A piaci szereplők szakmai támogatása érdekében az MNB a belső szabályzatok elkészítéséhez a felügyelete alatt álló szolgáltatók részére – egy mintaként elkészített, közös dokumentumban szereplő szabályzat formájában – Segédletet (Segédlet a Pmt., valamint a Kit. szerinti belső szabályzat elkészítéséhez) ad ki. A Segédlet a szolgáltató belső szabályzatának elkészítéséhez alapul vehető, ugyanakkor felépítése, formátuma, számozása, szófordulatai nem bírnak kötelező erővel, attól a szolgáltató szabadon eltérhet, amennyiben tartalmazza a Pmt. valamint a Kit. és az azok végrehajtására kiadott 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet (továbbiakban: MNB rendelet), valamint 21/2017. (VIII.3.) NGM rendelet szerinti részletes szabályokat, illetve kötelező tartalmi elemeket, és a jogszabállyal nem ellentétes. A nemzetközi és a hazai elvárások alapján a kockázatalapú eljárások meghatározását meg kell, hogy előzze egy belső kockázatértékelés elkészítése.
BELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján belső kockázatértékelést készíteni. A belső kockázatértékelést a szolgáltatónak írásban kell rögzítenie, naprakészen tartania és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátania az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
A belső kockázatértékelés elkészítése során a kockázatok megállapítása és értékelése céljából azonosítani és értékelni kell az egyes kockázati tényezőket, valamint a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet kell kialakítani a kockázatok kezelése és csökkentése érdekében. Ehhez a szolgáltató a Pmt. 27. § (6) bekezdése alapján köteles figyelembe venni a Nemzeti Kockázatértékelés (NRA) eredményét.
Az MNB célja a szolgáltatók abban való támogatása, hogy egy sorvezetőként ismertesse a kockázatértékelés során figyelembe veendő szempontokat, általános kockázati és szektorspecifikus kockázat csökkentő és növelő kockázati tényezőket, így egy Kockázatértékelési segédletet tesz közzé (Segédlet a belső kockázatértékelés elkészítéséhez +MNB ajánlás).
Az MNB felhívja azonban a szolgáltatók figyelmét arra, hogy a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet minden esetben a szolgáltatóra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, és alkalmazott eszköz alapján meghatározott belső kockázatok ismeretében, azokkal arányosan kell elkészíteni. A Pmt. és a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet a szolgáltatókra bízza a magas és az alacsony kockázatú esetkörök meghatározását, valamint a kockázati szintekhez rendelt intézkedések előírását. A szolgáltatók meghatározzák a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítéséhez az alacsony és a magas kockázatokat jelentő tényezőket a Pmt. esetkörein túlmenően az NGM és MNB rendeletek rendelkezései, illetve a 15/2022. (IX.15.) MNB ajánlás vonatkozó részei, az NRA, valamint a belső kockázatértékelés alapján. Az ügyfelekhez/üzleti kapcsolatokhoz kockázati szinteket kell rendelni az egyes kockázati tényezők alapján és a szolgáltatók rögzítik az ügyfelek, termékek, ügyletek, valamint az üzleti kapcsolatok azon körét, amelyek alacsony, átlagos, magas kockázati szintbe sorolhatók. A szolgáltató a felügyeletet ellátó szervek felé bizonyítja, hogy a belső szabályzatban foglalt intézkedések az általa feltárt és értékelt pénzmosási, vagyont generáló bűncselekményekhez kapcsolódó, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázatok figyelembevételével megfelelőek.
Az NRA igényléssel kapcsolatos részletes információk ezen hivatkozáson keresztül érhetők el.
A kockázatértékeléssel kapcsolatban beérkezett szolgáltatói kérdéseket, illetve ezek vonatkozásában megfogalmazott felügyeleti és jogalkotói állásfoglalásokat a következő felületen publikáltuk:
A hatályon kívül helyezett segédletek az alábbi linken keresztül érhetők el.
Szektorális kockázatértékelés
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 28. §-ára figyelemmel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) külső és belső forrásokból szektorális kockázatértékelést készít annak érdekében, hogy átfogó képet alkothasson a szektorokban és adott esetben az alszektorban rejlő kockázati tényezőkről és e kockázati tényezők alapján feltárt kockázatokat mérséklő tényezőkről. Az MNB szolgáltatók szektorának és alszektorainak pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatait érintő kockázatértékelésről rendszeresen visszajelzést ad a szolgáltatóknak.
Az MNB a szektorális kockázatértékelésnek elvégzésekor a nemzeti és a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe veszi, így tekintettel van az NRA, illetve az NRA felülvizsgálatának eredményére, valamint az Európai Bizottság a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékeléséről szóló jelentésére (Szupranacionális kockázatértékelés), illetve az European Banking Authority (EBA) által kiadott iránymutatásokra és véleményre is. Az MNB rendszeresen, illetve eseti jelleggel felülvizsgálja a szektorális kockázatértékelést.