pedig csak azok az OTC termékek tartoznak a szabályozás hatálya alá, amelyek nincsenek bevezetve semmilyen kereskedési helyszínre sem? Minden egyes OTC ügylet esetén az ügylet megkötését megelőzően egyenként szükséges vizsgálni és dokumentálni az ár méltányosságát vagy pedig lehetséges ezt termékcsoportonként elvégezni?
10/2017. - A 2017/565 EU Rendelet 50. cikk (10) bekezdése értelmében a befektetési vállalkozásnak illusztrációt kell szolgáltatnia ügyfelei számára, amelyben bemutatja a költségek hozamra kifejtett halmozott hatását a befektetési szolgáltatások nyújtása során. Ezt a bekezdést származtatott termékek esetében hogyan kell értelmezni, amelyek esetében a hozam nem értelmezhető?
11/2017. - Helyes-e az az értelmezés, hogy a 2017/565 EU Rendelet 50. cikk (4) bekezdésében szereplő, az ÁÉKBV-re vonatkozó kivétel a magyar szabályozásnak a Kbftv. 130. §-ában szereplő sajátossága miatt az ABA esetén is alkalmazható?
12/2017. - A Bszt. 45. § szerinti megfelelőségi vizsgálatot csak a vételi ügyletekre kell elvégezni vagy az eladási ügyletekre is? A kérdésre adandó válasszal összhangban az un. „excution only” jellegű megbízás csak a vételi ügyleteknél értelmezhető vagy az eladási jellegű ügyleteknél is?
13/2017. - A 2017/575 EU Rendelet szerinti, a végrehajtás minőségére vonatkozó közzétételi kötelezettség csak akkor vonatkozik a Bankra, ha rendszeres internalizáló (SI) valamelyik termékben? Ha nem, akkor pl. az árjegyzői minőség miként határozható meg?
14/2017. - Amennyiben a termék (pl. USA ETF) kibocsátója harmadik országbeli, ahol nem kell neki KID-et készíteni, akkor forgalmazhatjuk-e a terméket a KID rendelkezésre bocsátása nélkül vagy mindenképpen át kell adni valamit az ügyfélnek?
15/2017. - Mikor kell a 2017/576 EU Rendelet által előírt első éves közzétételt teljesíteni? A méltányos ár meghatározásával kapcsolatosan ebben az esetben szükséges-e egy belső eljárást meghatározni?
16/2017. - Mi a megfelelő eljárás abban az esetben, ha van hozzájárulás általánosan a weboldalon keresztüli tájékoztatáshoz (ez a legtöbb szolgáltatónál már MiFID I alatt megtörtént), szükséges-e a PRIIPs Rendelet miatt ismét megkérni?
17/2017. - A 2017/565 EU Rendelet 66. cikk (9) bekezdése értelmében az érintett összes végrehajtási helyszínre vonatkozik a link?
18/2017. - A Bszt. hatálya alá tartozó portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó alapkezelő esetében helytálló-e az az értelmezés, amely szerint az alapkezelő ezen tevékenysége tekintetében nyújtandó utólagos tájékoztatási kötelezett-ségének teljesítésére a Bszt. 68.§ és 69.§-ai, illetve ezen rendelkezések utalószabálya alapján a 2017/565 EU Rendelet 60., 62. és 63. cikkének előírásai alkalmazandóak? Ennek megfelelően jól értelmezzük-e, hogy a 2017/565 EU Rendelet t 50. cikke – kiemelten a (2) bekezdés előírásai és II. melléklet szerinti részletezettségű díj és költség bemutatás – az alapkezelőt portfóliókeze-lési szolgáltatás estén nem terheli?
19/2017. - A 2017/565 EU Rendelet 60.cikk d) pontja alapján „a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása…” mit jelent? Milyen tartalommal kell meghatározni ezen díjakat?
20/2017. - Jól értelmezzük-e, hogy nem minősül pénzügyi eszköznek és nem tartozik a MIFID II 1.melléklet C. szakasz 4.pontja alá azon IRS (Kamat swap) ügylet, amely megfelel a következő feltételnek: amennyiben igazolni tudja az ügyfél, hogy egy meglévő hitel kamatkockázatát szeretné lefedezni egy IRS ügylettel, aminek a cashflowja megegyezik a hitel cashflow-jáéval?
21/2018. - A 2017/565 EU Rendelet 10. cikk (1) b) (iv) pontja értelmében fizetési módnak lehet tekinteni egy OTC piacon kötött EUR/HUF határidős ügyletet – amennyiben a 2017/565 EU Rendelet 10. cikk (1) b) i-iii pontok is teljesülnek –, ha egyébként az EUR/HUF határidős devizakontraktussal (igaz más lejáratra) kereskednek a BÉT-en is?
22/2018. - A MiFID II keretében mi a felügyeleti elvárás azzal kapcsolatban, hogy a befektetési vállalkozásnak az alkalmassági és megfelelési tesztet milyen időközönként kell az ügyfelével ismételten kitöltetnie? A MIFID II szabályozás hatálya alatt is változatlanul irányadó a PSZÁF 3/2013. (II. 7.) számú ajánlásának VII.45. pontja?
23/2018. - Helyes-e az az értelmezés, hogy a Kbftv. hatálya alá tartozó befektetési termékek esetében a kibocsátó által készített KIID dokumentum ügyfél részére történő (forgalmazó általi) átadásával a forgalmazó befektetési vállalkozás a 2017/565 EU Rendelet 48. cikke szerinti pénzügyi eszközökre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, az általa e célt szolgálandóan összeállított, további, külön tájékoztatás nélkül is?
24/2018. - Lehetőség nyílik-e arra, hogy a 2018. január 2-ig hatályos Bszt. 45.§ (3) a) pontja szerint nem komplex pénzügyi eszköznek minősülő, a Kbftv. 4.§ (1) 1. pontja szerinti ABA által forgalomba hozott, a Kbftv. 4.§ (1) 21. pontja szerinti befektetési jegy a 2017/565 EU Rendelet 57. cikkében foglaltak értelmében továbbra is nem komplex pénzügyi eszköznek minősüljön ab-ban az esetben, ha megfelel a Bszt. 2018. január 3-ától hatályos 45. § (3) f) pontjában foglaltaknak?
25/2018. - 1. A hitelintézetek által strukturált betétként, strukturált befektetésként vagy más, hasonló értelmű megtakarítási vagy befektetési termékként kí-nált olyan szerződés, amely alapján - az ügyfél pénzt fizet be a vele szer-ződő bank részére és - az ügyfél által a futamidő végén visszakapott tőke-összeg, a bankot megillető, más pénznemre való átváltási opció gyakor-lása eredményeként a befizetés pénznemére visszaszámítva akár kisebb is lehet a befizetett összegnél (Termék) a MiFID II szabályozás hatálya alá tartozó strukturált betét vagy más pénzügyi eszköz (tőkepiaci termék), esetleg a Hpt. hatálya alá tartozó betét (pénzpiaci termék)? 2. A Termékre az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája terjed ki vagy nem terjed rá ki sem az OBA, sem a BEVA garanciája?