Az elmúlt száz év az újrakezdések évszázada volt [MNB Infografika]

Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni. Niccolo Machiavelli

A 15-16. század fordulóján élt filozófus mintha épp Magyarországra gondolt volna, amikor megfogalmazta ezt az állítást. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor hazánk az egyik legerősebb nemzetállam volt az elmúlt 100 évben, mivel ötször kellett alapjaitól újjáépíteni a gazdaság és a társadalom működését.

Az első világháború és a trianoni békediktátum hatására az erőforrásaink jelentős része elveszett, a területünk kétharmada, a lakosság egyharmada, ásványkincsek jelentős része, de még a közlekedési hálózat kritikus csomópontjai is határon kívül kerültek. Egy ilyen állapotból indulva sikeres stabilizációt követően beindult a növekedés és az iparosodás, amit egy következő megrázkódtatás, a második világháború megrázkódtatása szakított meg. A háborút követően sem hagyott nekünk sok időt a történelem arra, hogy egy organikus gazdasági fejlődés bontakozzon ki, mivel a 40-es évek végére kiépült a szovjet típusú gazdaságirányítás, ami a politikai fordulattal együtt jelentősen csökkentette a magyar emberek lehetőségeit, mozgásterét. Bár az 50-es évek első felében voltak a politikai rendszer oldaláról próbálkozások, amelyek a növekvő társadalmi elégedetlenséget és a gazdasági nehézségeket próbálták elejét venni, ezek a kísérletek végül elhaltak. A folyamatok egyenesen az 1956-os dicsőséges, majd vérbe fojtott forradalomhoz vezettek, ami miatt ismét a startvonalnál találta magát Magyarország.

40 év kommunizmust követően 1989-1990 hozta meg Magyarországnak és számos közép-kelet-európai államnak a fordulatot. Ebben az időszakban a gazdasági átalakulás óriási terhet jelentett a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt: a keleti piacok összezuhanása, tömeges csődök és munkanélküliség és az infláció fellángolása olyan mély válságot eredményeztek, amelyet nem regisztrálhattunk az elmúlt 100 év alatt. Az átmenetet követő válságból kikerült a gazdaság és jelentős növekedésre volt képes a 90-es évek közepétől, azonban olyan mély sebeket eredményezett a folyamat a társadalom szövetében, amelyek csak lassan és nagy odafigyeléssel voltak gyógyíthatók. Ilyen volt az alacsony munkaerőpiaci aktivitás, vagy a tulajdonviszonyok drasztikus átalakulása. A rendszerváltás így sokáig csak félkész konstrukciónak volt tekinthető, amit a 2002-től 2008-ig tartó felelőtlen gazdaságpolitikai kormányzás tett még sebezhetőbbé. Erre mutatott rá a 2008-2009-es válság, amit követett a 2010-es újrakezdés.

Mi magyarok kicsit olyanok vagyunk, mint a görög mitológiában a hydra, ha levágják az egyik fejünket, három nő helyette. Minél erősebb, nagyobb a kihívás, annál több szellemi kapacitást tudunk megmozdítani az újjáépítéshez. Erre szükség is lesz a 2021-es esztendőben, amikor ismét önhibánkon kívül egy recesszióba sodródott a magyar gazdaság. Nagy a kihívás, de már ötször sikerült. Hatodszor is fog.