1) A Monetáris Tanács a 2011. április 18-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő másfél évben élénkülhet a gazdaság növekedési üteme, azonban a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet.
Az inflációs folyamatokat az elmúlt időszakban jellemző kettősség továbbra is fennmarad. A gazdaságot kedvezőtlen költségsokkok érik, melyek hatása rövid távon a maginflációba is begyűrűzik. Ugyanakkor a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok áremelés helyett visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszak kamatemelései is mérsékelhetik a költségsokkok esetleges másodkörös inflációs hatásait. Mindezek eredőjeként az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékot, jövő év végére azonban, az elsőkörös hatások kifutásával, a cél közelében alakulhat. Az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.
A gazdasági növekedés fő forrása továbbra is a külső kereslet lehet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. A háztartások fogyasztásának dinamikáját alapvetően a csak lassan bővülő foglalkoztatás és a visszafogott bérezés határozza meg. A magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése átmeneti, a személyi jövedelemadó-kiengedés tartós élénkítő hatással járhat, 2012-ben azonban a tervezett fiskális kiigazítás jelentősen csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet. A jelenlegi szigorú lakossági hitelkondíciók tartós fennmaradása tovább fékezheti a fogyasztási kereslet fellendülését, és erősítheti a belső kereslet dezinflációs hatását.
A vállalati beruházások fellendülését gátolják a gazdaság jelentős kihasználatlan kapacitásai és a bizonytalan növekedési kilátások. A beruházási aktivitást ezen túlmenően a szigorú hitelkörnyezet és a különadók miatt nehezebben tervezhető üzleti környezet is fékezi. A Monetáris Tanács jelentős kockázatát látja annak, hogy a magánszféra beruházásainak elmaradása a gazdaság termelőkapacitásainak tartósan lassabb bővüléséhez vezet, ami csökkentheti a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását.
Magyarország kockázati megítélése javult az elmúlt időszakban, ami a kockázati felárak mérséklődésében és a forint eszközök iránti kereslet erősödésében tükröződött. A folyamat jelentős mértékben magyarázható a régiós országok pénzügyi eszközei iránt megnövekedett nemzetközi befektetői kereslettel. A javuló tendencia tartósságát egyelőre nehéz megítélni.
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A jelenlegi kamatszint fenntartása mindaddig indokolt, amíg a gazdasági folyamatok az inflációs jelentés alappályájával összhangban alakulnak. Amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé. A lakossági hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a gyengébb belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. május 4-én 14 órakor jelenik meg.
2011. április 18.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank