E tanulmányban a magyar pénzügyi rendszerre fejlesztett rendszerszintű pénzügyi stresszindexet (REPSI) mutatjuk be. Az indikátor a spot devizapiac, a devizaswappiac, az államkötvények másodpiaca, a fedezetlen bankközi forintpiac, a tőkepiac, valamint a bankrendszer együttes stressz-szintjét méri. A pénzügyi rendszer hat szegmensének stressz-szintjét kifejező indexeket e szegmensindikátorok időben változó korrelációs szerkezetét figyelembe véve aggregáltuk rendszerszintű pénzügyi stresszindexé. E módszernek köszönhetően a rendszerszintű stresszindex relatíve nagyobb súlyt rendel azon időszakokhoz, amikor stressz a pénzügyi rendszer egyszerre több szegmensében is tartósan jelen van, vagyis amikor a súlyos reálgazdasági következményekkel járó kockázatok (rendszerkockázatok) materializálódásának az esélye a legmagasabb. Eredményeink szerint 2005 februárját követően a magyar pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából egyértelműen rendszerkockázati jelentőséggel bíró tartós stresszeseménynek a Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődje és ennek globális következményei voltak tekinthetők. Végül eredményeink szerint a pénzügyi rendszer stressz-szintjét a vizsgált időszakban (2005. február 1.-2011. szeptember 16.) főként a banki szegmens- és a devizaswappiac zavarai mozgatták.