A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló Európai Parlament és Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.), röviden Szolvencia II irányelv elfogadása mérföldkő volt a biztosítási szakma történetében. A korábbi szabályalapú tőkekövetelménnyel („Szolvencia I”) szemben komplex, kockázatalapú tőkekövetelményt, kockázatalapú felügyelési szabályrendszert vezetett be európai szinten, ezzel kockázatalapú szemlélet érvényesül a teljes követelményrendszerben. A kockázat-érzékeny szavatolótőke-szükséglet számítás mellett az üzleti tervezésbe, a pénzügyi helyzet értékelésébe is beépült a kockázatalapú szemlélet; a biztosítók saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA) keretében rendszeresen felmérik az általános szavatolótőke-szükséglet igényüket az üzleti tervek alapján, kitérve az I. pillérrel le nem fedett (pl. likviditási), illetve a hosszú távú kockázatokra is.
A kockázat-alapú szemlélet megjelent a minőségi követelmények vonatkozásában is. Ezek a minőségi szempontok teljesen új megközelítést jelentettek a biztosító vezető testületei számára, továbbá alapvetően új követelményként jelentek meg az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is (egységes európai táblarendszer került bevezetésre), amely a Szolvencia II gazdasági értékelési elven alapul, és főként a befektetésekről és a tartalékokról nyújt részletes információt.
A Szolvencia II rendszerben a csoportszemlélet előtérbe került.
Az új szabályrendszert teljes körűen 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban. Tekintettel arra, hogy a Szolvencia II rendszer a tőkekövetelmények számítására belső modell alkalmazását is lehetővé tette, így az engedélyezési eljárás lefolytatása a vonatkozó szabályok már 2015. április 1-től hatályba léptek.
A Szolvencia II rendszer alkalmazását segíti a Bizottság (EK) 2015/35 felhatalmazáson alapuló, közvetlenül hatályos végrehajtási rendelete, számos szintén közvetlenül hatályos technikai standard, és az EIOPA által kiadott iránymutatások.
A Szolvencia II irányelv hazai átültetése a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénnyel történt meg.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/2 irányelve közzétételével lezárult a Szolvencia II irányelv átfogó felülvizsgálata, melynek főbb tárgykörei:
- az intézkedések arányossága, figyelembe véve az érintett vállalkozások sokféleségét;
- a felügyelet minősége;
- hosszú távú garanciákra (LTG) vonatkozó intézkedések;
- új makroprudenciális eszközök bevezetése;
- fenntarthatósági kockázatok;
- csoportszintű és határon átnyúló felügyelet;
- jelentés- és közzététel;
- a szavatolótőke-szükséglethez (SCR) kapcsolódó rendelkezések.
Az (EU) 2025/2 irányelv 2025. január 28-án lépett hatályba, rendelkezéseit azonban csak 2027. január 30-ától kell alkalmazni – azaz Magyarországnak legkésőbb 2027. január 29-ig kell azokat nemzeti jogrendszerébe átültetnie.
A Szolvencia II átfogó felülvizsgálatára tekintettel folyamatban van a Bizottság (EK) 2015/35 felhatalmazáson alapuló, közvetlenül hatályos végrehajtási rendeletének felülvizsgálata, valamint számos szintén közvetlenül hatályos technikai standard és az EIOPA által kiadott iránymutatások felülvizsgálata, továbbá kiadása.
A Szolvencia II felülvizsgálatnak szintén részét képezte egy új, a biztosítók és viszontbiztosítók helyreállítási és szanálási keretrendszerét, valamint EU-szinten harmonizált biztosítási garanciarendszerek kialakítását célzó szabályozó eszközök esetleges bevezetése. E folyamat eredményeképp közzétételre került az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/1 irányelve („IRRD”), mely 2025. január 28-án lépett hatályba, rendelkezéseit azonban csak 2027. január 30-ától kell alkalmazni – azaz Magyarországnak legkésőbb 2027. január 29-ig kell azokat nemzeti jogrendszerébe átültetnie.
Az MNB felügyeleti hatósági jogkörében eljárva eleget tesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) foglalt kötelezettségének.
Egyrészt az MNB tv. 13. § (2) bekezdés i) pontjának megfelelően kiadja a biztosítási szektort érintő jogalkalmazási gyakorlatát ismertető, kötelező erővel nem bíró ajánlásait, másrészt átülteti az EIOPA iránymutatásait.
Az MNB tv. 42. § d) pontjának megfelelően ellenőrzi a hazai jogszabályi rendelkezések és az európai uniós jogi aktusok betartását.