1. Mi a különbség a vagyon és a pénzeszköz forrása között?
A Pmt. 2020. január 10. napjától hatályos módosításával a jogalkotó bizonyos esetekben előírta a vagyon forrásának vizsgálatára irányuló kötelezettséget. Bár esetenként a pénzeszköz forrása egybe eshet a vagyon forrásával, azonban a kettő általánosságban nem feleltethető meg egymásnak. A vagyon forrására vonatkozó információk alapján a szolgáltató képet alkothat ügyfele jövedelmi-vagyoni viszonyairól, ami nagyban segíti a szokatlan tranzakciók felismerését. Egy jelentős ingatlan vagyonnal, vagy nagy értékű eszközállománnyal rendelkező ügyfél esetében értelemszerűen előfordulhatnak magasabb összegű ügyletek. Mindamellett ezek az ismeretek az ügyfél egyedi kockázat-besorolásánál is értékelendők, hiszen a várhatóan jelentősebb értékű tranzakciók magasabb kockázatot is hordoznak.
A vagyon forrásának vizsgálata tehát az ügyfél általános jövedelmi-vagyoni helyzetének megismerését szolgálja, s így leginkább az üzleti kapcsolat létrehozásakor bír kiemelt jelentőséggel, míg a pénzeszköz forrásának vizsgálata az üzleti kapcsolat során teljesítendő konkrét ügyletben ténylegesen felhasznált eszközök forrásának feltárását szolgálja.
***
2. A vagyon forrásának vizsgálatára vonatkozó kötelezettség bevezetése előtt létrejött üzleti kapcsolatokban miként kell eljárni?
A jogalkotó a vagyon forrásának vizsgálatát előíró rendelkezések hatálybaléptetésén túlmenően külön nem rendelkezett a már meglevő ügyfelek ezirányú ismételt kötelező ügyfél-átvilágításáról. Az MNB elvárása e körben, hogy legkésőbb a soron következő időszakos felülvizsgálat (Pmt. 12. § (2) bekezdés) keretében ezt el kell végezni. Mindazonáltal itt sem hagyható figyelmen kívül az általános kockázat alapú megközelítés. Az ügyféllel kapcsolatban felmerülő kockázati tényezők függvényében - különös tekintettel arra, hogy a vagyonforrás kötelező vizsgálatával érintett ügyfelek eleve magas kockázatúak (ld. fokozott ügyfél-átvilágítás) - a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat haladéktalan beszerzése is szükséges lehet.
***
3. Milyen időszakonként kell a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot felülvizsgálni?
A vagyon forrására vonatkozó ügyfél nyilatkozatot legalább az időszakos felülvizsgálat (Pmt. 12. § (2) bekezdés) során szükséges frissíteni. Az MNB az egyébként a szolgáltató tudomására jutó vagyonváltozás (pl. a hitelintézet által ingatlanvásárláshoz nyújtott jelzálogkölcsön folyósítása esetén, ahol az aláírt adásvételi szerződés bemutatandó) rögzítését a naprakészen tartási kötelezettség körében (Pmt. 12. § (1) bekezdés) elvárja.
***
4. Az ügyfél nyilatkozatán túlmenően szükséges-e egyéb dokumentumok bemutatásával is igazolni annak tartalmát?
A vagyon forrásának vizsgálatakor a szolgáltató alapvetően támaszkodhat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 3. mellékletének megfelelő tartalmú ügyfél-nyilatkozatra. Mindazonáltal e körben is szempont a szolgáltató rendelkezésére álló információk összességének értékelése. Amennyiben a nyilatkozat tartalma nincs összhangban az ügyféllel kapcsolatban szerzett egyéb ismeretekkel, a szolgáltatónak döntenie kell az ebben rejlő kockázatokat megfelelően kezelő intézkedésekről (pl. felhívás az ellentmondás tisztázására, nyilvánosan hozzáférhető adatok [ld. nyilvános beszámoló] vizsgálata, az ügyfél magasabb kockázati szintbe sorolása, fokozott monitoring alkalmazása…stb).
***
5. Nem természetes személy ügyfél esetén kell-e vizsgálni a PEP-nek minősülő vezető tisztségviselő vagyonát?
A Pmt. alapvetően az ügyfélre vonatkozóan követeli meg a vagyon forrásának vizsgálatát (kivétel ez alól a Pmt. 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában írt eset, amikor a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfél tényleges tulajdonosa is vizsgálandó). Ebből következően a vagyon forrását igazoló kötelező nyilatkozat a PEP ügyfélre, és nem a PEP vezető tisztségviselőre vonatkozik.
Amennyiben az ügyfél jogi személy, annak vagyon forrására vonatkozó információt (előző évi mérleg, éves beszámoló) kell rögzíteni. Alapvetően az ügyfél cég vagyonáról szükséges nyilatkozni a 16. § (3) bekezdése alapján, azonban a kiemelt közszereplői jelleg magasabb kockázatot jelent, a szolgálató saját megítélése alapján a PEP tényleges tulajdonost is nyilatkoztathatja a vagyonáról a belső szabályzatban meghatározottak szerint.
A szolgáltató köteles meghatározni belső szabályzatában a nyilatkozatok beszerzésének a módját.
***
6. A Pmt. 16/A. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja alapján az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra vonatkozóan is szükséges rögzíteni a pénzeszköz forrását és a vagyon forrását. Miként kell eljárni, ha több tényleges tulajdonos kerül azonosításra?
A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfélre további fokozott elvárások kerültek meghatározásra és valamennyi rögzített tényleges tulajdonos esetén be kell szerezni az adatokat.
***
7. Milyen következményekkel jár a vagyonról szóló információk megadásának elutasítása, azaz, ha az ügyfél megtagadja a nyilatkozattételt (vagy akár annak egyes elemeiben)?
A vagyon forrásáról szóló nyilatkozat a Pmt.-ben meghatározott esetekben kötelező (9/A. § (2) bekezdés, 16. § (3) bekezdés a) pontja és 16/A.§ (1) bekezdés a) pont ac) alpontja). Új ügyfél esetében nem hozható létre az ügyfélkapcsolat, meglévő ügyfél esetében pedig ez az ügyfél magatartás jogcímet képez az ügyfélkapcsolat megszüntetésére.
***
8. Vannak-e olyan esetek, amikor a vagyon forrás nem értelmezhető, vagy annak beszerzése mellőzhető?
Az üzleti kapcsolat létesítésekor a vagyoni helyzet bemutatása a cél, az üzleti kapcsolat során végrehajtandó konkrét tranzakciókban megjelenő pénzeszköztől függetlenül. A vagyon forrására vonatkozó információk alapján a szolgáltató képet alkothat ügyfele jövedelmi-vagyoni viszonyairól, ami nagyban segíti a szokatlan tranzakciók felismerését.
***