Közlemény a Monetáris Tanács 2011. augusztus 23-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2011. augusztus 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00%-os szintjét.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság növekedése, azonban a kibocsátás mindvégig elmarad a potenciális szintjétől. A belső kereslet továbbra is mérsékelt, ezért a gazdaságot ért jelentős költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is az inflációs céllal összhangban alakulhat.

A fogyasztóiár-index elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése megfelel a Monetáris Tanács korábbi várakozásának. Az infláció júliusban a 3 százalékos cél közelébe süllyedt, részben a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése, részben a hatósági árak területén az áremelési törekvésekkel szemben tanúsított szigorú magatartás miatt. A magas nyersanyagárak begyűrűzésének következtében a maginfláció viszont tovább emelkedett. A költségsokkok első körös hatásainak kifutásával a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fékező ereje lehet meghatározó, azonban a következő hónapokban a fogyasztóiár-index még a cél felett maradhat. Ahhoz, hogy az infláció középtávon a céllal összhangban alakuljon, huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.

A frissen beérkezett adatok a Monetáris Tanács korábbi várakozásánál kedvezőtlenebb képet festenek a konjunkturális kilátásokról. Az elmúlt időszakban a külső kereslet volt a gazdasági növekedés fő forrása, azonban a nemzetközi konjunktúrában már lassulás érzékelhető. A globális lassulás exportra gyakorolt negatív hatását valamelyest tompíthatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. A lassuló export és a gyenge belföldi kereslet következtében visszafogott import mellett a jelentős külkereskedelmi többlet várhatóan továbbra is fennmarad.

A lakossági fogyasztás számottevő élénkülése továbbra sem várható. A svájci frank erősödésének következtében az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása tovább húzódhat, ami hátráltatja a fogyasztás növekedésének beindulását. A vállalati beruházások fellendülését gátolják a szigorú hitelfeltételek, valamint a külső gazdasági környezettel és a belföldi fogyasztás alakulásával kapcsolatos bizonytalanság.

Az eurozóna adósságválsága és a fejlett országok növekedési kilátásait övező bizonytalanság következtében csökkenő nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság Magyarországon is éreztette hatását. A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett az eurozóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések sikere is befolyásolhatja a kamatlépéseket.

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. szeptember 7-én 14 órakor jelenik meg.