Várnai Tímea
Egyre energiaigényesebb a magyar ipar
Kihívás
Hazánk energiaszükséglete jóval meghaladja az itthon megtermelt energia mennyiségét: Magyarország az energiaigénye mintegy 60 százalékát külföldről importálja. Ennek mintegy felét használják fel közvetlenül a vállalatok, azon belül pedig 50 százalékot a feldolgozóipar. Ezért kimagasló fontosságú, hogy a magyar vállalatok hogyan gazdálkodnak a megvásárolt energiával. A zöld gazdaság felé való átállás és a hazai gazdaság energiafüggőségének csökkentése egyaránt a magyar gazdaság energiaintenzitásának mérséklődését igényli. Ez az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás csökkentésével, azaz az energiahatékonyság növelésével érhető el.
Háttér
A hazai feldolgozóipar energiaigényessége 2010 és 2021 között az uniós országok között a legnagyobb mértékben, közel 20 százalékkal emelkedett (1. ábra). Az energiaigényesség (energiaintenzitás) az egységnyi hozzáadott érték előállításához szükséges energiamennyiséget adja meg. Ezzel 2021-re a hazai lett a negyedik legenergiaintenzívebb feldolgozóipar az Európai Unióban Bulgária, Lettország és Románia mögött. Az EU országaiban átlagosan 17 százalékkal csökkent a feldolgozóipari energiaintenzitás az utóbbi évtizedben, és hazánkon kívül csupán 3 másik tagállamban nőtt: Máltában 9, Bulgáriában 3, Finnországban pedig csupán 1 százalékkal. A fajlagos energiafelhasználás Írországban, Észtországban, Luxemburgban, Dániában és Szlovéniában csökkent a legnagyobb – 30 százalékot meghaladó – mértékben.
Az energiapiacok volatilitásának jobban ki vannak téve a kevésbé hatékonyan működő, illetve magasabb energiaintenzitású iparágak. Ezek az ágazatok ugyanis fajlagosan több energiát használnak fel versenytársaikhoz képest. Ezért érdemes megnézni, hogyan alakult az egyes ágazatok energiahatékonysága az elmúlt évtizedben, vagyis hol azonosítható hatékonysági tartalék.
A hazai feldolgozóipar energiaintenzitásának 19 százalékos növekedéséhez leginkább a vegyipar, az élelmiszeripar és a gépgyártás járult hozzá. A feldolgozóipar energiahordozó-felhasználásának 53 százaléka a vegyiparban történik, amelynek energiaintenzitása 29 százalékkal emelkedett. Magas energiaigénye mellett döntően ez az ágazat felelős az energiahordozók nem energetikai célú felhasználásáért is (például műanyag, műtrágya, kenőolajok gyártása). Az ágazat energiahordozók iránti szükséglete főként az évtized első felében nőtt (több mint 25 százalékkal), amihez a magas energiaigényű gumigyártás felfutása érdemben hozzájárulhatott. Az élelmiszeripar energiaintenzitása uniós összevetésben Ciprus után a második legnagyobb mértékben – több mint 60 százalékkal – emelkedett 2010 óta, ami hozzájárulhatott a kiemelkedő hazai élelmiszerinflációhoz. A növekedés döntő része 2010–2013 között következett be. A járműgyártás fajlagos energiafelhasználása összességében 10 százalékkal nőtt az évtized közepén tapasztalt kedvező tendencia ellenére is.
Következtetés
A magyar feldolgozóipar egyre inkább energiaigényessé vált 2010 óta és energiahatékonysága uniós összehasonlításban alacsony. Ennek javítása segítené a zöld gazdaság felé való átállást és mérsékelné a hazai gazdaság energiafüggőségét.
1. ábra: A feldolgozóipar energiaintenzitásának változása az Európai Unió országaiban (2010–2021)
Megjegyzés: Egységnyi reál hozzáadott érték (2005. évi áron) előállításához szükséges energia. A feldolgozóipar termelő ágazatai a kőolajfinomítás nélkül. A feldolgozóipari energiafelhasználás az ipar nem energetikai célú felhasználását is tartalmazza. Az Európai Unió országainak tartománya Magyarország nélkül. Statisztikai okokból a görög és a szlovák feldolgozóipari hozzáadott érték a kőolajfinomítás ágazatot is tartalmazza.
Forrás: Eurostat, MNB