Összefoglaló
A magánszektor devizahiteleinek alakulása az elmúlt hónapokban az érdeklődés középpontjába került. Elemzésünkben egy hosszabb időszakra tekintünk vissza, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen tényezők mozgatták a devizahitelezés szerkezetét és dinamikáját ebben a periódusban.
A fizetési mérlegből derivált azonosságok tanulságai alapján valószínűsíthető, hogy míg 2003 során a külföld a szokásosnál kisebb árfolyamkockázatot volt hajlandó felvállalni és ezzel a hazai szereplőket a devizafinanszírozás felé terelte, 2004-ben a devizahitelezési trend folytatódása már inkább a belföldi magánszektor és a bankok kezdeményezésére zajlott le. A bankrendszer mérleg szerinti nyitott devizapozíciójának kinyílása szintén arra utal, hogy a devizahitelezést nem a külföldi devizaforrás-kínálatának felfutása, hanem alapvetően a belföldi szektorok viselkedése mozgatta.
A 2003 második felétől a kamatkülönbözet emelkedése hozzájárult a devizahitelek keresletének emelkedéséhez és így a tranzakciókon belüli devizaarány gyors növekedéséhez mind a háztartási, mind a vállalati hitelek esetén. A keresleti tényezők mellett hangsúlyoznunk kell a banki kínálati nyomás szerepét, a devizaalapú konstrukciók tömeges megjelenését is.