Budapest, 2020. szeptember 17. — A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai következtében a vállalati hitelállomány zsugorodott 2020 második negyedévében az előző negyedév végéhez képest. Ezzel a vállalati hitelek éves dinamikája 8 százalékra lassult. A kkv-szektor hitelezése éves alapon 9 százalékkal bővült, melyben az NHP Hajrá keretében a negyedév során megkötött 160 milliárd forint értékű szerződés érdemi szerepet játszott. A lakossági hitelállomány növekedési üteme közel 20 százalékra gyorsult, melyet elsősorban a fizetési moratórium miatt lecsökkent törlesztések, valamint a babaváró hitelek dinamikus kibocsátása támogatott. A babaváró hitelek június végén már a teljes hitelállomány mintegy 10 százalékát adták, ezért a termék jelentőségéből kifolyólag a főbb hitelcélok és az adósok jellemzőinek feltérképezése érdekében az MNB online kérdőíves felmérést végzett a babaváró hiteladósok körében.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai következtében a vállalati hitelállomány 2020 második negyedév folyamán csökkent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor az elmúlt egy évben közel 700 milliárd forintnyi állománybővülés valósult meg, amely 8,4 százalékos éves növekedésnek felel meg. A márciusban bevezetett fizetési moratórium a hitelállomány lassabb amortizációjára, míg az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak. A vállalatok a negyedév során mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 18 százalékkal marad el a 2019 azonos negyedévi kibocsátástól. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya az elmúlt évben 9,3 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezést a lezáruló NHP fix konstrukció mellett az áprilisban elindult NHP Hajrá is jelentősen támogatta, melyek keretében megkötött közel 190 milliárd forint értékű szerződések 2020 második negyedévében a kkv szerződéskötések 60 százalékáért feleltek.
A bankok Hitelezési felmérésre adott válaszai és a hitelezési vezetőkkel folytatott interjúk alapján a hitelkínálati feltételek jelentősen szigorodtak a negyedév során, továbbá csökkent a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet. A felmérésben részt vevő bankok az év második felében minden vállalatméret-kategóriában, valamint az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek feltételeiben is további szigorítást terveznek, ám ezzel párhuzamosan már a kereslet élénkülését vetítik előre.
A lakossági hitelállomány a tranzakciók eredőjeként 232 milliárd forinttal bővült 2020 második negyedévében, mellyel éves szinten 19,6 százalékos bővülés valósult meg. A növekedést elsősorban a babaváró hitelek dinamikus kibocsátása, valamint a fizetési moratórium miatt lecsökkent amortizáció támogatta. A hitelintézetek 142 milliárd forint értékben kötöttek babaváró hitelszerződéseket a második negyedévben, mellyel a termék június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy 10 százalékát tette ki, és kérdőíves kutatásunk alapján az adósok háromnegyede valamilyen lakáscélra használja fel a terméket. A negyedév során csökkent az új szerződéskötések volumene, a legnagyobb mérséklődés a személyi kölcsönök esetében volt megfigyelhető, ahol a kibocsátás 63 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának szerződéskötéseit. A CSOK keretében megkötött szerződések száma és volumene egyaránt visszaesett az új lakásépítésekhez kötődő igénylésekben, míg a falusi CSOK esetében továbbra is dinamikus kibocsátás volt megfigyelhető. Folytatódott a hosszabb távra kamatfixált hitelek térnyerése: a negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább 10 évre, vagy a futamidő végéig fix kamatozással rendelkezik, emellett a lakáshitelek 73 százaléka Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel volt.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok szigorítottak mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelek sztenderdjein a negyedév során, melyet a gazdasági kilátások-, valamint az ügyfelek hitelképességének romlásával indokoltak. Az év második felében ugyanakkor a bankok nettó értelemben vett 16 százaléka mindkét termék esetében enyhítést helyezett kilátásba. A negyedév során szinte valamennyi válaszadó intézmény érzékelte a keresletcsökkenést a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek iránt, előbbi esetében azonban a bankok fele normalizálódást vár 2020 második felében. Nemcsak Magyarországon, de az eurozónában és a régióban is szigorúbbá váltak a lakossági hitelezési feltételek, mely mögött elsősorban a koronavírus következtében bizonytalanabbá vált gazdasági környezet áll.
A Hitelezési folyamatok című kiadvány célja, hogy részletes képet mutasson a hitelezés legfrissebb trendjeinek alakulásáról, valamint segítséget nyújtson e folyamatok megfelelő értelmezéséhez. Ennek érdekében részletesen bemutatja a hitelaggregátumok, a bankok által észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek alakulását a hitelezési felmérés eredményeit, illetve a bankrendszeri mérleg és kamatstatisztikákat felhasználva. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: