Az MKB állam általi megvétele egyértelműen a pénzügyi stabilitás fenntartását és a betétesek védelmét szolgálta. Reorganizáció nélkül a bank újabb és újabb tőkeemelésre szorult volna, amit a korábbi tulajdonos nem biztos, hogy rendezett volna. Emellett a bank a hitelezésben teljesen passzívvá vált, így kikerült a gazdaság vérkeringéséből. Az MKB megvételekor az állam pénzügyi stabilitási szempontokat helyezett előtérbe. A bank megvásárlását követően a szanálási folyamat részeként a tulajdonosi jogokat átadta az MNB-nek, mivel az MNB hatékonyabb reorganizációs eszközökkel rendelkezik. Az MKB rossz eszközöktől való megtisztítása és fenntartható pályára való állítását követően a bank piaci szereplőknek került értékesítésre. Az MKB szanálása során nyújtott állami támogatás fejében a vételár az MSZVK-nak, illetve az ezt tulajdonló Szanálási Alapnak folyt be. Mindez azonban csökkentheti az állam jövőbeli terheit. Az Szanálási Alap vagyonának növekedése egy esetleges jövőbeli bankkonszolidáció esetén mérsékli az állami költségeit. Így kijelenthető, hogy összességében az MKB tranzakcióval az állam jól járt. Az MKB Bank Zrt. helyreállítása az állam és az MNB segítségével másfél év alatt sikeresen befejeződött.