Magyarországon 2004-ben a növekedés szerkezete egyensúlyi szempontból várhatóan kedvezőbbé válik: a lakossági fogyasztás dinamikája hosszabb távon is fenntartható szintre csökkenhet, a növekedés motorjává pedig a vállalati beruházások válhatnak, összhangban a hazai termékek iránti növekvő exportkereslettel. A lakossági és az állami kiadások növekedési ütemének mérséklődése javíthatja a külső egyensúlyt is, ez azonban előreláthatóan csak lassan megy majd végbe. A folyó fizetési mérleg jelentős hiányának fennmaradása kedvezőtlen jelzés lehet a külföldi befektetők számára és növelheti a stabilitási kockázatokat. Így a költségvetési hiány következetes csökkentése kulcsfontosságú a külső egyensúly helyreállítása és a stabilitási kockázatok mérséklése érdekében. A vártnál gyorsabb és nagyobb mértékű fejlett piaci hozamemelkedés a feltörekvő országokban emelheti a kockázati felárakat és kedvezőtlenül érintheti a pénzügyi stabilitást.
A költségvetési hiány és a külső egyensúlyi helyzet piaci megítélésének változékonyságát tükrözi az a tény, hogy a hazai pénzügyi piacokon a kockázati kilátások javulása egyelőre elsősorban rövid lejáratokon tapasztalható. A hosszabb hozamok alakulása, a külföldi állampapír-vásárlók befektetési portfoliójának rövidülő átlagos lejárata arról tanúskodik, hogy a gazdaságra vonatkozó közép- és hosszabb távú befektetői kilátások bizonytalansága kevésbé csökkent.
A hazai pénzügyi közvetítési rendszer alapjául szolgáló bankrendszer stabil. A bankszektort a jelentős aktivitásbővülés mellett a portfolió minőségének javulása, magas jövedelmezőség, és belső tőkeakkumulációs képesség, megfelelő likviditás és a volatilis pénzügyi piacok ellenére alacsony piaci kockázat jellemzi. Ugyanakkor a hazai bankrendszer költséghatékonysága alacsony, az uniós átlagnak mintegy fele.
A feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok javuló kilátásai és a szolgáltatóipar magas jövedelmezősége kedvezően befolyásolta a bankok vállalati kitettségének alakulását a tavalyi évben. A külső keresletre érzékeny nagyvállalati szektor beruházási célú devizahitelezése jelentősen bővült. Ezzel párhuzamban, a kockázatosabbnak mondható kis- és középvállalati szektor forint alapú banki finanszírozása is nagymértékben emelkedett.
Konjunkturális okok, és vélhetően a magas forintkamatok miatt a belföldi bankok portfoliójában nőtt a devizahitelek aránya. A természetes vagy mesterséges fedezettel nem rendelkező vállalatok növekvő devizahitel felvétele esetén ez a banki kockázatok emelkedéséhez vezethet. Kedvezőtlen tendenciának tekinthető, hogy az iroda- és kiskereskedelmi üzlethelységek piacán uralkodó dekonjunktúra hatása csak kis mértékben érződik a kereskedelmi célú ingatlanhitelezésben, ami a bankok növekvő kockázatvállalására utalhat. Ugyanakkor bankrendszeri szinten ez egyelőre nem jelenti a vállalati hitelkockázatok emelkedését, mert a negatív hatásokat ellensúlyozhatja a feldolgozóipar jövedelmi kilátásainak, illetve a szektor hitelminőségének javulása.
A hazai háztartások eladósodottsága nőtt, szintje közeledett az EU-országok átlagához, miközben a megtakarítási hajlam viszonylag alacsony. A háztartási hitelállományt elsősorban a lakáshitelezés duzzasztotta, de a pénzügyi vállalkozások, valamint a banki fogyasztási hitelek is jelentős mértékben bővültek. A magasabb eladósodottság, a mérsékeltebb lakossági jövedelem-kiáramlás, az államilag támogatott lakáshitelezés feltételeinek szigorítása, valamint a pénzügyi megtakarításokat elősegítő magas forint kamatszint 2004-ben lassíthatja a lakosság hitelkeresletének növekedését. Ez hozzájárulhat a háztartási nettó megtakarítási ráta szükségesnek tartott javulásához.
A kockázatokat növeli azonban, hogy a hiteltermékeknél a forint és a deviza alapú konstrukciók között fennálló kamatkülönbözet miatt a deviza alapúak további térnyerése prognosztizálható. A jelenlegi hiteltermékeknél az árfolyam- és kamatkockázatot teljes egészében az ügyfél viseli. A deviza alapú hitelek törlesztőrészletei elsősorban a rövid átárazódási periódus, másrészt a fellépő árfolyamkockázat azonnali hitelfelvevőre történő áthárítása miatt a forinthitelekénél nagyobb mértékben és gyakrabban változhatnak. A 15-20 éves futamidejű deviza hitelek esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha az adósok nem rendelkeznek devizabevétellel, és közülük sokan hitelfelvételi döntésüket a hitelfelvételkor aktuális kamat- és árfolyamszint alapján hozzák meg, nem kellően számolva a számukra esetleg hátrányos árfolyam- és kamatváltozások lehetőségével. A devizaalapú lakáshitelek térnyerése ezért jelentős addicionális kockázattal járhat a bankrendszer számára.
A jegybank stabilitási jelentéseiben már korábban is felhívta a figyelmet, hogy kockázatos tendenciának tartja a hitelképességi standardok és hitelezési feltételek erős verseny miatti enyhítését. Ez a jelenség, a piacot jellemző kockázatok növekedése az elmúlt évben is folytatódott. A nem banki pénzügyi vállalkozások esetében 2003-ban a kockázatok már láthatóvá váltak a portfolióminőség enyhe romlásában. A bankok hitelkockázatának jelentős része összpontosul a pénzügyi vállalkozásaiknál, elsősorban lízingcégeiknél, ami a banki kockázatok konszolidált értékelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Budapest, 2004. június 7.
MAGYAR NEMZETI BANK
MONETÁRIS TANÁCS