Az inflációs jelentésben felvázolt gazdasági tendenciák szerint a jövő évben várható emelkedését követően az infláció középtávon összhangban lehet az árstabilitással, a 3%-os cél közelébe csökkenhet. Ugyanakkor a Monetáris Tanács megítélése szerint a jövőbeni kormányzati intézkedések és azok szerkezete, illetve piaci fogadtatása az inflációs folyamatokat az előrejelzettől eltéríthetik.
Az elmúlt hónapok adatai alacsony inflációs környezetről tanúskodnak. A inflációs trend mutatói szerint nincs egyértelmű jele inflációs nyomásnak a magyar gazdaságban; áprilisig nem következett be fordulópont a tavalyi évre jellemző folyamatokhoz képest.
Az infláció várható alakulásával kapcsolatban a szokásosnál több tényező hatását is figyelembe kell venni. Számos folyamat az infláció határozott emelkedésének irányába mutat, más tényezők azonban ezzel ellentétes, fékező hatást gyakorolnak.
A Monetáris Tanács továbbra is a korábbi időszaknál tartósan gyengébb árfolyamot és a magas olajárat tartja a legfontosabb inflatorikus tényezőknek, és kockázatot jelent a minimálbér év eleji emelése is. Az áfa-csökkentés vártnál kisebb dezinflációs hatása, illetve a hagyományosan volatilis zöldségárak elmúlt hónapokban tapasztalt meredek emelkedése középtávon nem okoz inflációs nyomást, ezért a monetáris politika szempontjából kisebb jelentőségű.
A mérsékelt infláció irányába ható legfontosabb tényező a piaci szolgáltatások év eleje óta határozottan lassuló árnövekedése. A Monetáris Tanács megítélése szerint a piaci szolgáltatások körében tapasztalható áralkalmazkodás kulcsfontosságú az árstabilitás megszilárdulásához. Kedvező jel az inflációs várakozások alacsony szintje. Az inflációt fékező folyamatok figyelhetők meg a munkapiacon is. A versenyszféra termelékenységének növekedésével párhuzamosan a munkakereslet a munkakínálatnál visszafogottabban bővül, ami elősegíti az alacsonyabb inflációs környezethez történő béralkalmazkodást.
A magyar gazdaság számottevő egyensúlyi kockázatai miatt nem elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy az inflációs jelentésben vázolttól eltérő módon kerül sor – akár gazdaságpolitikai, akár piaci eredetű – korrekcióra, ami jelentős mértékben megváltoztathatja a reálgazdasági kilátásokat.
A nemzetközi tőkepiacokon az elmúlt hónapokban megnövekedett a volatilitás, ami a feltörekvő piaci eszközárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az ingadozások önmagukban nem jelentenek veszélyt az inflációs célokra nézve, de amennyiben megnő a kockázata annak, hogy a globális folyamatok tartósan eltérítik a hazai inflációt a céltól, a Monetáris Tanács döntéseiben ezt figyelembe veszi.
Budapest, 2006. május 22.
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács