Budapest, 2024. november 15. — A hitelintézetek háztartási hitelállománya 7,9 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében. A bankok háztartásokkal kötött új hitelszerződéseinek volumene éves összehasonlításban 72 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint a duplájára emelkedett. A Hitelezési felmérés alapján a lakossági szegmensben a bankok nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében 40 százalékuk lazított. Előretekintve a fedezetlen hiteleknél a keresletélénkülés folytatódására nem számítanak, a lakáshitelezésben ugyanakkor a kereslet ismét élénkülésbe fordulhat.
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 3,2 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében. Az új vállalati hitelkihelyezések harmadik negyedévi volumene 19 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A Hitelezési felmérés alapján változatlan vállalati hitelfeltételek mellett a bankok csökkenő keresletről számoltak be a forinthitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt, míg a hosszú lejáratú és a devizahitelek esetében változatlan keresletet tapasztaltak. Előretekintve csupán a devizahitelek esetében várnak keresletélénkülést.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2024 harmadik negyedévében mintegy 300 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 7,9 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 6,0 százalékról. A hazai hiteldinamika európai uniós összehasonlításban az ötödik helyen állt, jelentősen meghaladva a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (5,1 százalék).
A lakossági új hitelszerződések volumene a harmadik negyedévben 755 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 72 százalékkal haladta meg. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 130 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is 57 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A harmadik negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma 40 százalékkal emelkedett 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva, miközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt. Míg 2023. szeptemberben 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. szeptemberben már 19,2 millió forint, amelyhez hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is. 2024 harmadik negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 25 százalékot tett ki, egy évvel korábban ez az arány 21 százalék volt. 2024 szeptemberében a bankok átlagosan 6,6 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az újonnan hitelt felvevő ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,5 százalékot tett ki. Az önkéntes THM-plafon június végi elengedéséhez képest érdemi változás a kamatokban összességében nem történt: a piaci lakáshitelek kamata júniushoz képest 0,2 százalékponttal, a THM és az ügyfél által fizetendő átlagos kamat pedig egyaránt 0,1 százalékponttal emelkedett.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 harmadik negyedévében a bankok nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében 40 százalékuk lazított. Előretekintve mindkét lakossági szegmensben változatlanok maradhatnak a hitelfeltételek, és míg a fedezetlen hiteleknél a negyedév során tapasztalt keresletélénkülés folytatására nem számítanak, a lakáshitelezésben a kereslet ismét élénkülésbe fordulhat a következő fél évben.
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 37 milliárd forinttal mérséklődött 2024 harmadik negyedévében, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedév végi 3,7 százalékról 3,2 százalékra lassult szeptember végére. Előzetes adatok alapján a nagyvállalati szektor hitelállománya 8 százalékkal bővült, míg a kkv szektoré stagnált. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, és érdemben nem különbözik a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemtől (3,1 százalék).
A 2024 harmadik negyedévében kihelyezett 798 milliárd forint értékű új vállalati hitelvolumen 19 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki bázistól. A támogatott vállalati hitelek aránya a harmadik negyedévben a hitelprogramok kifutásával, illetve elérhetőségük szűkülésével párhuzamosan az előző év azonos időszakához képest 15 százalékponttal csökkenve mindössze 13 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 22 százalék volt a vizsgált időszak végén, míg 2023 harmadik negyedévében még 40 százalékot ért el. Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében a második negyedévhez képest 24 bázisponttal mérséklődve 9,9 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 164 bázisponttal csökkenve 8,1 százalékot tett ki 2024. harmadik negyedév végén.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 harmadik negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2024 harmadik negyedévében a bankok rendre nettó 18 és 22 százaléka érzékelte a rövid lejáratú hitelek és a forinthitelek iránti kereslet csökkenését, míg a hosszú lejáratú hitelek és a devizahitelek iránti kereslet nem változott a negyedévben. 2024 utolsó negyedévére és 2025 első negyedévére előretekintve a bankok nem számítanak élénkülő keresletre, egyedül a devizahitelek esetében várja a bankok nagyjából harmada a kereslet növekedését. A bankok szerint a hosszú lejáratú, jellemzően beruházási célú hiteleknél a következő hat hónapban sem várható érdemi élénkülés.