Az üzletek 27 százalékában már az elektronikus fizetések vannak többségben
Cikksorozatot indít az MNB a bolti kiskereskedelemben használt fizetési módok elterjedtségét vizsgáló kutatásának eredményeiről annak érdekében, hogy minden érintett számára elérhetővé váljanak a korábbiaknál részletesebb információk a témában. Az elektronikus tranzakciók arányának emelkedése számos előnnyel járhat társadalmi szinten, emiatt is az MNB pénzforgalmi fő stratégiai célja, hogy a készpénzhasználat lehetőségének fenntartás mellett 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya elérje a kétharmadot. (MNB, Pénzforgalom 2030 A különböző országok jegybankjai és az MNB is folyamatosan fejleszt, illetve kutatásokat végez az elektronikus pénzforgalom területén. Ezen belül is a fizetési szokások minél részletesebb megismerése segít az olyan célzott intézkedések megtervezésében és bevezetésében, amelyekkel elérhető, hogy a társadalom széles köre számára, a fizetési helyzetek jelentős részében legyen érdemi választási lehetőség a készpénz és az elektronikus fizetési megoldások között, és rendelkezésre álljanak azok az információk, amik alapján megalapozottan tudnak dönteni a fizetés módjáról. Az online pénztárgép és automata adatbázis egy olyan egyedi adatbázis, amelyben a tranzakciós célú készpénzhasználatot figyelemmel lehet kísérni a gazdaság egy jelentős részét lefedő szegmensben, így az elektronikus tranzakciók arányának mérésére is a legmegbízhatóbb adatbázis, emellett részletezettsége lehetővé teszi, hogy minél többféle dimenzióban lehessen vizsgálni ezeket az adatokat. A cikksorozat első részében az MNB a fizetésimód-választás időbeli alakulását vizsgálja napi szintre aggregált országos adatokon a 2015-2022 közötti időszakban.
A cikksorozat második részében az MNB az elektronikus fizetést biztosító infrastruktúra lefedettségét és kihasználtságának mértékét vizsgálja a 2015-2022 közötti időszakban. 2022-ben 240 ezer aktív online pénztárgép és automata működött, ezeken belül körülbelül 10 százalék az automata, 70 százalék a kiskassza és 20 százalék a nagykasszás pénztárgépek aránya. Míg 2019-ben 145 ezer online pénztárgépet használó üzlet volt, 2022-re fokozatosan 138 ezerre csökkent a számuk. Az elektronikus fizetést elfogadó üzletek aránya ezzel szemben folyamatosan, 55 százalékról 81 százalékra emelkedett, azaz a jogszabályban előírt 100 százalékos lefedettség ugyan még nem teljesült 2022-ben, de a boltok nagy részében már készpénz mellett lehet elektronikusan (kártyával vagy azonnali fizetéssel) is fizetni. Az elektronikus fizetést nem biztosító üzletekben a vásárlások számának csupán 3 százaléka, értékének pedig csupán 4 százaléka zajlik, azaz az infrastruktúra lefedettség lehetővé teszi az elektronikus fizetések gyakoribb használatát. Az üzletek számának és az elektronikus fizetés elfogadásának változásában egyértelműen látszódik a koronavírus járvány miatt bevezetett óvintézkedések hatása. A fizikai kapcsolatot nem igénylő elektronikus fizetések terén a fejlesztések felgyorsultak és a felhasználók is igényelték ezek használatát, emiatt is 2021-től előírás lett a kötelező elektronikus fizetés biztosítása az OPG kötelezett üzletekben, azaz a kiskereskedelem nagy részénél. Az online pénztárgépet használók között a kiskasszás üzletek vannak többségben, a boltok 88 százaléka csak kiskasszával, azaz önálló, nem szoftveres alapon működő pénztárgéppel rendelkezik. A kiskasszák esetében az üzletek 80 százaléka biztosít elektronikus fizetési lehetőséget, a nagykasszások és vegyes infrastruktúrával rendelkezők szinte mindegyikénél lehet elektronikusan fizetni. Egyre nagyobb az elektronikus fizetést biztosító üzletekben az elektronikus tranzakciók aránya is. Azoknak az üzleteknek az aránya, ahol több elektronikus tranzakció volt, mint készpénzes, 11 százalékról 27 százalékra emelkedett ebben az időtávban és az online pénztárgéppel lefedett kör összes tranzakciójának negyede ezekben az üzletekben volt 2022-ben. Az online pénztárgéppel lefedett kör összes tranzakciójának negyede, 2022-ben 24 százaléka azokban az üzletekben volt, ahol jellemzőbb az elektronikus fizetés. Ez az évek során szintén növekvő tendenciát mutat. Megjelentek az önkiszolgáló kasszák, amelyek egyrészt a kereskedők oldalán növelik a működési hatékonyságot azáltal, hogy párhuzamosan több vásárlás lebonyolítását teszik lehetővé egy pénztárossal, másrészt mivel a legtöbb esetben bankkártyás fizetés lehetséges ezeknél, így az elektronikus fizetés használatának megismerését és használatát is elősegítik. Az önkiszolgáló kasszák megjelenése, a koronavírus járvány közvetett és közvetlen hatásai ezek alapján nem csak rövid távon, de hosszú távon is hatással voltak az elektronikus fizetések elfogadására és használatára is.
A következő cikkekben a bolti vásárlásokon belül a fizetésimód-választást értékkategóriánként, illetve területenként is részletesebben vizsgáljuk.
A témában megjelent szakmai cikk az alábbi linken érhető el: