Azon országok, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem vonatkozásában hiányos jogi és intézményi kerettel rendelkeznek, illetve a pénzmozgások ellenőrzése terén nem kielégítő szabályrendszert alkalmaznak, komoly fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerének megfelelő működése szempontjából. A kockázatok hatékony kezelése érdekében a pénzmosásról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt). hatálya alá tartozó szolgáltatóknak a 4. pénzmosás elleni irányelv és az az alapján kiadott magyar szabályozás, valamint a felügyeleti elvárások szerint az alábbi intézkedéseket kell alkalmazniuk.

A Pmt. elvárásai (a 4. pénzmosás elleni irányelv alapján)

  • a szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik – Pmt. 16/A. §,
  • A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt
    • a szolgáltató a következő intézkedéseket köteles alkalmazni: a belső szabályzatában meghatározott további információk rendelkezésre bocsátását kérni (az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra; az üzleti kapcsolatra; az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására; a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira vonatkozóan); az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését vezető jóváhagyásához kötni; valamint az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban végrehajtani;
    • a szolgáltató a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a belső szabályzatában meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése; jelentéstételi kötelezettség bevezetése; vagy a belső szabályzatában meghatározott korlátozások alkalmazása; valamint
    • a hitelintézet és a pénzügyi szolgáltató köteles: a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval létesített levelező kapcsolatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
  • a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések átvétele során a szolgáltató nem jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül (kivéve, ha az a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepe és leányvállalata, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak) – a Pmt. 22. § (4)-(5),
  • továbbá a Pmt. 62. § rendelkezései kitérnek az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatók csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikájára, beleértve azon eseteket, ahol a fióktelep és leányvállalat harmadik országban található.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet (MNB rendelet) elvárásai

  • Az MNB rendelet 12. § c) pontjában meghatározott közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást a szolgáltató akkor végezhet, ha az ügyfél-átvilágításban érintett ügyfél vagy tényleges tulajdonosa nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel – MNB rendelet 16. § (ha nem a KAÜ szolgáltatás igénybevétele, vagy nem elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alkalmazása),

  • A szolgáltató a Pmt.-ben meghatározottakon kívül fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel – MNB rendelet 21. § (1) b),

  • A szolgáltató belső kockázatértékelésének elkészítésekor figyelembe veszi az üzleti tevékenység földrajzi területét. Amennyiben azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi, vagy az ügyfelei jelentős részének származási országa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország – MNB rendelet 28. § f),

  • A szolgáltató szűrést végez a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletekre – MNB Rendelet 36. § (1) e).

  • A Pmt. 16. §-a alapján a szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések magukban foglalják, hogy az üzleti kapcsolat létesítése és az ügyleti megbízás teljesítése a belső szabályzatban meghatározott vezetője jóváhagyásához kötött, illetve a megerősített eljárást alkalmazásának kötelezettségét.”

Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok

EU policy on high-risk third countries | European Commission (europa.eu)

I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki.

 

Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország
1. Afganisztán
2. Barbados
3. Burkina Faso
4. Dél-Afrika
5. Dél-Szudán
6. Egyesült Arab Emírségek  
7. Fülöp-szigetek  
8. Gibraltár
9. Haiti
10. Jamaica
11. Jemen
12. Kamerun
13. Kongó
14. Mali
15. Mianmar/Burma
16. Mozambik
17. Nigéria
18. Panama
19. Szenegál
20. Szíria
21. Tanzánia
22. Trinidad és Tobago
23. Uganda
24. Vanuatu
25. Vietnám

 

II. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF által kidolgozott cselekvési terv végrehajtásához technikai segítségnyújtást igényelnek. Ezek az országok szerepelnek az FATF nyilvános nyilatkozatában.

Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország
1. Irán

 

III. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek, mivel sorozatosan elmulasztották a feltárt hiányosságok kezelését. Ezek az országok szerepelnek az FATF nyilvános nyilatkozatában.

Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország
1. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

Kapcsolódó EU rendeletek