1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kötelesek kísérni, egyszerűsített ügyfél-átvilágításba tartozó ügyfélnél a Pmt. 12. § (1) bekezdésében szereplők alkalmazandók-e, vagy helyette a Pmt. 15. § (1) bekezdésében írtak alapján a Pmt. 11. § (1) szerint kell eljárni, vagyis a szolgáltató folyamatos monitorozási tevékenységet végzése elegendő, megfelelő gyakorlat?

A monitoring eljárás és a Pmt. 15. §-ában meghatározott adatrögzítés az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kötelező eleme. Az MNB álláspontja szerint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során elsősorban a Pmt. 11. § (1) bekezdése alapján kell eljárnia a szolgáltatónak. Az MNB megjegyzi azonban, hogy a nevesített kötelezettségek között nem vagylagos kapcsolat áll fenn, hanem a szolgáltatónak a hivatkozott valamennyi rendelkezésnek meg kell felelnie függetlenül attól, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez vagy sem. Ennek értelmében az okiratok naprakészségét biztosítania szükséges a szolgáltatóknak a Pmt. 12. § (1)-(2) bekezdései alapján.

***

2. A Pmt. 7. § (5) bekezdése alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a 7. § (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Azok a szolgáltatók, akik egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végeznek, kötelesek-e ellenőrizni a 7. § (3) szerinti okiratok érvényességét? Amennyiben a 7. § (5) alapján kötelesek ellenőrizni az egyszerűsített átvilágítást végzők az okiratok érvényességét, akkor szükséges –e az okiratok érvényességét rendszerben rögzíteni és a 7. § (3) szerinti azonosságot igazoló okiratok lejártakor megkeresni az ügyfeleket?

A hatályos Pmt. 15. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján a szolgáltatók már egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén is kötelesek rögzíteni természetes személy ügyfél esetén a 7. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és af)-ag) alpontjában meghatározott adatokat, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés a) pont ab), ad)-ae) alpontjában meghatározott adatokat is rögzíthetik. A Pmt. 15. § (1) bekezdés ab) pontja értelmében jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)-bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat kell rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés b) pont bc)-be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat is rögzíthetik a szolgáltatók. A szolgáltatók kötelesek a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát a beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani.

***

3. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfelek kötelesek kiemelt közszereplői, illetve tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tenni? Helyesen értelmezzük-e, hogy aki egyszerűsített átvilágításon esik át, azok esetében kizárólag a Pmt. 15. § (1)-ben meghatározott Pmt. 7. § (2) szerinti adatokat kell rögzíteni és az ügyfél sem PEP nyilatkozatot, sem tényleges tulajdonosi nyilatkozatot nem köteles tenni?

A Pmt. 15. § (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján a szolgáltatók kötelesek elvégezni a 8. és 9. §-ban a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban meghatározott eljárásokat, valamint elvégezni a 9/A. és 9/B. §-ban meghatározott kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.

***

4. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén szükséges az okmányokról másolatot készíteni?

A hatályos Pmt. 15. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján a szolgáltatók már egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén is kötelesek rögzíteni természetes személy ügyfél esetén a 7. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és af)-ag) alpontjában meghatározott adatokat, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés a) pont ab), ad)-ae) alpontjában meghatározott adatokat is rögzítheti. A Pmt. 15. § (1) bekezdés ab) pontja értelmében jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)-bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat kell rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés b) pont bc)-be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat is rögzítheti a szolgáltató. A szolgáltatók kötelesek a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát a beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani.

***

5. Hogyan, milyen szabályok szerint világítandó át a képviselő, a meghatalmazott vagy a rendelkezésre jogosult egyszerűsített átvilágítás esetében? Az ügyféllel azonos eljárás vonatkozik-e a képviselőre, meghatalmazottra, illetve a rendelkezésre jogosultra is, vagyis esetükben is elegendő az egyszerűsített átvilágítás szabályainak megfelelően eljárni, amennyiben az ügyfél egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatálya alá tartozik?

Az MNB álláspontja szerint az egyszerűsített esetkörökbe sorolt ügyfelekhez, ügyletekhez kapcsolóan a képviselő és meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult esetében is elegendő az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályainak megfelelően eljárni. Az ügyféllel „egyenértékűnek” tekinthetjük a kapcsolódó személyeket is.

***

6. Mikor szükséges elvégezni az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén az ügyfél verifikálását, valamint a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzését?

A 2021. május 22. napjától hatályos Pmt. 15. § (1c) bekezdése alapján a szolgáltatók egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében egyes ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – az ügyfél személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzését, a kiemelt közszereplői státuszra megtett nyilatkozatban foglaltak nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzését kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat során is elvégezheti. A szolgáltató ezen adatok ellenőrzését legkésőbb a 12. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség (ún. rendszeres adatellenőrzés) teljesítése során köteles elvégezni. Az MNB álláspontja szerint az adatok rögzítése nem elégséges az üzleti kapcsolat létesítése során, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján a szolgáltatónak mérlegelnie kell, hogy a rendszeres adatellenőrzést megelőzően mikor – akár az üzleti kapcsolat létesítésekor – végzi el az adatok ellenőrzését, és hogy milyen mélységű monitoring tevékenységet végez. Az MNB elvárja, összhangban a 7/2019 (IV.1.) MNB ajánlás 21-25. pontjában foglaltakkal, hogy a szolgáltató mérlegelje egy olyan meghatározott küszöbérték vagy észszerű határidő rögzítését belső szabályzatában, amelynek eléréskor az ügyfél kilétének ellenőrzését a rendszeres adatellenőrzést megelőzően elvégzi.