Európa egyik vezetô fizetôeszköze a késô középkorban a magyar aranyforint volt. Elismertségének, közkedveltségének számos oka lehetett. Pályafutását egyaránt magyarázhatjuk a középkori magyar állam súlyával, tekintélyével, de a pénzek minôségével, finomságával vagy muvészi kivitelezésével is. Kopernikusz óta úgy tudjuk, hogy a jó pénznek méltósága van. A magyar aranyforint Közép-Európában méltósággal rendelkezô pénznem volt, olyan érme, amelyre a kortársak is elôszeretettel hivatkoztak adásvételeknél. Középkori gazdaságtörténetünk talán legfontosabb fejezete a magyar aranyforint története.

Az MNB bankjegy- és éremgyujteménye jelenleg ötvenezer leltári egységbôl áll, így Magyarország második legjelentôsebb numizmatikai gyujteménye. A több mint ötszáz darabos középkori aranyforint-sorozat az egyik legszebb és legértékesebb része gyujteményünknek, ez indokolja, hogy a sorozat elsô kötetét a magyar aranyforintoknak szenteljük.

A magyar aranyforint több évszázados története során számos változáson ment át, éremképe többször átalakult, ám minôsége mindvégig kifogástalan maradt. Ezt a fejlôdést, pontosabban annak középkori szakaszát kísérheti végig az érdeklôdô a Magyar Nemzeti Bank kiadásában megjelenô sorozat elsô kötetében is.

A díszalbum elsô részében olvasható pénztörténeti tanulmányban nemcsak az aranypénzeket ismerhetjük meg részletesen, hanem a középkori Magyarország pénztörténete és pénzforgalma is megelevenedik elôttünk. Megtudhatjuk, hogy kik irányították a magyar pénzverést, bepillantást nyerhetünk az egyes pénzverdék muködésébe. Többé nem cseng idegenül a „kémlô” tisztségének megnevezése vagy a „pénzláb” fogalma. Természetesen a kiadványt illusztrációk színesítik, többek között egy összeállítás a középkori Magyarország területén a középkorban elrejtett összes aranyforint-leletrôl. Térképek segítenek abban, hogy térben is elhelyezhessük a késô középkori Magyarország pénzügyigazgatási szerveit, illetve az éremleletek elôkerülési helyeit.

A kötet második része a szukebb értelemben vett katalógus, amely arra törekszik, hogy az MNB gyujteményében ôrzött magyar aranyforintokat fényképpel mutassa be, és róluk pontos numizmatikai leírást adjon. A kronologikus és tipológiai sorokba rendezett érmeanyag segítségével jól nyomon követhetô a magyar aranyforint elsô kétszáz évének története, a magyar pénzverés fejlôdése, új hagyományok kialakulása és továbbélése. Szent László alakja például a magyar aranypénzek meghatározó képi eleme volt évszázadokon keresztül, míg Szuz Mária csaknem fél évezreden át szerepelt a magyar pénzek éremképében (az utolsó ilyen pénzt 1939-ben bocsátották ki).

A kötet szerzôje és kiadója bízik abban, hogy a most megjelent érmealbumot minden érdeklôdô olvasó örömmel forgatja, tanulmányozását pedig hasznos idôtöltésnek érzi. A tervek szerint jövôre jelenik meg a sorozat következô kötete, az 1526–1944 között kibocsátott magyar aranypénzek katalógusa.

Az éremgyujtemény egy része az MNB Látogatóközpontjában megtekinthetô, a könyv a Pénzverô Rt üzleteiben kapható.