Összefoglaló
A tanulmány a különböző makrogazdasági adatok bejelentésének a forint–euró árfolyamra és az állampapír-piaci hozamokra gyakorolt hatását vizsgálja. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy létezik-e szignifikáns kapcsolat az árfolyam- és hozamváltozás mértéke, iránya és különböző makrogazdasági adatok publikálása, illetve meglepetésértéke között. A vizsgálatot az adatbejelentéseket követő változások statisztikai jellemzőinek elemzésével, illetve regressziószámítás és hipotézisvizsgálat segítségével végezzük el.
A pénzpiacra a közölt adat abszolút nagysága csak kismértékben hat, a mérvadó hatást az adat várakozásoktól való eltérése, az információ váratlan része gyakorolja. Ennek oka, hogy az új adatra vonatkozó várakozások, az ezekből származó információk folyamatosan beépülnek a piaci árakba, árfolyamokba. Ily módon a következő közlésnél az árfolyamot és a hozamokat elsősorban az adat váratlan komponense, a meglepetés mértéke mozgatja meg.
Az árfolyam és a hozamok mozgásának fő irányvonalát a gazdaság állapotának általános alakulására vonatkozó várakozások határozzák meg, amelyre egy adat megjelenésének csak ideiglenes és kisebb mértékű befolyása van. Tartós elmozdulás inkább csak több, egymást erősítő adat hatására következik be, és gyakran csak az adatok elemzését, kiértékelését követően – vagyis az adatközlésektől időben elválva. Ennek következtében a makrogazdasági
adatok megjelenése és a piaci hozamok és árfolyam között kapcsolat alapvetően csak rövid ideig mutatható ki, hosszabb távon a hatás kiárazódik, az árfolyam és a hozamok visszatérnek a gazdasági környezet többi tényezője által együttesen indokolt szintjükhöz.
A forint–euró árfolyam a fogyasztóiár-indexszel, a GDP növekedési ütemével és a folyó fizetési mérleg egyenlegével kapcsolatos új információkra reagál az átlagosnál érzékenyebben.
Az árfolyamváltozást szignifikáns módon magyarázza az új adatok váratlan része. Hasonlóképpen szoros statisztikai kapcsolatot lehet találni az említett három adat meglepetésértéke és a hozamok változása között is. Főként a hosszú hozamokra gyakorol számottevő hatást az új adatok megjelenése. A többi adatközlés nincs szignifikáns kapcsolatban az árfolyam- és hozammozgásokkal.